Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-11 / 211. szám

DH1MAGYAR0RSZÁQ r-1913. szeptember 11. tanács vizór'ajavaslatát, hanem a vízórák kötelező beállítását egyszerűen ráparancsolja a városra. A ma érkezett leirat is ennek az előjele. A választ rá én fogom fölterjeszteni s ez természetesen nem lelhet más, mint az, hogy a vizszolgáltatási zavarokon a hatóság csak akkor fog tudni segíteni, ha a belügyminiszter elrendeli a vízórák kötelező beállítását. Ezeket mondotta ajhelyettets polgármester. Addig tehát, amig a miniszter nem intézkedik, a szegedi szemkórházban napirenden lesznek a vizimizériák. Ezekre vonatkozólag Szepessy Imre dr., a távollevő Leitner Vilmos dr. helyettese, a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Sajnos, hogy egy olyan egészségügyi intézmény, mint amilyen az állami szemkórház, sinyli meg nap-nap után a vizcsapok éjszakára való lezárásából eredő züvarokat. Kannákba, vagy hordókba mi nem tehetünk el vizet, mert a betegeinknek állandóan friss vizre van szükségük. A tartalék viztartány fölállításával se léhet tökéletesen kielégíteni a higiénia pedáns követelményeit, de ideiglenesen ez még mindig jobb, mintha éjszakákon át semmi vizünk sincs. A legkínosabb helyzet előtt állunk, ha éjszaka beteget hoznak íbe hozzánk operálás végett. Nem tudom, most mit fogunk cselekedni, az igazgató ur bizonyára sürgősen intézkedik majd, ha holnap visszatér Szegedre. Szóval: a szetmkórházban éjszakánként nincs viz. Ugy értesültünk, hogy a szegedi állami bábaképző intézetben is hasonló állapotok uralkodnak. Fölvilágositást kértünk az intézet vezetőségétől, ahonnan Sajó Sándor dr. tanársegéd a következő adatokkal szolgált: — Tény, hogy a bábaképzőben is csaknem egész nyáron ugyanolyan vizmizériák voltak, imint most az államli szemkórházban. Mann Ja'kab dr. igazgató tanár ur többször sürgette a város hatóságánál', hogy a bábaképzőbe vezető vízcsapokat a betegkezelés érdekében ne zárassa el éjszakára, meg is Ígérték, hogv intézkednek, de eddig még az intézkedésből nem láttunk semmit. Végre is mi magunk segítettünk a bajon. Az intézetnek ugyanis van egy viztartánva, ezt töltetjük meg minden éjszakára vizzel, mondhatom azonban, hogy sokkal több vizet pocsékolunk igy el, mintha a vízcsapjaink nyitva volnának, mert a tartányban megmaradt vizet másnap kénytelenek vagyunk kiöntetni és frissel fölcseréltetni. Mizériák tehát most már nincsenek, de mindenesetre jobb volna, ha az intézet vízcsapjai éjszakára is nyitva maradnának. A bábaképző intézetben tehát szerencsére kéznél volt a viztartány és cs'ak ezért tudták túltenni magukat a bajokon. Hirdetések közlésére legcélszerűbb a Délmagyarország. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Szinháxi műsor: CSÜTÖRTÖK: A mumus, vígjáték. (Bemutató.) PÉNTEK: A mumus, vígjáték. SZOMBAT: Éva, operett. VASÁRNAP délután: A farkas. VASÁRNAP este: Luxemburg grófja, operett. íí * Mumus. A szinházi iroda jelenti: Holinap kerül bemutatóra a Mumus, Pauil Gavault vígjátéka, a párisi Renaissamce színház idei nagy slágere. A négy,felvonásos újdonság egy randkiviül érdekesen szőtt cselekmény keretében egész sereg mulatságos figurát von ul tat föl, amelyek személyesitése a színház együttesének legjobbjait igen bálás föladat elé állítja. A d.arab bősinőjét, Mumus kisasszonyt, a gondtalanul élő régi csailád elsőszülött leányát, áki félig-meddig Hamupipőke, de másrészt szívós akaratú, erősíelkü teremtés, — Szohner Olga fogja játszani. Szohner Olga ezuttaí jelenik meg a. szezonban először a szegedi közönség előtt. Partnere egy szókimondó fiatal mérnök szerepében Körmendy Kálmán lesz. Egy kőmikius házaspárt játszanak Csóder Irán és Heltai Jenő, Turányi Alajos és Pálma Tusi pedig egy szerelme® párocskát árinak. Kacagtató szerepekben működnek még közre Edvi Illés Márta, Szathmáry Árpád, Baróti József, (Krisztiin kovich, Szendrő. ..A kis cukros" szerzőjének uj müve iránt élén|k érdeklődés nyilvánul meg. * A velencei kalmár — opera. Shakespeare Velencei kalmárjából opera librettót irt Wilde Richárd. A darab partitúrájának, a melyen Taubnwnn Ottó most dolgozik, már első (két, része teljes1. Az uj opera Porcia óimén a Majna melletti Frankfurtban ikerül először