Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-17 / 191. szám

10. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. augusztus 15. telik. Károlyi Imre gróf is nyilatkozik, egészen Tisza igaza 'szerint; de az ő sza­vait is csavargatják, teritgetik s forgat­ják jobbra, „^rgatják balra. Most már nem az a fontos, amit a fiatal mágnás mondott, hanem az, amit a — szövöge­tők tudnak. Később pedig majd az lehet a beszéd tárgya, amiről a szomszédasszo­nyok vitáznak. A Nemzeti Kaszinóban tett valaki valami állítólagos megjegyzést, ezt ismét valaki tovább adta, ez hozta, az vitte, emez fölszedte, — igy keletkezik a pletyka, a szóbeszéd, a félreértés, az el­hamarkodott nyilatkozat, sok henye szó, politikus prókátorok beavatkozása s vé­gül affér, amely most fog eldőlni, még pe­dig valószínűleg karddal, illetve párbajjal, jelezvén, hogy az ellenzéki harcmodortól semmi egyéb sem telik már. A monarchia és Németország. A Ham­burger Fremdenblatt figyelemreméltó cikk­ben állást foglal Németország és a monarchia elhidegülése dolgában. A lap a többi között ezt irja: — Legfeltűnőbb és tegsajnálatosabb ma­rad az a most már nyilvánvaló tény, hogy Ausztria és Magvarország külügyi politiká­ja ebben a kérdésben elvesztette a szoros kapcsolatot Németország külső politikájával és a két szövetséges a közvélemény előtt homlokegyenest ellentétben áll. Bécsben is számolnak azzal, hogy Berchtold gróf mi­nél hamarabb visszavonul, mert politikájának folytonos balfogásaiból le kell vonnia a szük­séges következtetéseket, mert a két közeli szövetséges külső politikája nem kerülhet még egyszer ilyen ellentétbe, anélkül, hogy tartósan ne veszedelmeztetné a hártnas-szö­vetség tekintélyét. Beszámoló julíusról. — A közigazgatási bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor Lázár György dr. polgármester el­nöklésével ülést tartott a közigazgatási bi­zottság. Az egyébként sablonos ülésen a közigazgatási bizottság két uj tagja mutat­kozott be, az egyik Declava Dénes dr., , a szegedi királyi ügyészség jelenlegi vezetője, a másik Alexander Lajos, főállatorvos, a nyugalomba vonult Jung Péter utódja. Két érdekes jelentés, hangzott el a bi­zottság ülésén. Az egyiket Faúr Kornél mű­szaki tanácsos, az államépítészeti hivatal fő­nöke tette Szeged épitkezési és útviszonyai­ról, ezt a jelentést alább közöljük. A mási­kat Bagáry Kálmán, gazdasági felügyelő tet­te Szeged és a hozzátartozó környéknek az idei gabona- ,és gyümölcsterméséről. Ez utóbbi jelentésről közgazdasági jelentőségé­nél fogva külön cikkben számolunk be. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk itt következik: Andrmsy Ferienc dr. kerületi orvos, a tieztii ifőorvos helyettese, az elmúlt, hónap köz­egészségügyi viszonyairól tett jelentést. JH­liiiksha.il iá közegészségügyi állapotok az esős, hűvös időjálriás jeHenéne ás elég ktelógilőek valtak. Ugy a betegedések, mint a halálozá­sok számában e.siökkeinés mutatkozott, A ra­gályos betegségek köziül egyedül a kanyaró lépett föl járványosán. A kolera ellen a leg­széteisébbkö,OT óvóintézfceidéisielket tette meg a főorvosi hivatal. A népességi mozgalom a következő volt: született 173 fin, 168 lány, te­hát összesen 341 lélek. -Meghalt 103 fin, 97 leány, a népességi szaporulat, tefiát 41 lélek. A iv,izvezeték az lekniult hónapban kiifo­igáistalianiu'l működött, a köztisztaság kielégítő volt. i Kedacic Károly pénzügy igazgató a ki­rályi adóhivatal mra.lt havi forgalmáról re­ferált Juliméban az előző hónaphoz képest egyietoie® adóiban 644.39 koromra emelkedés, had­mentességi díjban azonban 126.02 korona csök kenés mutatkozott. Jmliras hónapban egyenes adóban előírtak 88630.98 koronát országos íbetegápolási pótadóban ,25.06 koronát, tárgy­változás elmén töröltek egyienes adóiban 4499.79 koronát, országos hetegápoMsi pótaidó­Ibam 214.04 koronlát Házadö mentességet 12 esetiben állapítottak meg, fizetéshalasztást 63 legiethen engedélyezett az adóhivatal. Declava (Dénes dr, királyi ügyész jelenté­se