Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-13 / 213. szám

1913. szeptember 10. DÉLMAGYARORSZÁG 1. -hogy a teteget ma reggel <? órakor felvigye a fővárosba, valamelyik szanatóriumba.. A hankiigazigató tegnap meg is érkezett ás a. Dogon les-utcáiban, a rokonain áll iszállt meg. Este korán térteik pihenőme. A bankigazgató iis a hálószobában aludt egy díványon, mert félt, hogy a beteg idegrohamiában megkísérli az öngyilkosságot. Mint a tragédia igazolja, a bankigazgató félelme alapos volt. Hajnali négy óraikor Dobóné ós Dobó Adolf hatalmas zuhanásra riadtak föl. Föl­csavarták azonnal a villanyt, mert rosszat sejtettek. .Ellső pillanatban észrevették, hogy a főellenőr .ágya üneseii áll és a konyha felől világosság szűrődik be. A hörgés pedig a 'Vi­lágosság felőli hallatszott. Rémülten futottak ki a IkonyMha, de itt nem találták meg Do­bót. Átkutatták az egész lakást és az összes mellékhelyiségeket, amikor végre a konyha mellett levő szűk helyiségbe jutottak. Itt ta­láltak rá Dobóra, akii hanyatt feküdt ;a köve­zeten, torkán hatalmas seb tátongott, amely­ből vastagon ömlött a vér. Mellette pedig egy evőkés bevert, amelyet az előtt© való este .a vacsoránál használtak. Dobóné a .rettenetes látványra .eszmélet­lenül esett össze, a bankigazgató szerencsére nem vesztette el a lélek jelenlétét, hanem elő­ször orvosért küldött, majd értesítette .az ön­gyilkosságról a .rendőrséget. Dreyer József dr. ügyeletes rendőrtisztviselő ment ki a hely­színére Erlitz János dr. kerületi tiszti orvos saT. A rendőri ós orvosi együttes vizsgálat megállapította, hogy Dobó a késsel halról jobbra haladóan átmetszette a nyakát; elvág­ta a főereket és az egész gégét, aminek követ­keztében a halál azonnal beállott. Doíbó zse­bében ©gy kis cédulát is tálált a, rendőrtiszt­viselő, a következő írással: önként megyek a halálba. Simon. Mivel igy kétségtelen, hogy a főellenőr öngyilkosságot követett ©1, a boncolást mai ilőizik. A holttestet dél bein a rendőrség elszál­líttatta a izsidó temető halottas házába. In nem lesz a temetés vasárnap délelőtt 10 óra kor. Az elhunyt családja iránt városszerte n,a;gy részvét nyilvánult meg. Dobónét, aki n,z izgalomtól betegen fekszik, .fivérének, Soós Antal gyárosnak a lakására szállították. Az Andrássy-párt. Az Andrássy-párthoz csatlakozó függetlenségi képviselők száma ma ismét szaporodott egygyel. Kállay Uhu volt csikmegyei főispán, függetlenségi kép­viselő ma levelet intézett Károlyi Mihály grófhoz, az egyesült függetlenségi és negy­vennyolcas párt ügyvezető elnökéhez és eb­ben bejelentélte neki a pártból való kilépését. Kállay Uhui levelében hivatkozik arra, hogy a mostani viszonyok minden ellenzéki em­bernek és minden ellenzéki pártnak első kö­telességévé a .megsértett jogrend helyreállí­tását ós demokratikus i választó jog megal­kotását teszik. Ennek a két célnak a meg­valósítására össze 'kell fogni mindenkinek, a ki magában erkölcsi felelősséget érez a nem­zettel szemben, ö ezt fölismerve, levonja eb­ből a konzekvenciákat és ezért lép ki a párt­ból, reméli azonban, Ihogy ezekért a közve­tetten célokért való küzdelem nem fogja hát­ráltatni azoknak az ideáloknak a megvaló­sulását, amelyeket a függetlenségi párt a tá­volabbi jövőben maga elé tűzött. — Boftlik István országos képviselő