Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-26 / 197. szám

2. Helyesebben: a restitució in integrnm. Mit a'karn-ak restituálni? Az o'bstrukciót! Ezért küzdenek. Tehát az anarchiába való visszaesés -— ez a cél. És ezt Apponyi gróf — a tények iránti ismeretes érzéktelemségével — „a jogrend helyreállításának" nevezi el! Hát elvégre az anarchia is lehet elv, de akiknek ezek az elveik: azokkal szemben nem a mások meggyőződését illető tisztelet alkalmazandó, hanem: aZ, ami most vagy később célra kell hogy vezessen. A tőrvény szigorú. Mert az országinak nem anarchiára, hanem rendre, nyugalomra van szüksége. Vagy Andrássyék gyűlölködéséért elpusztuljunk? A kigúnyolt magyar lobogó. Fiuméből jelenítik: A fiumei kormányzóknak .úgyszólván az ,az egyetlen kellemes szórakozásuk, liogy a .rendelkezésükre átló kincstári gőzö-isal szép időben a tengerre szállhatnak és korlátlanul élvezhetik a tengeri ut gyönyörűségeit és a tengeri levegő illatát. Wickenburg gróf, a mosta.ni kormányzó ,i® hódol ennek a kedvtelésnek és ha délutánonként néha sétahajózásra imduil cs.aládjáva.1, viszi egyetlen gyermekét, a hét éves kis Marca grófnőt ia A virgonc csöpp leányka természetesen a hajóm is játszani akar és a kikötőhöz kocsizva mindig a karján tartja a babáját és a. kezébe lobogtat egy parányi kis magyar zászlót, amely legkedvesebb játékszere. A Dante-téren sétáló magyar közönség jóleső örömmel szokta néz.ni a trónürökösnóvel is közeli rokonságban lévő előkelő gyermek kezében az .elmaradhatatlan jelvényt, amely annyi év után most egyszerre szemet szúrt Zanella Richárd lapszerkesztő, volt országgyűlési képviselőnek. Zanella mióta segédszerkesztőjét, Marcuzzit kitiltották az országból, egyedül csinálja lapját, a La Voce del Popolot, .amelynek hasábjain a legizléstelenebb módon és ,a legdurvább hangon kigúnyolja a gyermeket, aki paPELMAGYARORSZAQ rány.i kezeiben mindig ott szorongatja a címeres .magyar löbogócskát és akkor is büszkén ké rkedik .magyar voltával, ha a kormányzóság kis gőzöse valahol az osiztrák partok mentén köt ki. Jellemző egyébként, hogy ZaneliLának ez az ízléstelensége a legnagyobb mértékben felháborította az olasz intelligenciát, sőt a .Fiúiméban élő olasz állampolgárokat is, akik bizonyos tiszteléttel tekintenek zászlóinkra, mert az olasz királyságnak szintén piros-fehér zöld színű a lovogója. A király vasárnapja. (Látogatást tesz a trónörökös. — Olasz katonai küldöttség tiszteleg. — Idegenek a családi ebéden.) (Saját tudósítónktól.) Derűs, kellemes •hangulatban töltött napja volt vasárnap Isc'hlben nyaraló királyunknak. Magához kérette a Caneva tábornok vezetése alatt Bécsbe érkezett olasz katonai küldöttséget, mely a mődlingi császárszobor leleplezésére jött. Látogatást tett a királynál a trónörökös és felesége is. A király a tisztelgőket vendégül látta a családi ebédnél. A következő táviratok számolnak be a király vasárnapjáról: Ischl, augusztus 25. Ferenc Ferdinánd főherceg és neje, Hohenberg Zsófia hercegnő reggel hét órakor Bardolff Károly ezredes, szárnysegéd, az egész fegyveres erő főfelügyelősége katonai irodájának főnöke kíséretében Blühnbachból ideérkezett. Carlo Canova szenátor, olasz tábornok, Albricci alezredes, bécsi olasz katonai attasé. FranchiniSlappo gróf kapitány és Alberto Delta Chriesa di Cervignasco hadnagy ma reggel ideérkeztek. Az olasz tiszteket őfelsége megbízásából Margutti lovag ezredes, Paar gróf főhadsegéd szárnysegédje fogadta. A kölcsönös üdvözlés után a tisztek az udvari váró- , termen keresztül elhagyták a pályaudvart és lovag Margutti ezredes, szárnysegéd, kíséretében az Erzsébet-szállóba mentek, ahol 1913. augusztus 26. mint őfelsége vendégei laktak. Háromnegyed egy órakor Caneva tábornok udvari fogaton lovag Margutti szárnysegéd kíséretében a császári nyaralóba ment. Két udvari fogaton követték a többi tisztek; valamennyiüket a fürdő közönsége ovációkban részesítette, őfelsége egy órakor audiencián fogadta Caneva tábornokot. Az audiencia ihusz percig tartott, őfelsége, aki osztrák-magyar tábornagyi egyenruhát viselt, az olasz tábornokot igen kegyesen fogadta s Caneva tábornok őfelsége személyéről, valamint a fogadtatásról, melyben őfelsége részesítette, elragadtatással nyilatkozott. Caneva után az uralkodó a kíséretben levő töbíbi katonatiszteket együttes rövid kihallgatáson fogadta. Caneva és a többi tisztek a kihallgatáson díszegyenruhában jelentek meg azokkal a kitüntetésekkel, amelyeket őfelségétől kaptak. Ischl, augusztus 25. Délben két és fél órakor huszonnégy teritékes családi ebéd volt őfelségénél. Áz ebéden a trónörökösön és feleségén kívül résztvettek az olasz küldöttség tagjai is. Diner után a királya parkban másfél óra hosszáig cerclet tartott s ez