Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-12 / 212. szám

6. bECMAGYARORSZÁO Í913. szeptember 12. Koronák és fillérek. — Levél a szerkesztőhöz. — Budapest, szeptember 11. Balogh Károly városi tanácsos ur meg­állapitván, Ihogy Szeged város pénzügyi helyzete éppenséggel nem rózsás, tervezetet készített, amelyben megállapítja, hogy mi­ként lehet fokozni a város jövedelmeit. Tizenkét esztendőn keresztül sürgettem, hogy Szeged város tanácsa helyesebb pénz­ügyi politikát követve fokozza a város jöve­delmeit. Esztendőkön át hangoztattam, hogy azok a szükségletek, amelyeket a város fej­lődése kielégitendőnek tett s azok a berendez­kedések, amelyek a városi kialakulás termé­szetes következései, a mostani pénzügyi po­litikával fedezetlenül maradnak. Aimikor most a város pénzügyi tanácsosa végre olyan ja­vaslattal áll elő, amely a jövedelmek foko­zását célozza, ezzel komolyan foglalkozni szükséges. Balogh Károly fedezetet keres milliós szükségletek 'kielégítésére, azokra a nagy beruházásokra és városi intézményekre, a melyeknek fönntartása a városi pénztárt ter­helni fogja. Százezrekről van, szó, amivel sza­porítani kell a város bevételeit, hogy a költ­ségvetés arányban álljon a fejlődéssel, az igé­nyekkel és a városiassággal. Százezreket kellene előteremteni s Ba­logh Károly koronák, meg fillérek után veti ki pénzügyi vadászhálóját. A szegény em­bereket, a munkásosztályt óhajtja megadóz­tatni, az illetőségi, erkölcsi, tüzrendőri, or­vosi, gyermektelenségi bizonyítványok ujabb koronás illetékei, továbbá a mozgóképszín­házakba járó közönség fillérei után esedezik a városi pénzügyi politika. Fölösleges ezzel a kívánsággal szemben odaszegezni a modern szociális gondolkodás fegyvereit. Lehetetlen, hogy a közgyűlés tűr­je a kisemberek megzsarolását, amikor ok­mányokat jogosan követelnek a várostól. Hi­szen Szegeden pótadót fizetnek az emberek; micsoda gondolat ezután minden ellenszol­gáltatásért pénzt követelni. A közigazgatási kiskirályok rémuralmát Szeged város nem követheti példaként. A mozgófényképszinházakba járó 'kö­zönség megadóztatása is igazságtalan. Az adó a helyárak fölemelésével járna, holott Balogh Károly is védte a színházi helyárak emelésénél a közönség érdekeit. Ez a javas­iat pénzügyileg aligha jelentene a városnak komolyabb összeget, de a közönség megsar­colása ismét olyan városi politika eredmé­nye volna, amely nincsen tisztában a mo­dern városi közigazgatás kötelességeivel. Ne koronákra és fillérekre vadásszon a város tanácsa, hanem ezrekre, tízezrekre és százezrekre. A város jövedelmeinek szapo­rítását más módon kell megtalálni s erre a célra a pénzügyi tanácsos forduljon egyéb jövedelmi források felé. Ilyen jövedelmek volnának elsősorban a javadalmi bírságpénzek, ha teljes egészük­ben jutnának a városi pénztárba. Természe­tesen kívánatos volna, hogy a bírságolásra alkalmas följelentéseket a bizottság elnöke eddigi buzgóságával szorgalmazza. A városi szállításoknál alkalmazott mai eljárás helyett uj rendszer volna alkalma­zandó, aként, hogy a protekció ne érvénye­Ezekből a tételekből fedezhető volna az az összeg, amelyet a tanácsos javaslatának elvetése folytán fedezni kellene. De a százezres jövedelmek jobb városi földbirtokpolitika, hasznothajtó és jól veze­tett városi üzemek létesítése esetén volnának elérhetők. Tessék városi takarékpénztárat, városi zálogházat létesíteni, a színházat, a gőzfürdőt jól bérbeadni. Gondoljanak a vá­rosi husárusitás és élelmiszer árusítás jöve­delmeire. Ezzel még szociális föladatokat is lőhetne szolgálni. Kísérelték volna meg a városi kislakásos bérházak építését. Tették volna meg mindazt, amit évek során át el­mulasztottak. De pénzügyi politikát csinálni aként, hogy a szegény nép filléreire utaz­zanak, igazán nemi méltó a városhoz. Balassa József. A belvárosi, plébánia épülete, amely most ingj en lakásul szolgál, hasznosítandó* NEMENYINÉ FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6»a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen Javítás hat óra alatt elkészül. 