Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-26 / 197. szám

1913. augusztus 24. DÉLMAGYARORSZÁG 107. hatáság megengedhetőnek tartja-e azt, hogy egy háziasszony, akkor, amikor neki tetszik, egyszerűen elzárassa a vízvezetéket a vízre szoruló lakók orra,elől? Most ugy állok az egész családommal, liogy még ivóvizünk sincs amire ezúton, fölhívom Szeged város tekintetes hatóságának .szíves ügyeimét. iSőt arra is kíváncsi vagyok, hogy László Gyula urnák jogában van-e a vízvezetéket ©1,záratni. Soraimért a tekintetes Szerkesztőségnek isme telten, köszönetet mondva, vagyok nagyrahe csillésem kifejezésével Zombory Gyula. — Besorozták Fintát. Ugy látszik, hogy Finta Sándor, ,a börtönben művészé fejlődött szobrász még mindig adósa a társadalomnak. Tiz évet fizetett életéből, ide ez sem elég, most katonáék reklamálják maguknak. Tegnap ál lőtt sor alá Naigyváradon s az ezredorvosok meg sem vizsgálták a hatalmas iizmu íhadkö telest. Csak végignézték az alakját és katonai szolgálatra alkalmasnak nyilvánították. Finta Sándort besorozták katonának. Finta annak idején felső ipariskolát végzett s megszerezte az önikéntesd jogot, azonkívül a vasúti tiszti tanfolyamot is sikerrel 'végezte el. Minthogy azonban hivat.alveisiztésre is szólt az ítélet, önkéntességre való joga megszűnt ,s igy három évet kellene a művésznek szolgálnia Minden valószínűség szerint azonban Fin'ta Sándort a póttarta.léklba sorozzák. Sok méltányossági okon kivül kétségtelenné teszi ezt az a körülmény, hogy családjának egyedüli \fentartója. — Szerencsétlenség az sutomobilversenyen. Spaaból táviratozzák, hogy a belga nagydíjért rendezett autonicbilversenyen tegnap nagy szerencsétlenség történt, Woelmcnt báró meg akart előzni egy másik gépkocsit, a melyet Glinghammer soffőr kormányzott, azonban a báró nekiment az automobilnak. A báró gépkocsi j a felborult és a. báró kirepült a kocsiból. Veszedelmes sérülésekkel eszméletlen állapotban szállították a kórházba, ahol nemsokára meghalt. Gliioighammer soffőr is a kórházban fekszik, de sebesülésének nagyságát még nem tudják. — 150 évvel ezelőtt. A mai nehéz megélhetési viszonyok és különösen horribilis piaci árakkal szentben nagyon érdekesek azek a följegyzések, amelyet Karcag város levéltárában találtai ,a százötven évvel ezelőtt megállapított piaci árakról. A rendkivül érdekes adat igy hangzik: Egy font gyertya hét krajcár, egy icec tej egy krajicár, egy icce tejfel hat krajcár, egy font .irósvaj hét krajcár, egy font teliénvaj nyolc és fél krajcár, egy font juhvaj hét krajcár, egy font szalonna hét krajcár, egy font háj nyolc krajcár, öt 'tojás télben három krajcár, nyáriban tiz tojás három krajcár, egy galamfiu egy krajcár, egy kisebb csirke két krajcár, egy nagyobb csirke három krajcár, egy tyúk közönségesen négy és fél krajcár, egy kisebb liba hét krajcár, egy nagyobb liba nyolc és fél krajcár, egy öreg lud tizenkét krajcár, egy káesafiu négy krajcár, egy öreg kácsa öt krajcár, egy pulykafiu tiz krajcár, egy középszerű pulyka tizenhét krajcár, egy kan pulyka husz,hét krajcár, egy icce csíkhal e,gy és fél krajcár, egy font csukahal egy és fél krajcár, egy font csompóhal ©gy és fél krajcár, egy font harcsahal két krajcár, egy font potyhal három krajcár, egy font fcecsegelial három krajcár, egy icce méz tizennyolc krajcár, egy icce borecet négy krajcár, egy icce vadecet két krajcár, egy icce káposzta egy és fél krajcár, egy icce köleskása két krajcár, egy icce árpakása Ihárom krajcár, egy icce bah három krajcár, egy icce lencse két krajcár, egy icce borsó két krajcár, egy font fel)ér liszt három krajcár, egy font vereshagyma két krajcár, egy font íogliagyma négy krajcár, egy kéthetes malec kilenc krajcár, egy háromhetes malac tizenkét krajcár, egy hónapos malac tizennyolc krajcár, egy annál