Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-08 / 184. szám

T 1913. augusztus 8. DÉLM AG Y ARORSZÁÓ — Ausztria történelmi joga. A Daily. Tch'/jraph tudósítója lbeszól(gietétst folytatott í egy előkelő török állláiíniférfiuvaik Drinláipolly­ról. nyilatkozott az öttoinán, -dlijplomiata és ezeket imondotta: — Drinápolyról semmiesetre sem mon­dunk le. A város s -a környék lakossága csak­nem teljesen törölk, a iboltgör, sízierlb, -görög lakosok erős ikiis-eblbsélgben va-nn-a-k. Bailigiária ama frázisát, hogy Dninápoly történelmi jogalapon -a Ibdligárolké, n-em Miéit íkomolyian venni, ügyanliilyen jogon Ausztria ils igényt tartihat Belgrádra. Ez eddig rendiben volna, csakhogy Bel­grádra, az egykori Nán-d-or-fehárivár-ra,, nem Ausztriának, (hanem Magyarországnak van meg a történelmi joga. Ezt, a jogot ugyan már mem :i,gem firtatja itt. senki, de .az ellen tiltakoznunk IkelLenle, iho-gy Magyarország he­lyett mindig Ausztriát emiitsendk. iMég olya­nok is, akik törölk létükre -isimeriik ezt a -né­sízét a magylar törtéin-eletmnek és alkik, -mert alapos angolok, szeretnek kérkedni vele, bogy tisztában -v-annajk -Magyarország köz­jogi -helyzetével. — Sáfár-Sche fer László meghalt. Sáíár-Scheffer László, aki a Szegedi Napló­nak is volt egy időben a -felelős szerkesztője, ma Budapesten meghalt. Sdheffer László dél­után lakásáról a szerkesztőségbe igyekezett épen, amikor az utcán rosszul lett. Kocsiba ültették és a Szent István-kórházba vitték s ott megdöbbenve vették észre, ihogy már nem él. Sdheffer László 1856-ban született, Rozs­nyón. -Budapestre került újságírónak, az Egyetértés munkatársa lett. A Hentzi-szobor ellen bombamerényletet követett el, mint függetlenségi és 48-as érzésű ember, a poli­tikai harcok izgalmainak hatása alatt. A me­rénylet óriási feltűnést keltett és Scheffert egy évi áHamifog,házra ítélték el. Kiszabadu­lása után a Magyarország szerkesztője lett, majd az aradi Függetlenség és a Szegedi Napló felelős szerkesztője. Szegeden két évig élt és kedvélték a szenény, jóindulatu embert. Közülünk -újra a -fővárosba tért visz­sza, az Alkotmány segédszerkesztőjévé hív­ták meg. Sáfár-Scheffer LászJló a magyar új­ságírásnak egyik kitűnő közkatonája volt, mindenütt becsülték és tisztélték. Politikai cikkeit egy időben nagyon olvasták. Mind­végig erős függetlenségi érzés jellemezte és magyar szeretet s lelkesedés, özvegyet s egy leánygyermeket hagy-ott hátra. . — Bánffy Dezső-utca Pécsatt Pécs városa, bogy Bánffy Dezső báró emlékével szemben kegyeletét lerójja, egyik utcáját Bánffy Dezső-utcának nevezte el. — Heltai főpolgármester haldoklik. A mikor ezek a sorok megjelennek, akkor ta­lán már -halott Budapest főpolgármestere. Heltai Ferenc állapota rendkívül súlyos s a katasztrófa minden pila-natban bekövétkez­hetik, — ezt jelentették már a kora délutáni órákban. A beteg gyakran van eszméletlen állapotban s táplálékot sem hir magához ven­ni; Orvosai, Parjesz Ignác tanár és Ladányi dr. állandóan mellette vannak s már -megki­sérlették a mesterséges táplálást is, azonban enneík sem volt eredménye. Az éjszakát a be­teg rendkivül nyugtalanul töltötte s annyira elgyöngült, hogy Iscíhlből való hazaszáiliitá­Sá lehetetlenné vált. Orvosai az éjjel egyet­len pillanatra sem -hagyhatták el a betegszo­bát s csak hajnalban térték nyugalomra. Ikírczy István dr. polgármester a beteg fő­polgármester látogatására ma Isdhlbe érke­zett. Este 10 órakor a következő jelentést adták ki az orvosok: — A nagybeteg állapotában, a mai na­pon nem állott be kedvező változás. Órák óta eszméleten kivül van a főpolgármester s menthetetlen. A kdtasztrófa minden pillanat­ban várható. — A Tóth-család gyásza. Részletesen beszámoltunk ma arról a csapásról, amely Tóth Péter szegedi füszerna-gykereskedőt és I családját, Tóth Pál öngyilkossága által érte. i A szerencsétlen fiatalember halálának oka j még ma sem