Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-29 / 200. szám

1913. augusztus 28. DÉLMAGYARORSZÁG 5. Oroszország újra frontot változtatott. - Közel a megoldás. — (Saját tudósitónktól.) Pétervárról jelentik a Lokalanzeigernek: Drinápoly kérdésében döntő fordulat törtérit. Az orosz külügyi politika meggyőződött arról, hogy Anglia és Franciaország részéről nem számithat feltétlen és hathatós támogatása, tehát elejtette azt a tervét, hogy diplomáciai akciót indit Törökország ellen, Drinápoly miatt. Ebben az elhatározásában is megerősítette az orosz kormányt, hoigy Oroszország érdekeire nézve kevésbé veszélyes, ha; Drinápoly a törököké marad, semmint ha Bulgária még inkább fejleszti Drinápoly körül az erődítéseket s igy állandóan veszélyezteti Konstantinápolyt. i. A Daily Mail pétervár'i tudósítója táviratozza: Feltétlenül hiteles forrásból tudtam meg, hogy a cár nem fogja fogadni azt a rendkívüli török követséget, amely Livádiába jön, hogy átnyújtsa a szultán sajátkezű levelét a cárnak. A szultán levelében köztudomás szerint Drinápoly megtartásáról van szó. A Berliner Tagblatt jelenti] Konstantinápolyból: Tudósítójuk megbízható részről arról értesül, hogy Szófiában a közvélemeny megváltozott a portával való közvetetlen megegyezés javára. A közvetetlen hivatalos tárgyalás megindítása és a válság megoldása közel van. A Mdtin 'tudósítója jelenti, hogy legjobb forrásból származó információja! szerint a török kormány semmi körülmények között nem fog engedni jul'ius 19-iki jegyzékében körvonalazott török-bolgár (határból. Ezzel szemben a porta hajlandó volna a közeli tárgyaláson több .fekete-tengeri falut, amelyeknek bolgár lakossága van, Bulgáriának átengedni és Bulgáriával igen kedvező, öt-tiz évre szóló kereskedelmi szerződést kötni. A Frankfurter Zeitung jelenti Konstantinápolyból: A török-bolgár tárgyalás ismét a teljes bizonytalanság stádiumába jutott. Nacsevicset Szófiából utasították, hogy a tárgyalást szüntesse meg, mig uj utasítást nem kap. Ugy látszik, 'hogy a szófiai kormánykörök nem szimpatizálnak Nacsevics eljárásával, amelyet túlságosan törökbarátnak tartanak. Tischer őrnagyot, aki Ausztriát és Magyarországot képviseli az elhatároló bizottságban, visszahívták. Az őrnagy már vissza is utazott Szófiába. Bombell ezredes olasz delegátus már előbb kijelentette, hogy nem vesz részt a bizottság előkészitő munkájában. Ausztria és Magyarország tehát az olasz példát követte. Harcolnak az albánok és montenegróiak Milánóból jelentik: Brindizilbe érkezett albánok beszélik, hogy a montenegróiak és több albán törzs között véres harcok voltak. Különösen a boti- és gruda-törzisek igyekeznek megakadályozni, hogy a montenegróiak Argürokasztró felé vonuljanak. Állitól'ag a montenegróiak már meg is ütköztek kétezer albánnal és mind a két fél nagy veszteséget szenvedett. A monarchia ajándékoz. Hágában ma avatták föl ,a világbéke palotáját, Carnegie bőkezűségéből. A palotában nem a béke hivei fognak találkozni, hanem a béke civakodói, — választott biróságok. Magáról az épületről nem is lehetne a világ törvényszékére következtetni, az egész inkább egy középszerű Pályaudvar benyomását teszi. Mondanunk se kell, hogy a háborús borzalmak utószezonjában most mennyi viccet faragnak majd a Béke palotájára a rosszmájúak. De a legjobb ötletért a pálma monarchiánlkat illeti. A monarchia megajándékozta a békepalotát. Mivel? A Frankfurter Zeitung szerint kissé unalmasan akadémikus, dúsan aranyozott kandeláberekkel. Nem is olyan akadémikus, nem is olyan unalmas, hiszen ebben ötlet van, pokoli ötlet: a Béke most már régen odafelkhetik a kandeláberek közé. összetett kézzel s kezdhetik a cireumdederuntot . . . Tiltakozó gyűlés a söritaladó ellen. — a csongrádmegyei vendéglősök és korcsmárosok beadványaatanácshoz — (Saját tudósitónktól.) Csütörtökön délután a csongrádmegyei vendéglősök s korcsmárosok ipartársulata tiltakozó gyűlést tartott a Polgár-utcai Horváth-korcsmában a söritaladó behozatala ellen. Tudvalevőleg a tanács elhatározta, hogy valamelyik őszi közgyűlés elé javaslatot terjeszt, amelynek az lenne a célja, hogy a város megadóztassa a sörfogyasztást is. Az indító oka ennek az a körülmény volt, hogy a város az utóbbi hónapokban sokat ráfizetett az állami regálékra, különösen a bor- és húsfogyasztás! adókból eredő jövedelmei csappantak meg és a pénzügyi egyensúlyt most a söritáladó behozatalával szeretné a tanács helyreállítani. A sörnagykereskedők már hetekkel ezelőtt tiltakoztak az uj adónem kivetése ellen, nem ugyan gyűlés formájában, hanem a lapokban közzétett nyilatkozatok utján. A vendéglősök és. a korcsmárosok már komolyabban fogták föl a dolgot: ma délután gyűlést tartottak, amelyen határozat alakjában tiltakoztak a söritaladó kivetése ellen. Böröcz Imre szegedi vendéglős elnökölt a gyűlésen, a határozati javaslatot pedig Horváth János korcsmáros, az ipartársülat titkára terjesztette elő. Azzal kommentálta a javaslatot, hogy a mai pénlzügyi viszonyok között nem szabad ujabb adóval terhelni ,a vendéglősöket és korcsmárosokat s különben is ezzel a tervvel Szeged egyedül áll az országban. A gazdasági viszonyok oly rosszak, hogy még borra se telik ,az embereknek, 'ha most még a sörfogyasztást is megadóztatja a város, csak azt éri el, 'hogy egyszerre ez i-s megcsappan. Ha Szeged kezdeményezi a söritaladó behozatalát, akkor ezt elsősorban az állam fogja keresztül hajtani az egész országban, mert szerinte pénzügyileg az állam se áll valami jól s ott is ujaibb és ujabb jövedelmi forrásokéin, törik a fejüket. Szegednek úgyis van már egy tengeri kígyója: a lakrészadó, a mely másutt sehol sincs az országban. Vegye továbbá tekintetbe ,a tanács azt is. hogy 14 százalékkal emelték az állami adót és mindezekre való tekintettel álljon el a szándékától. Katona István, majd Böröcz Imre szólaltak még föl, akik szintén hangsúlyozták, hogy tiltakozni kell a söritaladó behozatala ellen. A gyűlés erre egyhangú határozattal kimondotta, hogy tiltakozik a tanácsnak az ellen a javaslata ellen, amely a söritaladó behozatalát .célozza és 'elhatározta, hogy a mennyiben a tanács javaslatát a közgyűlés elé akarná terjeszteni, beadványt intéz a városhoz, kérve a tanácsi javaslat elutasítását. Ezután egyéb ügyek tárgyalására tért át a vendéglősök és korcsmárosok gyűlése. Az előadó jelentést tett annak az akciónak az eredményéről, amelyet az érdékeit korcsmárosok kérelmére azért indított az ipartársulat, hogy a Demeter-templom környékén levő utcákban, addig, amig a fogadalmi templom föl nem épül, tehát öt esztendeig uj korcsmát senkise nyithasson. Az akciót azért kezdeményezte az ipartársulat, mert Glöcknér József vegytisztitó a Demeter-templom körül levő valamelyik utcában korcsmát akart nyitni. Az előadó jelentette, hogy az ipartársulat nevében ebben az ügyben eljárt Borossi József pénzügyi tanácsosnál, aki megígérte, hogy a Demeter-templom környékén italmérési engedélyt a fogadalmi templom fölépítéséig nem ad ki a szegedi pénzügyigazgatóság. Majd apróbb ügyek elintézése után a gyűlés véget ért. Föllendült a cigány-ipar. — Sírva vigad a magyar. — (Saját tudósitónktól,) Nemcsak Szegeden, hanem egész M agyanországon dul egy idő óta ,a cigány-háborúság. És ez jellemző a mostani állapotokra. Az utóbbi hón,apóikban óriási módon föllendült a cigány-ipar. Miikor Szegedien játisfcott •Kóczé, a pesti primás, ákikor százan és százan hallgatták az utioán és most tudják már azt is, hogy kicsoda Erdélyi Kálmán,; ha ő hegedül valamelyik kávéház 'előtt, akkor is egész csődület támad. Ugy látszik, hogy megint sírva vigad a magyar. És a ciig,á;ny-kültura (föllendülésévé nagy háborúsáig támadt a Plháraó ivadékok között. .Szegeidről Kóczét fenyegették meg, lliogy legyilkolják, ha mégiegyszer ide jön. Kassán is történt ,;a 'napokban egy hasonló esiet. Miikor a közeli városiból ^vendégszerepelni" ment egyik előlkelő kassai kávéháziba egy cigányprímás a zenekarával, akikor a kassai ,cigányok feleségei meglesték az utcán a vendéget ós a szó-szoros értelmében kisöprüiztók a városiból. Sokkal érdekesebb eset történt azonban Miskolcon. Itt már az összeveszett cigány-primiásolk valamivel fimomaíblb fegyvert használnak: a lapokban ínyiilafkóznak. De (hogy milyenek ezek a nyilatkozatok, aninak illusztrálására itt közlünk belőlük egy kis izMtetőt, lEzt a nyilatkozatot Rácz Marci, a híres miskolci eigányprimás tette: Ezek után itt — a nyilvánosság előtt — (kijelentem és zeneértő uraikkal igazolom, hogy Palócz Kálmán névre hallgató egyéanek a zenéhez aranyi köze van', mint egy született süketnémának. Igazolni tudom ezt a saját külön o ieélra berendezett ibandájiával, mélynek minden tagja nevetségesnek tartja, mulat a mókáin. A játéka, — ezt nem csák ón, hanem szakemberek is mondj'ák, — olyan hamis,, mint a csalfa kis leány zúzája. Az igazi jó cigánynak nemcsak azt kell itiuldini énekelni, hogy „Eutó bolond lett ia falu legénye" . . . „Dagadjon mag édes anyám" . . . stb., Ihanem a klasszikus zenét értenie és muzsikálnia kell, úgymint: Bajazzók, Hoffmann meséi, Pillangó kisasszony, Carmen stb. Csermák, Rózsavölgyi (darabjaival kell a közönség elé állani, nem pedig mLmelini a muzsikát és artilkulálatlam hangon „dalolni". Az országban nincs egyet len egy oly an cigányprímás, aki Ihanris, értelmetlen orditozással, úgynevezett dalolással keresné meg a kenyerét, hanem muzsikával, Ebben a minőségben — elismerem, — Palócz úttörő, ő dalol, olyan hamisan, mint muzsikál. Egyébként rendelkezésére állok Palócz Kálmán dal- és cigányprimásinák. Delegáljunk egy — juiryt, nevezzünk meg olyan em tereket, akikről elismerjük, hogy értenek a zenéhez és ez előtt a társaság előtt muzsikáljninik mindketten. Bátran alávetem magam ennek a bíróságnak az ítélete alá. Menekedni azonban nem tudok, az, utonállásihoz nem értek, a sértegetés nem kenyerem. lEz még csak hagyján. De Palócz is nyilatkozik, még pedig nem is rövidén. Ahelyett, hogy örülnének a miskolci cigányok, hogy jól kezd menni a dolguk, hát egymást ócsárolják. Palócz primás ezeket írja: Azt állítja ön rólam s egyben ifőhikiámul rój ja fel, hogy daloló cigány vagyok. Elismerem. De kijelentem országvilág előtt, hogy az (igazi cigány, ha heged'ü van a kezében, bizony nem csak a kékhasu