nagyobb malac huszonnégy krajcár, egy font sertéshús bárom krajcár, egy font borjúhús három krajcár, egy font Ibárányfhms három krajcár, egy font juhhus egy és fél krajcár. V — A fogyasztási szövetkezetek vezetői. A szövetkezeti dolgokkal foglalkozókat bizonyosan érdekelni fogja, Ihogy a különböző társadalmi rétegek közül, melyek karolták föl leginkább a fogyasztási szövetkezeti ügyet Magyarországon. Megvilágítja ezt a kérdést bizonyos mértékig a legnagyobb magyar fogyasztási szövetkezet, a „Hangya" legutóbb elkészült összeállítása, mely szerint az 1912. év végén a „Hangya" kötelékéhez tartozó szövetkezetek elnökei (közül lelkész volt 439, tanító 161, közigazgatási tisztviselő, főként jegyző 110, állami hivatalnok 39, kisbirtokos 267, nagybirtokos 70, gazdatiszt 30, iparos 32, magánzó 31, nyugdíjas tisztviselő és katonatiszt 14, orvos és gyógyszerész 8, hölgy 1 (Oldenburg hercegasszony Brögvánban), Nem érdektelen az sem, 'hogy milyen foglalkozási ághoz tartozók vállalkoztak a fogyasztási szövetkezeteknél a legterheseth munkára, a könyvelésre. Szövetkezeti könyvelő volt: lelkész 123, tanító 649, közigazgatási tisztviselő 82, állami hivatalnok 37, kisbirtokos 213, nagybirtokos 15, orvos és gyógyszerész 7. Az anyagi felelősegei járó pénztárosi tisztségre a következők vállalkoztak: lelkész 87, tanitó 126, köz-" igazgatási tisztviselő 32, állami (hivatalnok 30, kisbirtokos 815, nagybirtokos 37, orvos és gyógyszerész 7, iparos 33, nyugdíjas hivatalnok 14, magánzó 21. Ezeknek az adatoknak az érdekességét leginkább az növeli, hogv a felsorolt tisztségeket az arra vállalkozók túlnyomó nagy része minden anyagi díjazás nélkül tölti be. — Rabíó cigányok. Február negyedike óta a katonai és rendőrhatóságok két veszedelmes cigányt köröznek, akik a soproni 48-áfc gyalogezredből szöktek meg s azóta az egész .Dunántult összekóborolták, mindenütt fosztogatva és rabolva. A két cigány, Forgács-Lakatos János iés István ellen tizennégy betöréses lopás és lókötés miatt tettek följelentést. (A .csendőrség fáradhatatlanul nyomozott a két cigány után, de nem tudták elfogni őket. Tegnap végre kézrekerülték. Legutóbb Nagyikanizsa köbeiében fosztottak ki ©gy fúva; rost és a nagyxécsei erdőben rejtőztek el. Itt akadt rájuk a keresésükre indult kanizsai csendőrjárőr. A csendőrök és cigányok között hev.es puskaharc fejlődött ki. A harc a csendőrök győzelmével végződött. Az elfogott rablókat megkötözték és átadták a katonai hatóságnak. — Zászlószentelés Nagyzsámon. A nagyizsámi önkéntes tűzoltó testület 25 éves fennállását nagyobb szabású ünnepségek keretében augusztus 24-én ülte meg s ez alkalommal az egyesület részére beszerzett gyönyörű zászló egyházi h©s(zen!teiése (isi megtörtént. Zászióanya: Mayer Endrén© Götz Margit úrnő volt, aki a tűzoltó testület vörös színű zászlajára egy remek fehérselyem szalagot tett fel. Az ünnepségek már e hó 23-án kezdődtek a Versecről, Oravicáról, Zichyfalva, Gátalja, Károlyfailva és Temesfcutas községekiből érkező tűzoltó testületek fogadásával, utána lampion felvenulás volt a zászlóanya lakására, ezt követte az ismerkedési estély. — Másnap volt a nagyzsámi önkéntes tűzoltó testület díszközgyűlése a községháza tanácstermében, amidőn a testületnek öt tagja, akik az egyesület alakulása óta ennék állandóan tagjai voltak, az országos tűzoltó szövetség részéről arany érmeket kaptak. Nagyzsám község közönsége szintén kivette részét ezen öt tűzoltó kitüntetéséiben, mivel részükre finom kivitelű ezüstérdemikeresztet készíttetett, amelyekét, ugyancsak a díszközgyűlésen tűzött a község bírája a kitüntetettek mellére. — Gépirókísasszony mint ügyvéd. Debrecenből írják: A napokban Varga Imre dr. debreceni ügyvéd végrehajtást vezetett egy alperese ellen. A foglalást Gáli Vilmos végrehajtó foganatosította