Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-30 / 201. szám

1913. augusztus 28. DFLMAOYARORSZAO 151. előző évi pótadóval szemben 157631 korona emelkedést mutat. {Emelkedő és csökkenő bevételek.) Közelebbi tájékoztatásul pedig jelzem-, miszerint a jövő 1914. évi előirányzat tételeit aiz 1913. évi költségvetés tételeivel egyíbehasonlitva jelentékenyebb bevételi többletek a következő tételeknél állottak elő: tiszai hídvám jövedelemnél 3.232 K, városi fogyasztási illetéknél 1.096 K; halászati jogíbérletnél 400 K; vízvezetéki dijaknál 7.353 K; tiszai jobbparti (szegedi) földeknél 32.231 K; iflübór dijak 1.836 K; gőzfürdő jövedelem ,1.075 K; vágólhid jövedelem 1.315 K; egyéb városi épületek jövedelme 19.825 K; adóbehajtási költségek 2.88Ó K; anyakönyvi dijak 2.580 K; megtérülendő vegyes bevételek 6.755 K; kamat bevételek 53.874 K; az év folyamán utólag kirótt állami adok ntán 50%-os városi pótadóból 18.435 K; lakrészadók 6.954 K; tandijaik 1.521 K; városi gimnáziumi államsegély 4.000 K; városi felsőkereskedelmi iskola jövedelme 46.000 K; légszeszgyár Ibruttó bevétele 5%-álból 8.101 K; rendkívüli vegyes bevételek 2.646 K; pénztármaradiviány 22.139 K: rendőrségi államsegélyből 32.000 K. Ellenben csökkent a bevétel az alábbi tótéleknél: az állami fogyasztási ós italaidénál 39.986 K; városi fogyasztási adőpőtléknál 4,517 K; tápéi rév vám jövedelemnél 594 K; tápéi réti földeknél 4.569 K; az építkezési és lakhatási engedély dijak 945 K; miarhajárlatak kiállitási dija 1.258 K. ,(Emelkedő és csökkenő kiadások.) Jelen tókenyebb kiadási többletek az alanti ciméken állottak elő: városi fogyasztási illeték kezelése 1.497 K; állami fogyasztási és italadó kezelése 11.108 K; állami és városi húsfogyasztás,i adló visszatérítés 2.633 K; vízvezetéki kezelési költségek 6.331 K; tápéi révvám kezelési költségek 1.004 K; gőzfürdő kezelési költsége 22.044 K; egyéb városi épületekre 3.147 K; sétányok költségeire 1.621 K; kövezet vám kezelésre 3.287 K; telkek kisajátítására 1.256 K; állami és községi adókra 10.488 K; adóbehajtási költségekre 1.024 K; tőkék törlesztésére 6.709 K; tőkék kamataira 192.615 K; tisztviselők illetményére 109.615 K; közigazgatási hivatalok fűtésére és világítására 4.629 K; tanyai posta kézbesítés költségeire 6.000 K; rendőrségi tisztviselők fizetésére 5.700 K; rendőrök (bérére 33.547 K; rendőrök ruházatára 3.557 K; bejelentő hivatal költségeire 5.760 K; népiskola épületek fentartására 5.894 K; népiskolai helyiségek fűtésére 4.074 K; főgimnáziumi tanárok fizetése 3.280 K; városi felsőkereskedelmi iskolai költségek 19.778 K; lelkészek és hitoktatók fizetése 2.080 K; egyházi épületek fentartására 5.500 K; egészségügyi épületek fentartására 1.517 K; egészségügyi vegyes kiadásokra 7.762 K; légszesz és villanyvilágitási költségekre 5.927 K; nyugdíjalap segélyére 4.701 K; szegónyalap segélyezésére 11.427 K; kegydijakra 844 K; vizszivattyuzás kezelési költségeire 10.581 K. Elleniben a kiadások csökkenése az alábbi tételeknél mutatkoznak: hördÓjelző hivatal kezelése 927 K; piaci helypénz kezelése 3.030 K; közigazgatási szolgák ruházata 1.104 K; népiskolai fizetések 2.720 K; népiskolai uj épületek 31.370 