Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-09 / 185. szám

6. DÉLMAGYARORSZÁQ Í9l3. augusztus 5. bátran elébe nézek mindennek. Amiket Nagy Zoltánnak mondottam, tegj-ogosalbib .föllhiáiboro­dásomíban tettem. Aibban a telkiiálliipatiblan, amit ibennteim családi boldogságain feldiulása után előidézett, mem ,is tehettem mást. Külön­ben én fegyelimi följelentést tettem már Nagy Zoltán élten,, első ie/ben Simon Ákos idir.-nái, aki Nagy Ailadiár .törvénysz/éki elnököt tá­vollétében 'luelyétitesitette, majd levél utján a szabadságidejét Budapesten töltő Nagy Aladárnál, kérve Nagy Zoltán elten a fegyel­mi eljárás megindiitósiát báróhoz nem méltó viselkedése miatt. A többi íviiseit dolgai után most kutatók Szegeden és Hajidiuszcbosalón, abol járásbiró volt és mondhatom, már is sok -adat van a kezeanlben. Ha ezek mind együtt .les'znék, a törvényszéki elnök rendel­kezésére fogom bocsátani és remélem, Ihogy Nagy Zoltánt kellő megtorlás fogja érni mag­tépázott családi becsületemért. HIREK. Egy különös bácskai éjszaka. Egy különös hácslkai éj-sizaíka volt az, a mely e sorok i rój át ís belekapcsolta a moslt lejátszódott tragédia előzményeibe. A vélet­len az újságírót megtette egy jieitenfáktelem eset egyik szereplőjévé s néhány hónapnak kellett közben elmiuJmia, hogy annak az éjsza­kának a jelentősége tragikussá váljon . . . Ma iniár tudtom, hogy anniak ;a;z éjszaJkána'k /méhében fogant meg a tragédia, amely nem imindennaipiaiaságánál és szereplőinél fogva jobban érdekel bennünket, mint imáis hasonló szenzáció, amelyet a másnap megjelenő újság sok féle eseménye rendesen kitöröl az emléke­zetünkből. IJgy érzem, bogy a Dauda Antal tragikuma jolbban, erősieibben ibeleniarkolt a lel keimbe, semhogy az márói-holnapra nyom nélkül eltűnhetne onnan. Csak a véletlen tetít részesévé elmúlt ese­ményeknek s ennék a tragédiának a láncsze­meit a véletlennek sorozatálból látom egymás­ba forrasztva. Elgondolkozom ezen s annak a. különös bácsikali léjszakánalk .az eseményei, tar ka. képei megelevenednék a lelkemben. ... A télen volt még. Egy éjszaka, lap­zárta után;, tegj'OÍbb barátommal bevetődtem .az egyilk szabadkai kávéházba. .Abba, ame­lyiket már annyiszor megénekelték a Hapcik, mindig egy-egy bácskai dáridövalL Ikapcsola- S tosan. Az a véleményem, bogy bácslkai dári­dók ma má.r nem léteznék s máshol is épp ugy megtörténhetnek azok a ricsajok, ame­lyeknek bácskai speciálitásakat tulaj doniita­naik. Huszártlsztplk mláishol is egészén szépen belovagoltak már a bálterembe, nemcsak Szabadkán, duhajkodó embereik másból is kizavarták már a zsidókat, nemcsak ott s a nagy bőgőbe, vagy a cigány cipője sarkába sem Szabadkán 'lőtték bele először és utol­jára. Ezek tehát nem bácskai dárüdók, leg­alább is a specialitásuk nem bácskaiak. Ha­nem ami niiélgis tehetővé teszi a megkülön­böztetést, az a publikum különlegessége. Egy farsiangi vasárnapi éjszakáin beve­tődni a város legfrekventáltabb kávéházába, ez annyit jelent, mint lelik,ünkbe_föllsizivni a (tarka, sjzi,nieiseblmélKszinesielbb képek egész sorozatát. Amit ott lát az ember, azt mái­nem láthatja mindenütt. Éhez Bácska kell. Elegáns urak, Paqniin-moidiell szerint öltöz­ködő asszonyok ülnek az asztaloknál, hanem is olyan távol1 hőllük pedii|g bársony, vagy brokát ruhába öltözött, (krinolinos hunyie:­vác nők, akiknek tarka ruházata tekintélyes vagyont ér. /Szűk nadrágos, oaüzmlás iteigéf­nyek helyezkednék el .a iközclülBben, már a mennyiben ezt a nagy