Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-17 / 191. szám

10. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. augusztus 15. gyes főiskolai hallgató Lipcse-, Bühot Károly tanár Anivers, Görög Emil dr. tianár Budapest, Kaippeimamm! igazgató Aachen (Németország), Leféhre Henaik keresik, akad. kalilgató Páros, Dánkor József dr. tanár Budapest, Cheninaiux János főisk. balig. Goiurdimes (Belgium), Oaniaiót György főisk. hal'lg. Peissant (Belgium), Heineyer Heinz főisk. halig. Eiehetnain (Ausztriai), Miiller Bruuó dir. tanár Aüsslig a/E., Eriíjters Biudolf tanár Borgerhont (HolLamdila), .Rácjhólyi Ferenc főisk. iliallg. Budapest, Biiermann Károly keresk. tanácsos Lausanne, Glöebner Pál főisk. halig. Öherpllanitz (Németország), Braun Euhardt kereskedő Nurnlberg, GyálOkay Artúr tanár, Budapest, Alitmann S. dr. ügyvéd Marni,heim, Vlaiieu Arzén igazgató Brtassó, Frauike Pál könyvkiadó Budapest. HÍREK. A mi dicsőségünk. Ne mondja senki, hogy a balkáni tüzféazek íeillófbítlainó lángja raem pirosította ki a mii arcút lkat lis, hogy a (hanoi dicsőségből, — a, nagy kiiadáadk cselkély kamatja fejében, — mi semmit sem nyertünk volna. Hálny gömbölyű airc sápaldt meg a küzköd'és ínyomoráhan, miig a kenyérkereső fin, vagy férj állig állt a. fegyverben é.s vágyó gcnidolaita a határról ide suhant a csillagos ég nyargal,mában. Olyan lett solk most épített meleg fészelk, mintha gerle-apót ragadták volna el1 turbékoló, csókos szájú párjától. Akkor ölelte ,a boldog férj először Ikeíhllére i,f ju nejét, amikor megjött a piros códlrrla, hogy el kell menni katonának, a szomszédiban kitört a háború. Azóta mennyi küzdés, a szabadulás órájának (hányszor! várása telt már eL Elmúlt a tél, elmúlt a tavasz s a gerle hiába várta elrabolt párját. Sírt, zakatolt a szive a puszta kis tanyában; a jószág bégett hü gazdája után, de hiába. És megjött a kalászétrlelő junins. Csalta, hívogatta begyes országból, kopár sziklák mellől a magyar gazdiát. Paasirta szólt az árva vetés fölött, harsan, nyögdécselve, hogy nem láthatta szántó-vető jóbairátját. •Egyszer csiak, ój,nék idején csahol a puli kutya, Megmozdul a fiatal menyecske az ágyban; kipirul síz iSrcR 3 viszontlátás gondolatától és mikor belép iazj, kiért félesztendőn át uigy nyugtalankodott a szerető szive, bizony most ahhoz nincs szava, csak szégyenlősen vonja magán összébb a karton ruháját. Nem kérdezősködnek, nincs még miről beszélni, előbb lösszé kell melegedni, az idegen érzéseket .levetkőzni. Másnap, amikor verőfényesen csillog a homokos táj, akikor kezd maik magához termi a fiatal férj és felsóhajt: — Hej! hazai föld, ide más a te orcád, mint azé az idegené . . . És valamit kotorász la zsebében. — Mi azt Mit keresel? Talán valamit hoztál? — kérdi fölcsillanó szemmel a menyecske. — Hoztam, — mondja a Térj és ki veszi az érdiemjeleket, amit szolgálatuk fejében kaptak jutáimul. — Ez a mii dicsőségünk . . . 'De a szabadság rövid, elröppen, mint a gyorssizárnyu madár és megint válni kell. A dicsőség azonban ne legyen, hiába, Makráé k Tónija felrakja a fekete-sárga szalagos keresztet, a másik kerek érdemjelilel és kimegy büszkélkedni a piacra. Domború, erős mellét megfeszíti és büszkén lépeget. Emezek, a szolgalelkiüek pedig, akiket a dicsőségszerzéshői ittihoin feledtek, bátnuló tekintettel mérik végig a kis harcost. Hát nem szép ez a mi dicsőségünk, amikor általa ilyen nagyra nőhetünk egymás szemében? Szép, de azért nem kérnék belőle. —rö. — Szeged és a király születésnapja. Szeged hatósága és közönsége nagy pompával ünnepli meg augusztus 18-án őfelsége születésnapját. A város összes középületeit föllobogózzák, az utász'laktanyában tábori misét, a rókusi templomban pedig ünnepi disz-istentiszteletet tartanak. Lázár György dr. polgármester a város közönségének mélységes hódolatát a következő föliratban tolmácsolja a trón zsámolyánál: Nagyméltóságú Gróf Tisza István magyar kir. miniszterelnök urnák Budapesten. őfelsége I. Ferenc József apostoii királyunk iegmagasatib születésnapján városom közönsége igaz hódolattal és mély hálával emlékezik meg Szeged ujjáteremtőjéről és amikor a szent korona fenkölt • viselője hosszú életéért esedezik a Mindenhatóhoz, kéri Nagyméltóságodat, hogy mélyen érzett szerencsekivánatait Őfelsége legmagasabb szine előtt tolmácsolni méltóztassék. Szeged, 1913. augusztus 13-án. Lázár György dr., polgármester. A rókusi templomban az istentiszteletet Várhelyi József kanokok tartja. A hatóság tagjai a városháza közgyűlési termében gyülekeznek és innen indulnak háromnegyed 10 órakor az ünnepi misére. - Svájci tanár emlékbeszéde a szegedi