ismeretes. Állítólag bátyjának, j Tóth Andornak levelet irt, amelyben életunt- | ságot emleget. Ezt a verziót azonban a csa- j Iád nem erősiti meg. Tóth Péter és félesége ma érkeztek haza Budapestről, ahol intéz­kezdtek, ihogy a fiuk holttestét Szegedre szál­lítsák. Holnap reggel f-og megérkezni Tóth Pali koporsója a Szeged-állomásOn. ahonnan délután 3 ói;kor átszállítják beszenteíés vé­gett a Rudolf-tér 6. szám alatt levő gyász­házhoz. A temetése délután félnégy órákor lesz. A család a halálesetről az állábbi gyász­jelentést adta ki: Rokon-aiinklkal; jó)b-a!rá.:t,aiuník,ktal iéis (isme­rőseinkkel szomorúan közöljük, -hoigy szere­tett jó fiunk, testvériünk* sógorunk, -illtet/ve nagybátyánk Tóth -Pali egyetemi -hallgató, Budapesten 20 éves koráiban, f. ;hö 5-én dél­után fél G órakor, rövid szenvedés után unieg­halt. Lelki üdveélt :a igyászistentiazt-elet-et f. hó 8-án délelőtt -10 ónaiko.r tartjuk a Rozália kápolnában. Hol [/testiét -f. hé 8-án idélliutáni 3 órakor száilii.tjulk át -besBent-etlés 'végett -a Sze­ged-pályaudvarról a Rudolf-tér 6. szám a. gyász-házhoz s délután fél 4 óraikor íkisérjük a belvárosi ró-maii -katolikus temetőbe. Szege­den, 1913. évi augusztus tbó- Nyugodjál bé­kén kedves Pgli-nk, -emléked iiga-z szeretettel őrizzük! Tótih Péter és neje Rohrkacih Lujza szülők. Ilon, férj. Alacs Zoltánná, Lujza, férj. Róhr Jaíka-bnié, Boiisi, férj* Hiiet-zigen Gá­borné, Du-cy, férj. Dr. Aigner Ká-rolyné, Pé­ter, Andor, István 'testvériek. A-laics Zoltán, Rohr Jakab, Dietzgen Gálbor, Dr. Aigner Károly sógorok. Alacs Erivi-n, All-aios iEdi-th, Alacs Ili, Rdh-r 'Gizi, Dietzgen iGabii, Diietzgen Ernő, Dietzgen Ernő, DLotzgen -Annuska, Aigner Károlylka unoik-atestvérek. — Borzalom a színpadon. Az orosz sziniészvilágnak példátlanul borzalmas -csa­ládi drámáját jelenítik Pétervárról. A -tas­kendi színházban egy orosz darabot adtak legutóbb, amelyben a -hősét ínyilt .színpadon kivégzik. Kötélhalálra szól az ítélet s minden élethűen megy végbe, csak épen arról tör­ténik gondoskodás, hogy a hősn-ek a bitófán. semmi baja ne történjék. Egy este a szere­pében különösen tökéletes volt -a színész, a közönség szinte megdöbbenve élvezte rea­lisztikus bravúrját. Csakhamar kiderült azonban, hogy a megdöbbenésre komoly Oka is volt a nézőtérnek, a hóhér -tudtán kivül, olyan jól végezte tisztjét, /hogy az elitélt va­lóban meghalt. Nagy rémület támadt a szín­házban. Kiderült, -hogy a bitófán alkahnazott biztositókészülék nem működött s a vizsgá­lat azt is kinyomozta, -hogy előre megfontolt gyilkosság történt. A hóhér nem volt hibás, ellenben súlyos bizonyítékok arra mutatnak, hogy egy színész a bűnös, aki az áldozat feleségével szerelmi viszont folytatott. Meg­állapították színpadi munkások vallomásából, hogy ennek a színésznek •sikerfiit az utolsó felvonás előtt a bitófához férkőznie s nyil­vánvaló, hogy akkor rontotta el a biztosító­készüléket. Áztán az is kitűnt, ihogy a mű­szaki munkással is -megmagyaráztaíta ma­gának a bitófa szerkezetét. — A nagyszivQ újságíró és a tömeg. Fényes L|szló egyik legnevesebb magyar újságíró ma. Legendákat kezdenek beszélni arról, 'hogy mint fogja pártját mindig az el­esetteknek és a nyomorultaknak. Fény-es Lászlónak aztán kellemetlen incidense tá­madt -tegnap este Budapesten, amikor egy merénylő férjet védelmébe vett a rögtönitélő tömeggel szemben. Tegnap este Korpás La­jos vasesztergályos az Erzsébet-köruton, az Angol-kávéház közelében rálőtt feleségére, Kónya Máriára, akit súlyosan megsebesített. Á revolveres merénylet ia körúton járó -em­bereket annyira föllháboritotta, hogy sokan rávettették magükát a .merénylő -férjre -és ta­lán meg is lincselték volna, ha két detektív, Antal és Kálrnár közbe nem veti magát és nagy erőlködéssel meg nem védi a tömeg haragja ellen. Az összeverődött emberek él­kisérték a detektívek által vezetett -merény­lőt a közelben levő Hársfa-utcai