szintén Károlyi­hoz intézett levelében jelenti be a független­ségi pártból való kilépését. Hirdetések közlésére legcél­szerűbb a Délmagyarország. Titkárválasztás a kamarában. Dacára annak, hogy a „Szeged és Vidé­té"-ben csütörtökön fenti cim alatt megje­ent cikk minden, e kérdés iránt érdeklődő által fölismerten, evidensen „érdekelt", hogy ne mondjam „az érdekelt" részéről Íratott, épugy, mint ahogy az ipartestület állásfog­alása is csak az ő Ihivei által provokáltatok, mégis helyénvalónak tartom, — ha már a kérdés tárgyalása a lapokba került, — itt az ellenkező álláspontot is megvilágítani és ki­mutatni azt, hogy a fölhozott érvek bizony meg nem állnak. Én, aki vagyok annyira „szegedi sovi­niszta", mint bárki e városban, titkári ál­lás betöltésénél nem tartom megengedhető­nek firtatni azt, hogy a jelölt „szegedi"-e, vagy nem. Egyszerűen azért, mert anélkül, hogy a várost vagy akárki személyét érin­teném, bátran leszegezhetem azt a tényt, hogy széleskörű közgazdasági tevékenység kifejtésére itt nem igen nyilik alkalom, e téren egyelőre bizony a fővárosi embernek, aki e pályára lép, aránytalanul tágabb terc van, amennyiben e kérdések fent az egész ország érdekeit felölelve, állandóan tárgyal­tatnak, még pedig az ország erre hivatott elsőrangú közgazdászainak közreműködésé­vel. Ennélfogva nemcsak hogy (hibát nem lá­tok abban, hogy — amikor erre alkalom nyi­lik — egy ilyen közgazdasági téren működő elsőrendű egyént ide meghívjunk, hanem sze­rintem a mi pozíciónkat e téren ez által kéz­zelfoghatóan javítjuk. Azt mondja a cikkíró, hogy könnyű egy ily fővárosi embernek néhány ajánlólevelet kegyelmes és méltóságos uraktól kikunye­rálni. Ez lehet, csak hogy a jelen esetben arról van szó, hogy Szterényi, Matlekovics, Láng Mihály báró, Ullmann, Hegedűs, Gratz, Gelléri, a magyar közgazdasági életnek ezen — bátran mondhatom — elismert vezetői nem ajánló jegyeket adtak Tonelli Sándor­nak, az Országos Iparegyesület eddigi má­sodtitkárának; hanem oly szokatlan, hatá­rozott módon léptek mellette sorompóba, a hogy ezt a felelősségüket mindig szem előtt tartó ilyen férfiak csak oly ember és hozzá­teszem: oly ügy érdekében teszik, akit és amelyet föltétlenül helyesnek ismernek el. De fölemlíthetem egy elsőrendű és ka­marai ügyekkel foglalkozó miniszteri hiva­talnok következő nyilatkozatát is: „Ha ad­minisztrálni kivánják a kamarát, ám válasz­szák meg X-et, de ha lendíteni akarnak ka­marájukon és arra a uivóra akarják emelni, amelyen a szegedi kamara kell hogy álljon, nem ajánlhatok méltóbbat, mint Toneliit, a ki több miniszteri kiküldetésben mindig a legnagyobb sikerrel járt el." Az ipartestület álláspontjának egyálta­lában téves a kiindulása. Hisz a meghivás, épugy, mint a választás, csak többséggel tör­ténhetik meg és ha tehát a kamara kü'l- és beltagjai nem helyeselnék Tonelli meghívá­sát, akkor erre többség nem lesz és ők több­ségükkel előléptethetik a másodtitkárt vagy megválaszthatják X. Y.-ont. Kétséget nem szenved azonban az, hogy az elnökség által előterjesztendő, amint tud­ni vélem, oly értelmű propozició, ihogy hi­vassák meg Tonelli Sándor a titkári állásra, | a kamarai tagok többsége részéről annál in­I kább támogatásra számithat, mert az elr.