periferiáju krinolincik lehetővé teszik. A kontrasztot még kirívób­bá teszi a sokféle csillogó egyenruha És itt senkinek sem jut eszébe például azon csodál­kozni, bogy a Sándor báró, a Vojnich dinasz­tia egyik leghatalmasabb tagja, egy asztal­nál ül és mulat Neorcsics Szannszlóval, a kül­városi boribélymesterrei és nem tudioui én imicsoda — ics nevü, kövérre hizlalt bunyie­vác nábobbal és egyéb szabadkai tipusokkai akiknek tévedéshői ugy udvarol a báró, Ihogy a Miiiticse Szvetozárit huzatja, amely szép­melócliáju nótáért nem is olyan régen még becsukták a bácskai szerbeket. Ezt itt min­denki termesz testnek veszi s én ebiben látom a bácskai vig éjszakák specialitását és mem vége-hossz nélküli duhajkodásukiban. . . .. Bly ilyen különös 'bácskai éjszaka volt az, amely alblban a kávéházban összeho­zott egy pár jó emberemmel. Vig mulat ázás­ban, de nénn duhajlkodáshan telt el az idő. Éjfél már régen mögöttünk volt. Az ital folyt s a cigány húzta. Az egyikünk megi'lletődötlt­nek s szomorúnak látszott. Megtudakoltuk az okát. — Holnap haza megy az ariadi kislány. Nem. lismlsrtüik aiz araidi kisleányt. Az itail, még Iba mérsékelten bánik ,is vele az ember, nyelvet olid. Igy tuditmlk meg, ihogy a bará­tunk szereti azt a leányt, alkiről nem tudtunk többet, minit azt, Ihogy — aradi. — Van egy ötletem, — szólt. Kíváncsian éneklőd/tünk utána . . . Haj­nalban a.z ötletből tett lett. Egész kocsisor röpített bennünket a város egy kis utcájába s hangos zeneszó ébresztette fel álmából /azt, ki pár óra múlva távozni készült a városból. . . . Nem távozott cl. A zene hívó szava ott marasztotta. Ha véletlenségből azon az éjszakán nem szólalnak meg a hegedűk s nem tesznek vallomást eigy férfi érzelmeiről, akkor pár óráival később egy másik férfi nem várta volna hiába a szegedi állomáson ia sza­badkai von,at beróhogásút. 'S ez .esetiben sém­in i szín alatt sem fejlődhettek volina az ese­mények abban az irányban, amelynek befe­jező, utolsó akkordja a Pögtyénben elíbanlg­zott revoilverdörrenés. . . . Igy tette meg a véletlen azt a kü­lönös bácskai éjszakát agy nem érthetetlen emberi tragikum kiindulási ponitjánlak. Irinyi Jenő. - Utolsó óráit éli Heltai főpolgár­mester. Az Ischlben nagybetegen szenvedő Heltai Ferenc dr. budapesti főpolgármester állapota ma olyan rosszra (fordult, hogy ugy lehet, már csak néhány óráiig marad életiben. Az Isc/hlből éjjel érkezeti távirati értesítések, amelyek arról adtak hírit, bogy a főpolgár­mester öntudata egyre zavartabb és a „kiab­álóim" állapota elkövetkezett, szomorúan erő­sítették meg Hültl Hümér professzor nyilat­kozatát, amelyet Heltai Feirene reménytelen állapotáról tegnap tett Minit értesülünk, ma távirat érkezett Iscbllből .a főpolgármester budapesti lakására, amely szerint Heltai Fe­renc állapota rendkívül aggasztó ós a ka­tasztrófa közel van. A főpolgármester laká­sára ujabb jelentés érkezett, amely szerint a beteg állapota változatlanul, aggasztó. Dél­után a király is érdeklődött a főpolgármester állapota iránt. — Csikógó — Szegedhez. Átiratot ka­pott ma ia .város .a tengeren tuliróll, Csikágó­bed, a hatalmas amerikai városból. Mit akar­hat tőlünk Osikágó, vájjon onit?,Eláruljuk, de csak súgva, ugy, hogy a csikágóbeliek meg ne hallják, azt a .mi nekünk nincs: leírást Szeged csatarinázásáról. A város azért nem jön zavarba, iha csatornázásunk még nincs is, de terv, az van, akár kettő ís. Az egyik, amely még a .rekonstrukció idejében készült s az egész várost