rendör­ségre s útközben, a -legsúlyosabb szidalmak­kal illették, sőt többen esernyőjükkel sújtot­tak Korpásra. A tömeg a merénylővel a Gambrinus vendéglő előtt haladt el épen, a miikor a közönség sorából megjelent Fényes László újságíró. Fényes megkérdezte, hogy mi történt s aimikor a viér-es esetről értesült és a dühöngő embereket látta, pártjára állott a szorongatott embernek és rászólt a körü­lötte állókra, hogy ne bántsák, nem lehet tudni, hogy mi inditotta tettének elkövetésére, a rendőrség majd eliriíézi a dolgát. A közön­ség azonban más véleményen, vol-t és -csak­hamar -szóváltás támadt Fényes és a tömeg között. A Hársfa-utcában az egyik ember, aki a legerősebben kardoskodott a lelőtt asz­szonyért, -fölemelte lesernyőjét és többször ütést mért Fényes felé. Az ujságiró elkapta az esernyőt és még jobban rákiáltott táma­dójára, mire hamarosan verekedésre került a sor. A detektívek .a merénylővel voltak el­foglalva s igv nem mehettek a bán-talmazofT ujságiró segítségére. Fényes ezután elkísér­te a merénylőt a rendőrségre, ahol pénzt adott, a siró embernek, -megvigasztalta és az­után eltávozott. — Félmilliós csöd. Rosenfeld Ignác ársemjéni földbirtokos, Bilharvánmegye tör­vényhatósági bizottságának virilis tagja el­len elrendelték a csődöt. Rosenfeld Ignác dús­gazdag embér hirében állott, de roszul sike­rült telekspekulációk -csődbe kergették. Köz­vetlen oka énnek a szabolcsmegyei földvá­sár volt. A gazdasági válság ugyanis erő­sen lenyomta a szabolcsi földek árát. Sok föld eladó lett. Ro-senlfeld ezeket pénz nél­kül összevásárolta, -parcellákban, továbbadta, a parcellák vételárát beszedte, de a földek jelzálog kölcsöneit nem törlesztette. A ve­vők ekkor egész csomó bűnvádi följelentést adtak -be Rosenfeld ellen a nyíregyházai tör­vényszéknél, imlely bünü-gyi zárlat alá hel­lyezte Rosenfeld Ignác -vagyonát. Óriási erő­feszitésekkel sikerült ugyan a bünügyi zár­latot föloldatnia, de pénzhez nem jutott. Végső szorultságában a Strasser és Kőnig budapesti gabonakereskedő cégtől huszonöt­ezer korona kölcsönt vett föl idei búzatermé­sére. Rosenfelden ugy látszik, ez az összeg nem segített. Állatállományát eladogatta és a befolyt pénzt nem a hitelezők kielégítésére fordította. Időköz'ben Rósenfeld1 ellen, sógo­ra, Rezső Elemér nagybányai lakos, huszon­ötezer koron;v követelése erejéig árverést tü­zetett ki. Az árverést megtartották, Rosen­feld fizetésképtelenséget jelentett be s -miuán a hitelezők nem voltak íhájlandók egyezked­ni, a nagyváradi törvényszék elrendelte a ' csődöt. Rosenfeldnek adósságai meghaladják a félmilliót, aktívája alig négyszázezer ko­rona. Számos pénzintézetnél érdekelt és na­gyobb magántartozásai is vannak. De birto­kai eladásából valószínűleg sikerül a .hitele­zőket kielégíteni. — A katona érzése az Ütközetben. Mikor nap-nap mellett olvastuk a háborús híreket, csaknem mindnyájunkban merült föl a kérdés, vájjon mit -érezhet a katona a gyilkos puskaropogá-s s ágyüdöfgő.s közepet­te? Hogyan folyik l-e egy modern ütközet, micsoda lelki hatást gyakorol a katonára, -ar­ról számot , ad egy japán hadnagynak, Tade­josi Sakuraj müve, -amelyhez még boldogult Nogi tábornak irt előszót és mély jelenleg Japánban a legolvasottabb könyvek közé tartozik. Ebből vesszük kivonatosan a követ­kezőket : Sakuraj ezredét Por-t-Artb-ur alá küldik. Itt vár mind-nyáj-ükra a tüzlke-resztség. Éjsza­ka menetelés. Pifynialat-kor, úgyszólván -még sötéitlben Ikez-cfödilk a támadás a hegyoldaliban maigukat ellsánco'lt oroszok ellen. Micsoda ér­zés fogja el azokat a katonákat, alk-ilk először kerülnek a tüzvonallba és előeápr néznék szerit be a harcmezőn a halállal? „Megragad-óak es gyönyörűségesek a ,harcmező hlanigjai", -mesé­li Sukuraj, „a pabrontáslkálk ikinyitásáváí és becsű kásával já-ró bágyadt zörgés, az üres, elhajitott patrorthüvelyek zaja, a golyók sb 6

Next

/
Thumbnails
Contents