ök­| ség ezen álláspontját az emiitett mérvadó ajánlásokon felül, Tonelli ur közgazdasági téren kifejtett eddigi működése is teljesen igazolja. Ha hozzáteszem még, hogy Tonelli szó nélkül elfogadta az egy évi próbaidőt, mi alatt tehát be fogja bizonyítani, ihogy a hely­beli emberek és viszonyok megismerése sok­ca'l könnyebb és egyszerűbb föladat, mint az ezen állás által megkövetelt egyéb tulaj­donságok .megszerzése és hogy mérvadó körök azzal foglalkoznak, hogy az eddigi másodtitkárnak „titkárrá" való előléptetése által ezen 12 év óta a kamara általános meg­elégedésére működő hivatalnokkal szemben a kamara elismerése kifejeztessék, remélni bá­torkodom, hogy a kamara vezetőségének ko­moly, körültekintő és alapos eljárása ugy a kamarai tagok, mint az egész város mél­tánylásával fog találkozni. Wimmer Fülöp. • •aEsanBenaBReaaflcaaaesBXGSBB&saMBBasnsiiBBnanBiaas Ujabb koleraesetek a Délvidéken. — Krassószörény a kolerafészek. — A budapesti kolera. — Marienbad is kolerás. — (Sajót tudósítónktól.) A pénteken éjjel érkezett jelentések szerint az ország déli vármegyéiben még mindig nem szűnik a ko­lerajárvány, sőt ujabb koleramegbelegedé­sekröl és halálesetekről szól a hiradás. A mint a jelentésekből megállapítható, a kolera főfészke a déli vármegyék között Krassószö­rény megyében van, alhol a tegnap jelentett néramogyorósi megbetegedések után ma ujabb kolerás esetek fordultak elő az Ora­vicabánya közelében lévő Szokola községben. Mint Lúgosról jelentik, Szokola községben négy kolerás megbetegedés történt pénteken. Nocsu Mihály földmives és a felesége, Ne­mes Mihály napszámos és Radoniemu Mik­lós földmives betegedtek meg kolerában. No­csu meghalt. A néramogyorósi két kolerás beteg közül az egyik, Kirjalovits Milita szin­nem fordult elő. Zomborból jelentik: Skultéty Ferenc al­ispán a szenttamási országos vásárt a kolera miatt ma betiltotta. Negyvennyolc óra óta Szenttamás községben ujabb megbetegedés tén kiszenvedett. Budapestről jelentik: Ma reggelre a ko­lerás vagy koleragyanus betegek száma is­mét hárommal emelkedett. Az egyik Papp Imre, ötven éves munkátalan ember, aki ösz­szeesett a Baross-utca 4. számú ház előtt. Papp Imrét, akinek a betegsége erősen kole­rás tüneteket mutat, bevitték a Szent Gel­lért-kórházba. Hasonló körülmények között szedtek föl egy embert a Dob-utca 52. számú ház előtt, összeesett a gyalogjárón és az eszméletét is elvesztette. A járókelők közül nem ismerte senki és igy kilétét nem lehetett megállapítani. Mivel koleragyanus körülmé­nyek között lett rosszul, őt is bevitték a Szent Gellért-kórházba. Reggel kilenc órakor a Váci-uton oko­zott nagy rémületet és csődületet egy kole­ragyanus megbetegedés. Újpest felől jött a városba a 3 jelzésű 1010. számú közúti villa­mos kocsi. Benne ültek többek között Tab Jánosné, született Nagy Erzsébet, husz éves munkásasszony. A Váci-ut 8. számú ház előtt haladt a kocsi, mikor Tabnét hirtelen erős görcsük fogták el. A kocsiban ülök ré­mülten kiáltozni kezdtek. A kalauz megállí­totta a villamost. Az utasok fejüket vesztve ugráltak le. Hamarosan előkerült a tiszti or­vos, aki megvizsgálta a beteg asszonyt és megállapította, hogy betegségének tünetei koleragyanusak. Bevitték a Szent Gellért­kórházba. A villamost nyomban kivonták a forgalomból és gondosan fertőtlenítették.

Next

/
Thumbnails
Contents