alkalommal az összes vendégeket, különösen pedig Ferenc Ferdinánd főherceget és Hoheriberg Zsófia hercegnőt, Caneva olasz tábornokot és az olasz tiszteket kegyes megszólításokkal tüntette ki. A fiumei kormányzó szabadságon. Wickenburg István gróf kormányzó ma megkezdte szabadságát, amelyet családja társaságában a wisohenaui birtokon tölt el. Távollétében a kormányzóság hatáskörébe tartozó ügyéket Verneda Emil miniszteri titkár, majd Kankovszky Ferenc miniszteri tanácsos fogja elintézni. A városi delegáció és a rapprezentanca ügykörébe tartozó ügyek elintézését a kormányzó továbbra is önmagának tartotta fenn. A kormányzó szeptember közepén néhány napra megszakítja szabad| ságát, hogy a községi választói névjegyzék ellen benyújtandó fölszólamlásokról a delegáció hatáskörében döntsön. lőtt. Amikor látták, hogy nem megy férjhez és hogy valószínűen nem is fog férjhez menni, Liséböl Lison lett. Ma már Lison néni volt. Alázatos kis öreg, még az övéivel is nagyon félénk, akik megszokásból, könyörületből és jóakaratú közömbösségből ragaszkodtak hozzá. A gyermekek sohasem mentek föl szobájába, hogy megcsókolják. Egyedül a cseléd volt bejáratos hozzá. Vele hivatták, ha valami mondanivalójuk volt. Jóformán nem is tudták, hogv milyen volt a szobája, az a szoba, ahol magánosan töltötte szomorú életét. Semmi helyet sem foglal el. Ha nem volt jelen, sohasem beszéltek róla, sohasem gondoltak rá. Azon jelentéktelen lények közül való volt, akik még övéiknek is ismeretlenek maradnak, mint meg nem értettek és akiknek halála sem bánatot, sem ürességet nem hagy maga után; egyike azon lényeknek, akik nem tudnak környezetük életmódjához, szokásaihoz alkalmazkodni, sem pedig megszerettetni magukat. Mindég sietve és halk léptekkel járt, nesztelenül, semmit sem lökve fei, zajtalanul tett-vett, ujjai mintha vattából lettek volna, oly gyengén és könnyedén bánt mindennel, amihez hozzányúlt. Ez a két szó: „Lison néni" senkiben sem keltett különösebb gondolatokat, mintha azt mondták volna: „kávéskanna" vagy „cukortartó". A Loute kutya mindenesetre nagyobb személyiség volt. őrökké cirógatták, „édes Loute, kicsi Loute"-nek nevezték. Föltétlenül jobban megsiratták volna. Az unokatestvérek esküvője május végére volt kitűzve. A fiatalok csak egymást nézték, kéz a kézben, egy gondolatuk volt, csak egymást szerették. A Kései tavasz habozva, eddig dideregve az éjszakák fagya és a hajnalok ködös hűvössége alatt, csak most érkezett meg. Pár melegebb nap elárasztotta az egész főidet nedvességgel, mintegy varázsütésre megtermékenyítve a növényzetet és elterjesztette mindenütt a bimbóknak és első virágoknak enyhe illatát. Es egy délután a győzelmes nap fölszántva végre a .nedves talajt, büszkélkedett, végigragyogva az egész sikságon- Aranyos vidámságával megtelt a rét, behatolt mindenüvé, a növényekbe, az állatokba és az emberekbe. A szerelmes madarak röpködtek, szárnyaikkal csapdostak, Ihivogattág egymást. Jeanne és Jacques isteni gyönyörtől elbágyasztva, de a szokottnál is félénkebben, .nyugtalanul ettől az újszerű zsibongástól, a mely az erdő ujjáóbredésével költözött beléjük, egész nap nem mozdultak el egymás mellől, a kastély előtt egy padon ülve, nem merték elhagyni egymást és bizonytalan szemmel nézték a tavon az egymást követő nagy 'hattyúkat. Mikor megjött az este, hangulatuk még nyomottabb lett, elcsendesedtek és vacsora után kikönyökölve a szalon nyitott ablakán, halkan beszélgettek, mig az anyák lámpavilág mellett piqueteztek és Lison néni harisnyát kötött a vidék szegényeinek. Egy Iha1 talmas fa állott a messzeségben, a tó háta mögött, lombjai között itt-ott előtűnt a hold. Előbukkant az ágak között, melyek lerajzolódtak rajta, majd ismét föltűnve a szabad égen a csillagok között, melyeket elsötétített, azt a melankolikus fényt árasztotta az egész világra, amelynél álmok szövődnek, az érzékeny kedélyüeknek, a költőknek és a szerelmeseknek oly drága álmai. A fiatalok csak nézték eleinte, azután egyszerre áthatva az éj szelíd varázsától, a pázsitnak és a tárgyaknak ettől a homályos csillogásától, lassan 'kimentek a szabadba és elsétáltak a fehérlő gyepen a csillogó tóig. Mikor a két anya befejezte rendes esti piquet-játszmáját, el-etszundikáltak, majd lefeküdni készültek. — Be kell hívni a gyermekeket, — szólt az epvik. A másik egy pillantást vetve ki a homályba, ahol két árnyék lassan bolyongott, ig" válaszolt: 11 IS - M IrrtPcHüC '•W"Mrl W| ríjzlrtfitttfcw is BALOG, T Mii Dús választék kész diván, ottomán, matracok, .. kárOÍtOS-ÜZlet • garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze- ** " Telefon 1203. sz. :: :: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: Kossut LajOS-SUgártlt 6. Szám, "i " -.. - B L 1 •=— —— — •