Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-19 / 192. szám

8. DÉLJVLAQYARORSZÁQ 1913. augusztus 19 — Száz asszony politizál . . . Négy héttel ezelőtt a tluizó tótolk pártja gyűlést hirdetett Zsolnára, Juriga, az ismert nemze­tiségi agitátor akarta a gyűlést rendezni, en­nék a szándéknak azonban útját vágta Stern József dr. ügyvéd, aki néigy nappal előbb, miiint a pánszláv összejövetelt hirdették, gyű­lésre hivta össze a hazafias érzelmű tetakait. Ez a népgyűlés lelkes és látogatott volt és éles hangom tiltakozott Jnrigáék betolakodá­sa elianL A tiltakozás eredményes volt A páu­szlávoík nem is mertek Zsolnán gyűlésezni,, a megyventagn összeverődött társaság átvonült Turócszentmiártonba, ahol azonban a határ­rendőrség rajtaütött és letartóztatta. A .tár­saiság tagjait, akik orvosok, ügyvédek és ta­nárok voltak, a határrendőrség fejenkint öt napi elzárásra és ötszáz korona pénzbírságra ítélte, .a nem magyar honosokat pedig kitil­totta az ország területéről. A kitiltottak kö­zött van iHaleck Iván dr. zsolnai orvos, alki tliz év óta lakik a városiban, de még nem tartotta szüikségiesnek megszerezni a magyar állam­polgárságot, Ismert pánszláv agitátor, aki in­gyen .gyógyította a tót betegeket, sőt pénzt ils adott nekik. A határrendőrség felszólított a, hogy nyolc nap alatt liagyja el .az otrszág te­rültetét Erre az energikus rendelkezésre vá­laszul mozgalom indult meg Zsolnáin és száz úriasszony aláírásával feliratot intéznek a belügyminiszterhez, hogy vonja vissza a ki­tiltó rendeletet, A felirat a zsolnai magyar orvosok tudásának lebecsülésével Haleck dr. orvosli érdemeit hozza fel, mint amelyek jo­gossá teszik a kérést, hogy it.t maradhasson az .ország területén. Az asszonyok .akciója nagy feltűnést és megütközést keltt.t Zsolnán. — Kis lakások Franciaországban. Franciaország már 1906-ban és 1908-ban ho­zott törvényeivel gondoskodott a szegényebb néposztály részére szükséges kis lakások­ról. Tavaly a francia törvényhozás figyel­me újból a kis lakások felé fordult és két tör­vénnyel is módosította régebbi intézkedé­seit. Az uj törvények újításai következő pon­tokban foglalihatók össze: 1. a nyújtott pénz­ügyi kedvezmények kiterjesztése, 2. a kis la­kások érdekében nyújtott támogatás tokozá­sa, 3. a departementek és községek fokozott részvétele a szociális munkában. Ezzel szem­ben a lákásbéreket — tekintettel a munka­béreknek az utolsó esztendőkben bekövetke­zett 25—30 százalékos drágulására — föl­emelték. E béremelés nélkül a kis lakások iigye teljesen megakadt volna. Ugyanekkor a lakhelyiségek maximális számát is megál­lapították, míiálta'l elejét vették azon vissza­éléseknek, amelyek ellen a társaságok eddig is ismételten állást foglaltak. ,A francia törvényhozás különös gondot fordított a sok gyermekkel megáldott csalá­dokra s érdekeikben a községeket azon joggal ruházta fel, hogy az egészségügyi tanács és a „Comité de patron,agie" meghallgatása után saját számlájukra kollektív ibériháizakat épít­tessenek, melyebben a lakásoknak legalább kétharmada olyan családoknak tartandó fel, amelyekben három. 16 évesnél fiatalabb gyer­mek van. A kislakások építésére alakült 'tár­saságoknak száma 1913, április 1-én 374-re rúgott. E társaságok 217 helyiségben székel­nek. Parisban magában 80 ilyen társaság van. Azon 70 társaiság közül, amelyek 1912-(ben .alapszabályaik jóváhagyásáért folyamodtak,, 32 szövetkezeti, 38 pedig részvénytársasági alapokon nyugodott. Több év óta ez az első eset,, hogy a részvénytársaságok száma felül­múlja a S'zövetkezetekéét. A kislakásokat épitő társaságok bizonyos adókedvezmények­ben részesülnék. E kedvezmények összértéke G70.930 frankra rúgott. 