s miután az ügyvéd irodájában férfit nem talált, a gépirákisaszszonyt vitte magával, mint az ügyvéd megbízottját a foglalásra. A feminizmus debreceni diadalából azonban nyilatkozatháború lett. Az ügyvéd, Ihogy tudtán kivül történt a végrehajtás, a végrehajtó, hogy megbízás folytán járt el. Az egész mulatságos ügynek komoly fegyelmi a folytatása. — Az összevagdalt menyasszony. Fiuméből jelentik: Tegnap délután a Castua község mellett fekvő erdőben borzalmas .gyilkosság történt. Smarics Mária castuai leánynyál jegyben járt Krausznics Antal matngliei legény. Tegnap egy fiatal német turista érkezett a községbe. Smarics Mária megismerkedett a turistával, majd a közeli erdőibe ment vele sétálni. Krauszuicsnak valahogy tudomására jutott a dolog, menyasszonya után ment, akit meg is talált ,az erdő sűrűjében a turistával. A vőlegény erre előkapta kéisét és irtózatos munkájához fogott. Levágta menyasszonya egyik mellét, a másikat keresztülszúrta, beleszúrt kétszer a torkába 'és lenyiszálta áldozatának a lábát, is. Smarics Mária lioltan maradt ott, a turista pedig elmenekült, A gyilkos legényt a csendőrség letartóztatta. —• A bal kara. Barijáról jélenlik : Bártfa fürdőn az éjjel négy szuronyos csendőr ha,tolt be a fürdői .kaszinóihelyiségbe, ahol számos fürdővendég éppen, hakkarát játszott. A csendőrök lefoglalták a kártyákat és bankban talált háromezer .koronát és fölírták a jelenlévő Glück Jónás dr. fürdőigazgató és [számos bel- és külföldi vendég nevét s jelentést tettek az esetről Szakmáry Géza főszol,gabirónak. j — Rablógyilkosság Beodrán. Megdöbbentő rablógyilkosság tartja izgalomban a temesmegyei Beodra község lakosságát. Megölték és kifosztották a falu leggazdagabb asszonyát, Jovanovits Gávránét. A hatvanhatéves öregasszony magánosan é.lt s mindenki tudott róla, hogy sok pénzt és' értékpapírt rejteget a szekrényeiben. A megszorult embereket ő látta el kölcsönökkel s mert nagyon visszavonultan élt, nagy óvatossággal vette körül a házát. Az ajtókat erős vaspántokkal látta el. Az ablakán vasrács volt s a szomszédok már megszokták, bogy reggel őt köszöntsék elsőnek fölkelés után. Szombaton hiába várták, hogy kijöjjön, egész délelőtt nem mutatkozott. A ház szokatlan csendje kezdett feltűnővé válni s az egyik szomszédasszony benézett az ablakán. Megrémülve látta, hogy az öreg nő a földön fekszik nagy vértócsában. Rögtön értesítette a rendőrséget, amely felfeszitette a vaspántos ajtót. Az öregasszony ekkor már nem élt. A gyilkos, aki a háztetőt bontotta fel s ezen keresetül hatolt a. lakásba, huszonöt késszurással megölte. A nyomozás megállapította, hogy a gyilkos RadanovUs Kuzima szerb legény, áki azonban eltűnt a faluból. Hogy mennyi pénzt és értéket rabolt el, még nem tudni. A csendőrök erélyesen hajszolják az elvetemedett gonosztevőt. — A bácskai kivándorlás. Heg/ a bácskai német községek ós Németország közötti összeköttetés mennyire élénk, annak érdekesen jellemző tünete, hogy már megvannak a saját külön szédelgői is. Egy Schütze nevű württembergi polgár, feljelentést tett a neu.ru,ppini államügyészségen Téglás István topolyai lakos ellen, aki 290 márkát kicsalt tőle azon a címen, hogy neki szeghegyi munkásokat fog szállitani. Schütze azonban hiába várta a munkásokat, Téglás István megelégedett azzal, hogy a províziót felvette, a munkásokat azonban már nem szállította. A neuruppini államügyész a feljelentés folytán megkereste ,a szabadkai ügyisézséget, hogy indítsa meg az eljárást. Téglás István ellen, a mi már meg is történt. Egy újságíró végig járt .néhány olyan bácskai községet, amelyekből tömeges munkás-szállitmányok mennek Németországba "és mindenütt megdöbbentő adatokra bukkant. Szeghegyen ,a község dohosa a .hivatalos hirdetések publikálásával együtt hirdeti ki, hogy Németországba tömeM. - - -