bemutatóra. * Florabella. Alighanem hozzánk is elkerül a Florabella cimü operett, amelynek most volt ,a bemutatója' Münchenben. A muzsikát Cuviillder irta, a szöveget pedig Félix Doermann s ha e szövegkönyv nem valami szellemes s a muzsika nem tnileredeti, mint a müncheni lapok konstatálják, a siker biztos1. A szövegkönyvben sok-sok vicc, ,a zeneszámok közt pedig sok a tömegnek való, biztosan ható darab van. Biztosan eljön Budapestre. * Szendrei Aladár. Egy idegenbe szakadt magyar művész karrierjéről olvasunk az amerikai lapokban. A most ikleérkező rnewyoriki lapok írják, hogy az uj newyorki Century Opera első karmesteri állására Szendrei Aladárt szerződtették. Szendrei Aladár ma 'harminc éves, de máris jelentéEDISON MOZI-SZINHÁZ. •••••••••••••• Csütörtök és péntek: Andrea Valenti nagyhatású társadalmi drámája 5 felvonásban. Teljes 2 órás darab! Számozott ülőhelyek! Kelyárak: Páholy 5 K, páholfszék 1K, I. hely 80,11. hely 60,111. hely 30, katonák és gyermekek 20 f. fizetnek, •••••••••••••• Állat az emberben kény művészi múltra tekinthet vissza. Előbb a kölni operának volt a (karmestere, maijid a berlini operához került, volt Hamburgban s innen szerződtették a chicagói operához. Rövid amerikai munkálkodása után bízták meg az uj newyoríki opera zenei vezetésével. A Century-Opera hatalmas, nagy vállalkozás, a mely elsősorban a nép számára készült. •HM K ALEID Q5ZKOP (Pénzügyi politika.) A város pénzügyi tanácsnoka, ártatlan nyilatkozatban reflektál a Délmagyarország mai vezércikkéire, melyben kimutattuk, hogy a tervezett moziadónák és városi bélyegilletéknek sem erkölcsi, sem jogalapja nincsen. Azt mondja a tanácsnok ur, hogy a város fizetésképessége elsőrangú, minden kötelességének megfelel s tőkék állanak rendelkezésére, de az általános városrendezés szempontjából szükség vau. a közjövedelmek fokozatos emelésére. Hát hiszen épen ez az, ainiinék az igazsága nagyon is sántikál, Igy tisztán a levegőbe beszól,ni nem volna szabad épen annak, a kire egy nagy erkölcsi testület pénzügyeinek a reubentartása vain bizva. Eddig is volt városrendezés meg vízvezeték, eddig sem állott •meg a közmunka egy pillanatra sem, mégis volt rá fedezet mindenkor, mert a város lakosságának közteherviselő képessége évrőlévre nagyobb adójövedelmet biztosított a közpénztárnak, a fokozódó igények pedig nem öltöttek nagyobb arányt, mint amilyen mórtékben fokozódott a városi 1 alkoss,ág vagyonosodása. Iigy mindig megmaradt e két tényező között a normális viszony. Balogh Károly tanácsnok pénzügyi politikája óta lehet csak hallani a folytonos jövedelemfokozási mániáról, mert a tanácsnok ur abban Játja tevékenységéneik legfőbb célját, hogy évről-évre uj adózási ötlettel Jepje meg a köz véleményt. Talán nekünk szól az a második megjegyzés is, hogy nem lehet ,a városi bérföldleket csak ugy nyakra-főre elvesztegetni és tízezer bérlőt megfosztani jelenlegi foglalkozásától. Megnyugtathatjuk a tanácsnok urat: az a tízezer kisbérlő boldogan fizetné le a ráeső parcellák árát, mert hiszen az ilyen íbirtokfelosztásakat részletekben szokás keresztülvinni és az árát sem készpénzben, egyszerre szokás mincset'lein szegényembeiraklení behajtani. Igenis, egészséges birtokpolitikát sürgetünk, mert a mai bérleti rendszer inem az, ,nem méltó egy százhúszezer lakos,ságtu városhoz, melynek vezetésében oly kevés szociális érzék nyilvánul meg. A városi földeket előbb, vagy utóbb el kell adni s az időpont megválasztására tisztán az általános, pénzforgalmi viszonyok lehetnek csak befolyással, téhiát csakis az a szempont, hogy a város a lehető legnagyobb vételárat érje el. De semmi esetre sem lehet a tízezer ibér lő sérelmére hivatkozni, hiszen épen az a cél, hogy a mai bérlő lakosság örök tulajdoni joggal jusson annak a földnek a birtokába, amely ma is kenyeret ad nekii. Azzal som tudunk egyetérteni, hogy a város üzleti vállalkozásai ellenkezést váltanának ki .a magánvállalkozók részéről. .Hiszen ez csak természetes. Egy uj magánvállalkozónak is mindig meg kell küzdenie a konkurrenciával, de mint ahogy a magánvállalkozó sem törődik a Ikartársi irigységgel, ép ugy nem kellene törődnie a városnak sem. Tessék reális üzleti vállalkozásokat jól megcsinálni, mint amilyen például Temesvár f£