1911-ben az adóked­vezmények értéke 501.804 frank volt. Az emel­kedés 1912-be,n 169.120 frank volt. .Még nagyol) arányú a takarékpénztárak (Caisses id'éparg­ne) részesedésének emelkedése. A takarék­pénztárak a munkáshá.zak, fürdők és 'kertek .költségeihez 1912-ben 14,824.650 frankkal já­rulták hozzá. Magukra a miunkáslházakra 12,320.850 frank esik. Néhány .adattal még a háromféle társaságnak — részvénytársaság­nak, szövetkezetnek és ingatlanhitelt nyújtó, társaságinak — mérlegeikre kívánunk reámu­tatni. összes tőkéik 52,306.000 millió frankra rúgnak, kölcsöneik közel 26 millióra, A telkek. és épületek értékét 54 millióra hecsüiliík, ia kü­lönféle tartalékok összege pedig 2,400.000 firain kot tett ki. A részvénytársaságcik ós a szövet­kezetek osztaléka 0—4 százalék között válto­zott. — Pap és tanítónő. Egy csanádmegyei kis faluban, Magyarbánhegyesen nemrégiben két fiatal megértő lélek egymásra talált: a plébános meg a tanítónő. A pap iró, a tanító­nő finom lelkületű urileány, örömmel lesznek egymásé, de köztük áll, mint valami bástya, — a cölibátus. A papot, akit Szeksényi Lajos­nak hivnak, érzelmei egyre messzebb és messzebb hajtják a paróchiától. A reveren­dát leveti, hogy független lelhessen és az első útja az anyakönyvvezetőhöz vezet. Elvette azt, akit szeretett, a reverendáját ugyan visz­szaadta a püspöknek, de Krisztus igéit nem dobtia el magától, egyiházilag is szeretett vol­na megesküdni, ezt az óhaját azonban nem teljesítették, az egyházból kiközösítették, 'most nincs felekezete annak, aki nem is olyan régen Isten fölkent szolgája volt. Ebből az­tán. nagy harc keletkezett. Csaik nemrég tör­tént, hogy Szeksényi Csanád vártmegye köz­igazgatási bizottságához inrtézett beadváky­ban többek között ezeket irja: — Fütyülök az olyan egyházra, amely engem kiközösít, de a pénztárcámat magához öleli . . . A harc folyik, hogy ki lesz az erősebb, az a jövő titka. Szeksényi egyelőre ott él imagyarbánlhegyesen, birtokot vett és gaz­dálkodik. A gazdálkodás mellett sokat fog­lalkozik az irodaiammal, ö volt Quo vadis első magyar fordítója. Ma is egy nagy tu­dományos munkán dolgozik. Az egész kör­nyék népe szereti. — Szegeden megkezdődtek a nyári betörések. Nyár vége felé járunk már, a nya­ralók kezdenek visszajönni és az ügyetlen be­törők m,ost kezdik csak meg a,z üresen hagyott lakások fosztogatását. A tegnapi nap folya­mán két betörés is történt Szegeiden. Özvegy Kohn Lgn.ácné Bástya-utca 19. szám alatta la­kásán tegnap reggel betörő járt, ,aki férfi és női ingeket, továbbá egy értékes nyakéket el­lopott. Ugyancsak tegnap tisztelték meg az ismeretien betörők Müller Károly városi hi­vatalnok Tisza Lajos-körut 66. szám alatt ió­vő lakását is, (ahonnan gyűrűket, fülbevalókat öt darab ezüst kést és kanalat vittek el. A rendőrség a nyomozást meginditotta. — Földgázforrás Nyitrs megyében, Nyitráról jelentik: Mialatt Kissármáson dol­goznak a nagy,'szerű kincseik értékesítésén, azalatt most uj'abb földgázforrásokra buk­kantak. Ezúttal a felvidéken, Nyitraimegyé­ben, szakoleai járásban: Egbell nagyközség határában. Meglehet, hogy ez a ki's, kultúrá­tól 'elszigetelt tót község mihamar hírneves lesz a határában felbugyogó metánforrási ré­vén. Föld'miumká'k, kútfúrások alkalmával fe­dezték föl nemrégiben a földből' áramló gázt, amely hellyel-közzel sisteregve furt utat ma­gának a földszive fölé. Érdekes, hogy Egbeíl környékén sem kő-, sem sóbánya, petró­leumíorrás nincsen. A sok helyt felbugyogó földgáz ihire csakhamar megyeszerte elter­jedt. A hatóságok is tudomást szereztek ró­la. Kostyál Miklós dr. országgyűlési képvi­selő figyelmét, fölhívták a forrásokra. Ér­deklődött, eljárt személyesen s tapasztalatai­val a kormány érdeklődését fölkeltette. Sok utánjárás, a felvidéki ipari és mezőgazdasá­gi: érdekeltségnek sürgetésére és főleg Kos­tál dr. közbenjárására volt. szükség, mig e héten végre elhatározta a minisztérium, hogy 'furatásokat fog végeztetni. Talajvizsgálat, próbafúrások és a fölfedezett földgáz meny­nyiségének megközelitő tanulmányozása vé­gett tegnap tizennyolc vaggon fölszerelést, furókiészülékeket