522 ABONYI MIHÁLY kész férfiruha raktára és - angol uriszabósága ­Szege', Széchenyi-tér 2. Yan szerencsém szives tudomására hozni a nagyérdemű közönségnek, hogy több mint két év óta tulajdonomat képező HoLzer ós Abonyi cég alatt vezetett angol uri sza­bóságomat és kész férfi- és gyermekruha raktáramat a mai naptól fogva a saját ne­vem alatt fogom tovább vezetni. Midőn ezen alkalomból az eddigi szives támogatásért leghálásabb köszönetemet fe­jezem ki és kérem, hogy engemet a jövő­ben is szives jóindulatukkal támogatni szí­veskedjenek, bátorkodom a nagyérdemű vevőközönséget előre is biztosítani, hogy ugy mint eddig, a legszolidabb elvekkel és kifogástalan kiszolgálással arra fogok tö­rekedni, hogy teljes megelégedésüket kiér­demeljem. Ajánlom a most érkezett raglánok, férfi- és fiuruhák megtekintését. Kitűnő tisztelettel Abonyi Mihály. (Szécheni-tér 2. szám.) A szegedi kenderfonógyár • • • részvénytársaság • • • egy jó karban levő nyitott hintót keres megvételre. Egy kínai család viszontagságai Szegeden. (Saját tudósitónktól.) A Kiliatuzál-téren ma délelőtt tíz óra után hatalmas népcsödű­let támadt a Kossutftustzobor előtt. Első pilla­natra azt hihette volna az ember, hogy a szo­bor előtt hazafias szónoklatot tart valaki, vagy baleset történt. Pedig csalk az csődítet­te össze a járó-kelőket, hogy egy iei-pLci, kis kinaii asszonyka kínálgatta az áradt: színes legyezőiket, 'karcsú csont figuráikat, alakitha­tó papirosszeletkéket, niippaket és más hason­ló árukat, amelyeket állítólag távol "keletről importálnak ,be hozzánk, a menyek birodal­mának élelmes fiai és ujabban élelmes asszo­nyai. 'Ezt nézte annyira a tömeg. A magát nagyvárosinak nevezni szerető, térképen vi­lágot látott szegedi benszülöttek, emiatt „ké­pez tok forgalmi akadályt" a Klauzál-téren. Nagyon népszerű lett hamarosan a kis villogó szemű, európaiasan pirositott arou kí­nai nő. Különösen a lába tetszett meg a fér­fiaknak. — Milyen pinánké lába van, — szólalt meg egy idősebb ur, érthető ellágyulással. — Ja, Kdnáiban ez a divat, — adta meg rá azonnal a feleletet egy monoklis magán­tudós. — Minél kisebb a Iáiba a kinaii nőnek, annál előkelőbbnek és szebbnek tartják oda­haza. — Hát akikor Kínában az előkelőek, ho­gyan élinek nagy lábon? — kérdezte egy vic­celődő nénike. — lEgyszeriien, — replikázott a magántu­dós. — Saját lábadlkat a ruhatárban hagyják és helyette műlábát, meg háborút viselnek. Jó, hogy ekkor már a rendnek őre is oda érkezett, mert m)áskűilön'ben valószínűleg haj­ba kapott volna a vicces nénike, meg a min­dentudó magántudós. A rendőr azonban íle­'Csillapitólag ihatott a kedélyekre, kivált ami­kor büszkén odalépett egy ősz bájú paraszt­báesihoz, a vállára tette a kezét és nyomaté­kosan mondotta: — Oszojjon! Ennek a határozott kijelentésnek meg is lett az eredménye. A rendőr láttára még több ember igyült hamarosan össze. Végre is ugy oldotta meg a nehéz kérdést ia rendőr, hogy oda furakodott a kinai nőhöz és felszólította barátságosan, hogy kövesse a rendőrségre. Az asszony ebből a felszólításból egy szót sem értett, de azért tipegő léptekkel sietett a rendőr után, aki akkorákat lépett, hogy a pioilábu nő, alig bírt szaladni utána. Az igazi meglepetés azonban csak a rend­őrségen következett be. Mikor a rendőr a kí­nai nővel fölért a folyosóra, Bokor rend­őrbiztos szobája előtt ,már egy tkiiinaii ember is álldogált, akiinek az asszony halk sikoltás­sal borult a nyakába. Kiderült, csakhamar, hogy az a férje, aki szintén ép hasonló mó­don került a rendőrségre. A férfi a hid előtt árulta a portékákat és ott is olyan csődület támadt, hogy a rendőrségre kelleti vinni a forgalmi akadály okozóját. A rendőrségen aztán faggatni .kezdték a derék házaspárt, mire jeleikkel megmagyaráz­ták, hogy hat kis gyerekükkel együtt tegnap érkeztek Szegedre és itt árusítani akarják a kinai portékájukat. A rendőrség meg is adta erre az engedélyt, miután meggyőződött ar­ról. hogy szabályos igazolványaik vannak a kínaiaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents