Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-27 / 198. szám

1913, augusztus 27. KÖZOKTATÁS. (o) Iskolai értesítések. A szegedi állami főgimnáziumban a javitóvizsgálatohat au­gusztus 29-én délelőtt 9—l-ig az I—IV. o. és délután 3—6-ig az V—VIII. osztállyal tart­juk meg. A magánvizsgálatok írásbeli része augusztus 30-án délelőtt 8—l-ig, szóbeli része délután 3—6-ig lesz. A pót- és felvételi vizs­gálatok ugyancsak augusztus 30-án reggeli 8 órától kezdődőleg lesznekr Az érettségi vizs­gálatok írásbeli részét 4—5—6-án, szóbeli ré­szét szeptember 9 és 10-én tartjuk meg. A beiratások szeptember 1, 2, 3 ós 4-én délelőtt 9—12-ig és délután 3—5-ig folynak te. Szep­tember 5-ón délelőtt 9 órakor Venisancte a ró­kusi templomban, utána iskolai törvények fel olvasás, elhelyezés és órarend kihirdetés. A rendes előadás szeptember 6-án kezdődik. Igazgatóság. — A beiratások a szegedi II. ke­rületi Dugonics-utcai állami polgári leányis­kolában szeptember 1, 2, 3, 4 és 5-ón délelőtt 8—12-ig eszközöltetnek és pedig ugy, hogy 1-ón az első, 2-án a második, 3-án a harmadik és 4-én a IV. osztály tanulói vétetnek fel. 5-én még pótbeiratások lesznek a be nem irt bármely .osztályú tanulóknak. A javító-, pót­és felvételi (tantárgykülömbözeti) vizsgála­tok szeptember hó 1-ón ós 2-án délután 3 óra­kor fognak megtartatni. SPORT. A standard-program. (Sajái tudósítónktól.) A Nemzetiközi At­létikai Szövetség tegnap tartotta befejező ülését a porosz képviselőiházban. Az utolsó nap tárgyalásai az olympiai játékok atlétikai versenyeinek standard programja és az ama­tőrség fogalmának meghatározása körül mo­zogtak. A istandardÍpTogram megállapitáisa a modern olympiai játékok legégetőbb kérdé­se. A múltban elhangzott panaszok az olym­piai játékok számottevő 'fogyatkozásának tartották, hogy a rendező nemzetek kedvező győzelmi statisztika elérése céljából olyan versenyeket is kiírtaik, amelyekben a részt­vevő nemzeteknek még csak minimális esélye sem volt. Ennek a tarthatatlan állapotnak az állandó program véget fog vetni és az olym­piai játékokra fegyverkező nemzetek min­demkor kész programmal találják magukat szemben. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség a kö­vetkező versenyszámokat vette föl az állan­dó programba: 100, 200, 800, 1500, 5000, 10,000 méteres síkfutás, marathoni futás 40,200 m., 110 és 400 m. gátfutás, 8000 m. akadályverseny, 3000 és 10,000 m. gyalog­lás, magas-, távol- és hármasugrás, rudug­rás, gerelyvetés, diszkoszvetés, sulydobás 25 klg. súllyal, pentatlon, dekatlon, staféta­futás 4-szer 100 és 4-sze.r 400 méterre, 3000 m. csapatverseny, 10,000 m. mezei verseny, kötélhúzás. Az amatőrség fogalmát a következőké­pen formulázták: Azok a személyek, akik va­lamely egyesületben vagy sportbéli alaku­lásban alkalmazva vannak, tekintettel ebbeli minőségűre, nem (szerepelhetnek nyilvános versenyeken, nyilvános szereplésüknek azon­ban nincs akadálya, ha más egyesület köte­lékébe is tartoznak és ennek álapján verse­nyeznek. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tag­jai végül megállapították, hogy alkotott sza­bályai és .hozott határozatai csak akkor bír­nak kötelező erővel, ha azokat az 1914. év­ben .Párisban összeülő olympiai konferencia magáévá teszi és ha az egyes nemzetek sport közvéleményének a köztudata is elismerte. o A szél. Keresztszél fujt a gandi regatta­pályán s e miatt nem tudta a magyar váloga­tott nyolcas a gyönge stílussal evező francia csapatot legyőzni, öt hajó indult ugyanis ab­ban; az dlőmónkőzésbeu, melyben a magyar DELMAGYARORSZSG csapat is starthoz állt: Olaszország, Francia­ország, Magyarország, Belgium és Hollandia nyolcévezős hajója. A két első volt jogosít­va a döntőiben való részvételre s a magyar csapat, starttól a célig következetesen a