Erzsébet-szobornál. Egy rendkívül ünnepies, mélyen megható epizódja volt a nemzetközi közgazdasági tanfolyam hallgatói szegedi látogatásának. A svájciak emlékezetébe, ugy látszik, mélyen bevésődött az a nap, szomorú szeptember tizedike, amikor Erzsébet királynét Svájcban meggyilkolták. A nagyasszony emlékének illatos 'koszorút hoztak a svájciak és a Stefánia-sétányban levő szobrára helyezték el borús részvétük ha nem is örök maradandóságu, de sokáig .felejthetetlen jeléül. A laujsanue-i tanárok egyike, Weckerle Sándor dr. magasan szárnyaló, hódolatteljes és megható emlékbeszédet is mondott a szobor előtt szombaton délelőtt s a beszédet nemcsak a magyarok, de a külföldiek is mély áhítattal hallgatták végig. Érdemesnek tartjuk, hogy Weckerle szép beszédét, legalább ezt, ha már a koszorú úgyis elfonnyad, maradandóvá tegyük s ezért ideiktatjuk, megjegyezvén, hogy német nyelven mondotta el eredetiben. íme: Ez előtt a Szeged városa által, hálatelt szívvel emelt szobor előtt emlékünkbe idézzük Erzsébet királynénak áldásos munkáját szeretett Magyarországa javára. A trón magaslatáról a nép gyermekeihez szállott le; megtanulván a nép nyelvét. Ezt a nyelvet kitűnően tanulta meg s szivét a magyar nép kívánságai, reményei fellé fordította s e kívánságok szószólója lett a legfelsőbb helyen. Sikerült is sok államférfi előtt a nehézségeket eloszlatná, bajokat orvosolni, a nyomort enyhiteni. Amikor a szerencsétlen szeptember 10-én gyilkos kéz kioltotta ezt az áldásos életet, a civilizált világ egyértelmüleg jajdult föl. Mindnyájan, különösen mi, svájciak, a kiknek földjét ez a gaztett megszentségtelenitié, érezzük, milyen nagy csapása ez a magyarságnak. Ez a márványszobor valamikor áldozatul esik az idő fogának, de az a szeretet, amelyet Erzsébet királyné a magyarság szivében ébresztett, soha ki nem alszik. A VII. nemzetközi közgazdasági tanfolyam hallgatói nevében teszem le e koszorút annak a mély tiszteletnek jeléül, amelyet a sorscsapások dacára nagyszerűen fejlődő, önállóvá lett, életerős Magyarország feledhetetlen nagyasszonya iránt érezünk. — Ha?ai minis2terés aszalontai csendőr Érdekes epizód játszódott le a napokban a geszti orsizágiuton. Hazai Samu honvédelmi miniszter bemutatkozott a — nagyszalontai rendőrőnmesteirniek. Tisza István, gróf minisz terelnököt látogatta meg a honvédelmi miniszter s Nagyszalontáról a miniszterelnök hintóján hajtatott Geszt felé. Útközben lovas csendőrök jöttek vele szemközt. A miniszter érdeklődni akart, hogy milyenek a közbiztonsági állapotok a fcormáinyelnök kastélya körül s ezért mlegáillitotta hintáját, bevárta a csendőröket. Civilruhálban volt a honvédelmi miniszter s ezért a csendőrőrmester nem sejthette, hogy egyik legmagasabb fel ol>b valójával áll szemközt. De látta, hogy a Tisza István kocsiján ül az idegen ur s ezért nagy diplomatikusan, félhivatalos sitiilmsiban tisztelgett, ,miikor az ácsorgó idegein kocsijához intette. — Szabó Ferenc járásőrmester vagyak, jelentem tisztelettel! Mosolyogva felelt erire a miniszter: — örvendek. Én pedig iháró Hazai Sattnu honvédelmi miniszter vagyok! Szaibó előtt egy szempillantásra összefutott kocsi, Jó, ember, miniszter, minden, de a katona csak győzedelmeskedett benne. Kirántotta kardját, harsány hangon, hogy még a tanyában is meghallották, elkiáltotta magát: Vigyázz! Tisztelegjl Mosolygott a miniszter és leintette a parádét. A közbiztonsági viszonyok felől kérdezősködött. Az őrmester most már otthon volt tudományában: elsorolta az egész járás bűnügyi statisztikáját. Majd Hazai miniszter kezet fogott a csendőrrel. Az uj tolnai főispán. Szekszárdról jelentik: Kovács Sebestyén Endre főispánná történt kineveztetését az egész vármegyében rokonérzéssel fogadták. Puritán jelleme, páratlan igazságszeretete és a vármegyei életben eddig kifejtett munkássága megérdemlik az előlegezett bizalmat. Kovács Sebestyén Endre évtizedek óta a vármegye közéletének kitartó, lelkes munkása. Működése elé teljes bizalommal tekint a vármegye egész közönsége s közmunkálkodásától sokat remélnek ugy társadalmi, mint közgazdasági téren. Installációjára a megyében nagyban készülnek, mely valószínűen még e 'hónap folyamán lesz. — Bebel emléke és a szegedi szociátistik. Vasárnap, 17-éin délelőtt tiz órabor gyászánnepély desz Szegeden Bebel Ágost emlékére. Az Internacionálé szervezetéi az egész vilá' gon gyászolják Bábelt, a szociáldemokrácia kiváló bór- és * litbiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukoroetegségnél, vOrfcenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. 1 Kapható ásványrlzkereakadéMkbra és gyógyasertárakbaa. SCHULTES ÁGOST