egyszintre kívánja emelni, a másik Farkas Árpád imérnök alapos mun­kája, amely a leszállított eszményi nívóhoz alkalmazkodik. Hogy melyik terv szerint töltik föl a várost, eübein a kérdésben a bel­ügyminiszter fogja az utoiísó szót. kimon­dani. Mindez azonban nem tartozik Csikágó­ra, a fontos az, hogy Csikágó kérelmének elege) tegyünk. Meg is lesz. A tanács Far­kas Árpád terveinek másolatát küldi el Csi­kágó városának, mert reméli, hogy a mi­niszter is e mellett fog dönteni. — Világjáró franciák Szegeden. A Délmagyarország szerkesztője ima a követke­ző levelet klaptia Pécsiről: „Ajánlom szíves figyelmébe azt a hét vi­lágjáró francia újságírót, akik világkörüli utjukat 6 év alatt gyalog, pénz nélkül teszik meg és Pécsről holnap Szegedre mennek, aho­va 11-én érkeznek. Lenkei. A hétfőn Szegedre érkező világjáró fran­cia zsuriiiailisztálk: áiz Autó -című ispöilbujcág mun kalárisai. Aiz eigyllk világjáró Gricourt József, a másik Sévin Pál, Vanderbilt ame­rikai (millióimos 50.000 .dolláros pályadíjára pályáznak, amit olykép nyernék el, ba 6 év .alatt, mindíem pénz nélkül bejárják aiz egész világot. Aimii az élelimezésiüikre eziükaé­g.es, azt a saját képmásukat ábrázoló Iképeslla­pclk eladásával szerzik meg. Minid a ketten híres 'távgyatogllök, akiik számos dijat, nyer­tek már. A két vállalkozó szellemű .francia egy ikétikereikiü, ponyivatialkarós kis kordén te­szi meg a nagy uitiat. Felváltva tolják -egy­mást a könnyű ikis (kocsin, -melynek tetején a francia zászló miniatűrjei 'láthatók. Gricourt. és Sévin 19.11. -október. 18-án indultaik el út­nak. Bejárták már Angliát, Belgiumot, Hol­landiáit, Németországot, Svájcot, Ausztriát, Olaszországot, most Magyarországon baran­golnak. Hiu-sizonlkét .hónapja rójjálk az ország­utakat s ez idő alatt összesen 31 ezer 'kilomé­ter utat tettek meg. Megfordiuütak Budapes­ten, .ahonnét a Balaton mentére -gyalogoltak. Mindegyük külön 'könyviben igazoltatja, abol ímegifordnlit, Pécsre iKaposvárról mentiek és megkoszorúzták a Zsolnay által emélt francia eanlékszobrot. A kiét francia holnap inidul Pécsről Szabadkán át Szege d'felé, ahova hét­.főn, 'esetleg ikedldcn érkeznék meg. A világjá­rók nii-nden városiból, alhől megfordulnak, bé­pestevelezőlapokat küldenek Vanderbiltnek. — Tóth Pál temetése. Ma délután fél­négykor temették el Tóth Pált. -Hogy milyen igaz (íis őszinte résWétet keltett a széles körben kedvelt fiatalembernek hirtelen1 ha­lála, az csak ma látszott, .amikor a temeté­sén ott volt a város előkelő közönségének és uri fiatalságának számos tagja. A temetés a Rudolf-téri házból törtéint, amely előtt az utcán állították föl díszes emelvényen a ko­porsót. A koporsó .körüli a gyászolló család foglalt helyet. Pont fél négy órakor vette kezdetét a temetési gyászszertartás. A pap beszentelte a koporsót, azután megindult a menet. Elől ment egy hatalmas koszorús ko­csi, mely fehér szalagu nagy koszorúkkal völt megrakva, utána .pedig a koporsót vivő gyászko-csi haladt. A gyészkocsit százakra menő közönség követte. Érdekes -megemlíte­ni, hogy Tóth Palit utolsó útjára cigányzene mellett kisérték. A jó kedélyű uri fiu nagyon szerette a cigányokat és szülei még a szo­morú tragédia után is figyelemmel akartak Kizárólag helybeli, hirne­Teiefon ves asztalosmesterek által 5l5- készített, elismert jóminő­¥¥¥ ségü és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műaszfalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre ÍJ,

Next

/
Thumbnails
Contents