har­madik helyen evezett, bármilyen jó 'összmUn­kával dolgoztak a magyar evezősök s hármi­Jyee össze-vissza eveztek a franciák. Egy ihossz volt köztük a távolság, ami a világért sem fogyott volna egyetlen centiméterrel, — akárhogy dülöngéltek hajójukban a franciák. Ezt írták haza Gandból a derék magyar eve­zősök, akik a verseny után órákig tanácskoz­tak a parton és törték a fejüket, hogy miként történhetett ez. Végre .megnyugodtak abban, hogy a keresztszé'l volt az oka, az ármányos, a csapni va.ló szól, amely előre segítette a francia hajót, de visszavetette a magyart. Van azonban valami, ami ifölderitetlen fog maradni, mert szél ide, szél oda, azt a dülön­gélő csapatot mégis csak le kellett volna győz­ni Barry mester csapatának. De — s ez az a kérdés, amely válasz nélkül marad — akart-e győzni egyáltalán a Gondban startoló ma­gyar válogatott nyolcast o 3 : 1 vagy 2:1? A Szegedi Test­gyakorlók Körének első csapata vasárnap Aradon játszott, az ATE ellen. Az egyesület organuma 2:1 eredményt közölt és az egye­sület is ezt a hírt terjesztette, elhallgatván, hogy egy kis botrány megint akadt a szege­di csapat terhére. Most azután megállapithát­julk, hogy nem 2:1, hanem 3:1 arányban ver­ték meg az SzTK-át. A Pesti Hírlap be is számol a mérkőzésről és a következőket irja: ATE—SzTK 3:1. (Félbeszakítva.) Izgal­mas futball-mérkőzós. — A szegedi csapat le­vonult. a pályáról. Vasárnap délután a Sze­gedi Testgyakorlók Körének jónevü csapata játszott az ATE-el az Óváirtéri sporttelepen. A mérkőzés szépen kezdődött, de a vendégcsa­pat durvaságával és fegyelmezetlen modo­rával kizökkentette a játékot a fmr-meder­ből. A durva játékot azzail téfézte a SzTK, hogy a biró ítélkezése miatt levonult a pályá­ról. Ennek a sportszerűtlen eljárásnak még folytatása lesz a Magyar Labdarugó Szövet­ség előtt, ahová ugy a mérkőzés bírója, mint az ATE múlhatatlanul följelentik a szegedi csapatot. Nagyszámú közönség jelenlétében folyt le a mérkőzés: Má.r a játék első percei­ben nyilvánvaló az aradi csapat fölénye. Az ATE a játék elejétől kezdve álllandóau offen zivában van. 'A játék .csak ritkán terelődik az aradiak térfelére. Az ATE egymásután szebb­nél-szebb akciókat vezet, amely állandóan fog lalkoztatja a SzTK védelmét De Csáky, a szegedi kapus, kitűnően védi a legveszélye­sebb lövéseket is, ugy, hogy a huszadik per­cig eredmény nélkül ostromolják a szegedi kaput. Ekkor Asbóth szép lövéssel megszer­zi az ATE-nak .a vezető gólt. A .második gólt nemsokára Zsák juttatja Csáky hálójába. A •második félidő újra az ATE támadásaival kezdődik, amelyeket azonban a biró sipja többször megakaszt, miután a szegedeiek dur­vásfcodn.i kezdenek. A biró többszöri figyel­meztetés után az egyik faultoló szegedit ki akarja állítani, mire az egész csapat levonu­lással fenyegetődzik. A biró a közönségre va­ló tekintetből tovább vezeti a mérkőzést. A szegedi csatársor az ATE kapujáig lenyomni, ahol a halihátvód szabálytalan módon fogja, a csatárt. Az ezért megítélt tizenegyest a SzTK góllá értékesiti. A gél után Szeged •több támadást vezet az .ATE kapuja felé, de csakhamar a játék ismét a szegedi .mezőnyre terelődik. A .harmincnegyedik percben az ATE balszólsője egy előreadott ladbaval be­fut és kapura lő. Csálky fogja ugyan a lövést, de a labda a kezéből a csatárhoz visszapat­tan, aki azt a gólba helyezi. A biré gólt ítél, a szegediek azonban az Ítélkezésit nem fogad­ták el és erős szavakkal kritizálták a birót. Mikor a biró a játék folytatását rendelte el, a szegediek súlyos szavakbal inzultálták a birót, majd vezetőjük biztatására levonultak a pályáról. A szépen indult mérkőzés ezzel vá­ratlan befejezést nyert, A mérkőzést Káldor (Kinizsi) vezette, akinek egyedüli hibája, hogy nem elég erélyes. TÖRVÉNYKEZÉS. Két politikai pör. — Ellenzéki vádaskodás. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap a berety­tyóujfalusi járásbíróságon és a íőszolgabiró­ságon politikai pöröket tárgyaltak. Mindket­tőt az ellenzék indította meg, de mind a ket­tőben kudarcot szenvedett. Az egyik följelentést Elek Gusztáv cs. és kir. kamarás indította Ernst Lajos állat­orvos ellen. A följelentést szerint Ernst Lajos többek előtt azt hangoztatta vo'lna, hogy Elek Gusztáv a függetlenségi jelölt érdekében vesztegetett. A tárgyaláson a beidézett há­rom tanú, akikre Elek Gusztáv hivatkozott, egyértelműen azt vallották, hogy az állat­orvos ilyen értelmű nyilatkozatot nem tett. A járásbíróság Ernst Lajost fölmentette. A másik bünpört Kugler Antal, a Ba­logh Tihamér-párt főkortese indította meg ismeretlen tettesek ellen. Kugler Antal a sze­mélyes szabadság megsértésének és d magán­laksértés vádjait tette. Azt ál'li'totta. hogy a hatósági közegek bizonyos Szabó József ne­vű embert, aki az ellenzéki plakátok kira­gasztásával volt megbízva, letartóztatták és fogva tartották. A második vádpont szerint a csendőrök"behatoltak egy lakásba, ott ház­kutatást tartottak és a lakásban^ talált ellen­zéki nyomtatványokat elkobozták. A nagyváradi ügyészség, ahová a föl­jelentés érkezett, a berettyóujfalusi íőszol­gabiróságot bízta meg az előzetes kihallga­tások megejtésével. Tegnap délelőtt volt a kihallgatás. Szabó József, akit Kuglerék, 'mint bebör­tönzött vértanút tüntettek föl, kijelentette vallomásában, hogy őt senki szabadságától meg nem fosztotta, be nem csukta s tiltakozik az ellen, hogy őt most efajta vádakkal hirbe hozzák. A házkutatások vádjára pedig kide­rült, hogy a csendőrök alapos gyanú miatt csakugyan meg akartak jelenni egyik berety­tyóujfalusi házban, de mivel a kaput zárva találták, visszafordultak anélkül, hogy a be­hatolásra még csak kísérletet is tettek volna, kérni a választásokon. Landler erre a tárgya­láson dühösen rászólt Matosra, hogy ezekről a dolgokról hallgasson. A biró rendreutasí­totta Landler dr.-t és figyelmeztette, hogy ha még egyszer ilyet tesz. akkor eltávolítják a tárgyalóteremből. Landler végül .arra kérte a bírót, hogy a tárgyalást bizonytalan időre napolja el, mert októberben lesz a szociálde­mokrata párt országos kongresszusa, ezen előterjesztik az ügyet és fölhatalmazást kér­nek a kongresszustól, hogy a Vadász dr. el­len való bizonyítékait előterjeszthessék a tárgyaláson. A bíró ezt .az indítványt el is fogadta és a tárgyalást elnapolta. § A kizárt ügyész. Aradról jelentik: Tudvalevő, hogy Vadász Armand dr. aradi ügyvédet, az aradi szociáldemokrata párt ügyészét nem sokkal a Tisza-féle választás után a szociáldemokrata párt középpontja kizárta a pártból, azzal a megokolással, hogy Vádász dr. a munkapártnak pénzért elárulta az ellenzék taktikáját. Vadász ekkor az aradi járásbiróságnál rágalmazás midtt följelentést tett mindama szociálistavezérek ellen, akik a kizáró határozatot hozták. Landler Jenő dr. budapesti szociálist,a ügyvédnek íés Matos Jenőnek, a pártvezetőség tagjának rágálma­zási ügyét ma tárgyalta a járásbíróság. Elő­ször Landlert hallgatták ki, aki elismerte, hogy valóban állított olyat, hogy Vadász pénzért elárulta a párt titkait és azt mondot­ta, hogy tud is erre vonatkozóan adatokat, de a pártfegyelem köti őt és nem engedi meg, hogy a tárgyaláson bizonyitékait elő­terjeszthesse. Vadász Armand erre megje­gyezte, hogy ez nem pártügy és hogy ő kö: veteti a legteljesebb mértékű bizonyítást. Az­után Matost hallgatta ki a biró. Matos kissé | elszólta magát. Azt mondta, hogy Vadász , a választások folyamán folyton a pénzkeze­lés körül kért magának szerepet és szállítani [ akaiH az ellenzéknek olyan szavazókat, akik­ről köztudomásu dolog, hogy pénzt szoktak

Next

/
Thumbnails
Contents