a földgázforrások megnyi­tására szolgáló gépeket indított útnak F.g­bellre. A Felvidéken most kíváncsian várják a furatások eredményét. A jelek s a mind­untalan fölbugyogó gázforrások arra enged­nek következtetni, hogy Nyitra vármegye és az északnyugati Felvidék az egbelli földgáz­ban, ha a kissármásihoz méretekben nem is hasonló, de ipari és mezőgazdasági érdekelt­séget kitűnően szolgáló kincsre talált. — Családi dráma. Vasárnap reggel iz­galmas családi dráma történt Temesváron, Vey Rezső jómódú lakatosmester lakásán. Vey Rezső egy átdorbézolt éjszaka után fe­lesége és apósa szemellátára szívesen lőtte magát, előbb azonban egy éles tőrrel súlyosan megsebesítette a feleségét. Vey három hónap­pal ezelőtt nősült, egy tekintélyes iparos: Csermák Károly leányát vette feleségül. A családi életet azonban nem tudta megszokni, sürün kimaradt. Vasárnap reggel is része­gen jött haza, az apósa és a felesége heves szemrehányással fogadták. A fiatal férj nem szívesen fogadta a imorálprédifcációit és egy tőrt rántott elő s azzal apósa felé sújtott. A tőrszurást a feleség védte ki és a dulakodás­ban súlyos sebet kapott. A férj azt hitte, hogy az asszony sebe halálos s kétségbeesésében szivén lőtte magát. Rövid kínlódás után bele is halt sebébe. — Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Ady En­dre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjele­nő szépirodalmi folyóirat augusztus 164 16-ik •száma a következő igen érdekes, tartalommal jelent meg: Móricz Zsigmond: A magyar pro­testantizmus problémája. Kosztolányi Dezső: Versek. Elek Artúr: Ottoeento. Barta Lajos: Álm'dk földje (Novella). .Bálint Aladár: A szépművészeti muzeum gipszgyüjteménye. Laczikó Géza: Német maszlag, török áfium (Regény XVI.) Czóbel Béla rajza. Ignotus: Világirodalom. Ady Endre: Verseik. Figyelő: Ignotus: A külpolitika mögül. Barta Lajos: Móricz Zsigmond uj könyve. Várady István: Nagy Lajos novelláskönyye. Schöpflin A.: iSzinnyed bácsi halálára. 'Szabó Dezső: Dr. J. Balassa: Brieflioher Spraoh- und Sprech-Un­ternicht. Ady Endre: Díe tragásclie Gieíbande. Disputa: Szabó Ervin: Agitátorok, halálához. Ady Endre: Egy probléma: kettő. Szabó De­izső: Helyes kultúrpolitika. Bálint Aladár: A Finta-eset. Ignotius: Kedves ország. Szegedien Várnay L. könyvkereskedésében kapható. — Cirkusz a Mars-téren. Holnap, ked­dien .este kezdi meg előadását Szegeden, a iMiars-tléren a Horvátluféle elsőrangú cirkusz, •amely világvárosias, kitűnő műsorával váliilk ki a többi utiazó cirkuszok közül. A cirkusz •különvonattal rendeliktezilk, amellyel hatvan nemzetközi tag és húsz idomiiitott ló érkezik. Gazdag és változatos műsora van ennék a vál­lalatnak, ugy, hogy estéről-estére uj számókat tud produkálni. Ötezer néző fér el kényelme­sen a Horiváth-f'éle cirkuszban:, amely körül­belül augusztus végéiig lesz a közönség nyári s ezidőszerint egyetlen nlagycibbszierü szórako­zóhelye. 'Az előadások naponta este fél kilenc órakor kezdődnek, szerdán .pedig két előadást is rendez az igazgatóság: a délutáni előadás négy órakor, az esti a rendles időiben kezdődik, Jegyek egész nap a cirkusznál válthatók. — Rendőri krónika. Ma délután sze­rencsétlenség törtent a Kálvária-utón a vas­út: rámpáinál. Neu Sándor horgosi kereskedő lovai .megvadultak és elragadták a kocsit, a melyen Vidákowics Ágoston kocsis ült. Virlá­kovies leesett, a kocsiról és súlyos sérüléseket szenvedett. A mentőik beszálli.tották a közkór­háziba, — Szüts József segédfékezőt az éjszaka fél két órakor a Rókus állomáson tolatás köz­ijén egy ikiapcsolósziij ugy fejbevágta, hogy eszmélettenni esett össze. Bevitték a kórház­ba, ahol magához tért. Sérülése könnyebb ter­mészetű. NEMENYIWE FOG MÜ VESTER ME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban ét aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen Javítás hat óra alatt elkészül. m

Next

/
Thumbnails
Contents