K; városi színház kezelésre 1.010 K; kőolaj-viláigitás 890 K; tűzoltó személyzet ruházata 1.254 K; vizeresztő árkokra a külterületen 16.006 K; szégadi ármentesitő társ. költségeire 6.044 K; szárazár és tói viz• szabályozó társ. költsége 2.881 K; napi ós élelmezési dijak 1.043 K; rendkívüli meghatározott költségek 8.336 K . Mint már fentebb is előadtam, ezen költség-előirányzati tervezet az összes szükségleteket és fedezeteiket a lehetőség szerint felöleli, a tétetek részben a fennálló szerződések, részben az utóbbi években elért eredmények 3 évi átlaga alapján, továbbá ott a hol fokozatos emelkedés vgay csökkenés mutatkozott, az egyes költségvetési évek között ott a megfelelő százalékos emelkedés, vagy csökkenés figyelembe vételével -iráinyoztattak elő. Amiből kifolyólag azon tiszteletteljes előterjesztést teszem, miszerint az ezek után mép netalán érkező és a költségvetés megterhelését célzó költségeket, illetve kérelmeket szigorú elbírálás alá venni és a közszükséglelet nem igénylőket elutasítani méltóztassék. kültem a kezükből. Csakhogy olyan erősen vérzett a sebem, hogy -elpusztulok, ha be nem kötözöl. Én- ímeg akartalak ölni, te pedig az életemet mentetted meg. Most hát, ha életben maradnék és nincs ellenedre, mint a leghívebb rabszolga, téged akarlak szolgálni és fiaim ugyanezt fogják- cselekedni. Bocsáss meg . . . A király mód fölött örvendezett, hogy ellenségéből ilyen könnyen sikerült barátot csinálnia; nemcsak megbocsátott néki, hanem azt is megígérte, hogy ,a vagyonát is visszaadja. A szolgáját s az orvosát is elküldi majd hozzá. Miután a sebesült ilyetén módon elvált, a küszöbre lépett s a remetét kereste. Távozása előtt meg akarta kérni, utoljára, hogy adjon választ a föltett kérdésekre. A remete odakünn volt veteményes ágyai között, a földön térdelt s magvakat dugdosott a földbe. A király közeledett h-ozzá és megszólalt: — Utoljára kérlek téged, bölcs férfiú, válaszolj kérdéseimre. — De hiszen már kaptál feleletet, — mondotta a remete, miközben sovány lábán guggolva, alulról föltekintett az előtte álló királyra. — Miképen kaptam feleletet? — kérdezte a király. — Hallod hát! — szólt a remete. - Ha tegnap nem éreztél völna irántam, gyönge ember iránt, részvétet, ha nem ástad volna föl helyettem ezeket a veteményes ágyakat, hanem egyedül visszafelé indultál volna, akkor ez az erős, téged ellenségeként gyűlölő férfi megtámadott volna és neked lett volna rá okod, hogy megbánd, amiért nem maradtál nálam, következésképen rád nézve ép kellő ideje volt, hogy a veteményágyakat fölássad, én voltam a legfontosabb ember s a legfontosabb tennivalód az volt, hogy velem jót tégv. És később, amikor a sebesült felénk futott, ép a kellő ideje volt, hogy ápolás alá vedd. inert ha nem kötözöd be a sebét, akkor meghait volna, anélkül, hogy kibékülne veled. Következésképen rád nézve ő volt a legfontosabb ember s az, amit cselekedtél, volta legfontosabb tennivaló. Jegyezd meg hát, hogy csak egyetlen egyedül fontos idő van, amellyel élnie kell az embernek: a jelen és pedig azért a legfontosabb, mert épen csak pillanatnyilag rendelkezünk önmagunkkal; a legfontosabb ember pedig mindig az, akivel a sors ép akkor összevezérel, mert sohasem tudhatjuk, hogy lesz-e még dolgunk valaha más emberrel; és a legfontosabb tennivaló az, hogy — ezzel az emberrel jót tegyünk, mert az ember egyes-egyedül ezért született életre. A tizenhárom-tagu család tragédiája. — Mi történt a Somogyi-utcában ? — (Saját tudósítónktól.) Délután liat órakor hatalmas csődület támadt a Somogyi-utcában a 19. számú ház előtt. Néhány perc alatt 3—400 emberre ru-gott a bámészkodók száma. Két rendőr is -előkerült csakhamar, ekkorra már azonban a kis földszintes háznak az udvarára is betódultak a kíváncsiak. Az udvaron egy jól megtermett, 40—45 év köriüli ember volt, aki hevesien gesztikulált, artiknlátlan szav-akat kiabált és magából kikelve rohant föl-alá. Később a mentők is megérkeztek ós a szerencsét len embert, akin — ugy látszik — pillanatnyi elmezavar tört k-i, beszállították a közkórházba. Hosszas és tragikus előzménye van ennek a köznapi történetnek. Vastag Ferencnek hívják a szerencsétlent. A java-dalim hivatalnál volt irnok, hivatalát azonban elvesztette és már évek óta nyomorog ffieles-égóv-el és tizenegy gyermekével. Ma délután öt órakor tért haza és ahogy bement szegényesen bútorozott szobájába, egyszerre dühöngeni kezdett. Felkapott egy lámpát és belevágta az utcai ablakba, mely -csörömpölve hullott ki. Ezután az ágy támláját feszitette le és azt is kidobta a törött ablakon át a népes -Somogyi-utcáiba, Majd különböző butor-d-ah rabok következtek, amelyéket szintén hatalmas iviben röpített ki az utcára. Néhány perc alatt az összeverődött emberek behatoltak a lakásába és megakadályozták a további rombolást. A rendőrök ártalmatlanná tették Vastag Ferencet és a mentők elszállították. Vastag -Ferenc tragédiája egy félmilliós örökösödési pörrel van kapcsolatban, amelyről már a lapok többször irta-k. Felesége, Rémes Rózsi, nővére a nemrég elhunyt Gárgyán Mártonná, s-zületett Remes Irmának és Mihály ovics Dezső bonvéd hadbíró százados feleségének, Remes Margitnak. Néhai Gárgyán M-árton szegedi háztulajdonos, amikor néhány év előtt elhalt, félmillió korona értékű vagyont hagyott feleségére, Remes Irmára. Gárgyán halála után nemsokára, Gárgy-ánnó is súlyosan megbetegedett és a halála előtti napon, .betegágyához kérette Jedlicska Béla dr. közjegyzőt, aki előtt Jászai Géza címzetes püspök és Gyuritza Sándor dr. orvos, mint tanuk előtt szóbelileg aként végrendelkezett, hogy egész vagyonát Mihályovics iDezsőné, született Remes Margitra hagyja. Mihály-ovicsné jelen vo-lt a végrendelkezésnél és állítólag a már ekkor eszméletlenül lévő G-árgy-ánnó nem is nevezte meg csak rámutatott. Gárgyánné másnap meghalt és végrendelkezése értelmében a félmillió korona Mihályovicsnére szállott, dacára annak, hogy még négy nővére volt Gárgyánnénak, akik mindnyájan a legnagyobb nyomorban voltak. Az örökösödési pör természetesen a végrendelet nyilvánosságra jutása után azonnal megindult a testvérek között. Vastag Ferenenének Széli Gyula dr. volt az ügyvédje, -aki Értesítés. I' Telefon 1203. sz. Kárpitos áruH bárHíneH r€szlctíizetftrg is Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rüen és olcsón eszközöltetnek. :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám. a