szerint az simult hónapban .a törvényszéki fogházban fogva tartottak 184 férfit s 43 nőt. A fogházban az egészségügy kedvező volt, a mennyiben ragályos (betegség az elmúlt hó­nlapban egyáltalán nem fordult elő. A rend, fegyelem, tisztaság, kifogástalan volt. Szökés niem történt. Alexander Lajos juliius hónap állategész­ségügyi viszonyairól referált. Az állategész­ségügyi állapotok az elmúlt hónapban álta­lába, n kiielégiiitőek voltak. A járványos beteg­ségek közül csak a sertésvész lépett föl szór­ványosam. ,A bözvágóhidön levágott állatok mennyisége tekintet,ében csökkenés nem mu­tatkozott. A városi mérnöki hivatal által szolgálta­tott adatok alapján a közutak és építkezések ez óv első felében fennálló állapotairól Fiaur Kornál műszaki tanácsos a következőket je­lentette a bizottságnak: 1. A városnak 18 szakaszban össizesen 185.824 kilométert kitevő törvényhatósági iközutai közül ezidöszeirint 106.310 kilométer még kiépítetlen; 2. a vasiuti állomásokhoz 3 viszonylatiban vezető összesén 8.310 kilométer hosszú útsza­kaszok *közliil 4.460 kilométer szintén kiépítet­len; 3. a hét városi utibdiztos összes évi illet­ménye óvd 7360 borona, a 34 utbaparó lösszes évi ifizetéise ,együttesen 16.320 korona költséget igényel. így tehát az összes uti személyzetre forditott kiadás évente 23.680 koronát tesz ki. 4. a folyó év első felében kiépített ubak feli,tartásária 3448 koronát, a kiépítetlen düliő­luták fen tartására 900 koromát, a hidak javí­tására 770 koronát fordlitott a hatóság; Bendegúz nagyon fáradt volt és ,az egész utón nem szólt semmit. Gépiesen nyitott be a kávéházba, ahol már néhány társa ült, más lapok munkatársai. Körülöttük a kávéház asztalainál fáradt nők ásítoztak, vagy be­szélgettek. A dorbézolás órái már rég elmultak, haj­nal felé járt az idő. A cigány hegedűje már nem szólt. És ezek a nők, akik ezen az estén nem kellettek senkinek — boldogulóbb társai­kat már szerteröpitették a városba — leve­tették éjjeli vidámságuk álarcát, őszintén szomorúak vagy egykedvüek voltak. Az ujságirók és a lányok közt idővel bi­zalmas beszélgetés, ismeretség fejlődött ki. Ezek a nők valamelyest ugy érezték, hogy a sápadt, ideges fiatalemberek, akik kedvesek és jók voltak 'hozzájuk, szinte az ő világuk­hoz tartoznak és épp olyan szomorú, lelket ölő mesterséget folytatnak, mint ők. Bendegúz egy pohár puncsot hajtott fel és ettől beszédesebb lett. De azért gyakran és idegesen, nézte az óráját, mint aki unja a társaságát. — Jössz? — kérdezte hirtelen Oláftól. A kávéházból is együttesen távoztak. Az utca már hajnalodott. Tavaszhó volt. A házak eresze könnyezett és a gyalogjárón nedves nyomok maradtak a fal mentén'. Sürü, fekete felhőket hasított szét a hajnal, de né­melyik már áttetsző, könnyű volt, mint va­lami tavaszi fátyol. A derengésben beteges, fakó, nyomorék páriák mentek a munkába. Oláf egy percig arra gondolt, hogy társadal­mi regényt fog irni, de a következő pillanat­ban Bendegúz fölkiáltott: — Ide bemehetnénk egy kis altatószer­re — szólt és már benn is volt a pálinkamé­résben, amelynek vasfüggönyét épp akkor húzták fél. Reggel négy órakor. A boltos dörzsölte a kezét, amely csak­nem lilaszinü volt a hidegtől, rekedt hangon köszönt és mindjárt két pohárkával töltött valami erős szeszből, aminek a szagával egyszerre megtelt a butik. Bendegúz köszörülte a torkát, koccintott Oláffal és egyszerre felhajtotta pohárkáját. Oláf csak lassan szürcsölt és sokat köhögött, mert ,az ital égette. , i — Egy ilyen pohárkától — mondta Ben­degúz —okosabb leszel, mint Pindarosz, ,aki azt mondta: „Ariszton nem hüdór" és oko­sabb leszel, mint Mahomed, aki megtiltotta a szeszt. Toprongyos alakok jöttek-mentek a bolt­ban. Koránkelt napszámosok, akik egy-két pohárkával könnyítik meg ;a napi robot meg­kezdését és odébb állnak. Aztán ujságárusi­tók, rikkancsok, kéményseprők, muzsikus cigányok. Oláf, aki már a harmadik pohárkánál tartott, átérezte azt a szomorúságot, amely ezeknek a szegény embereknek bűzhödt ru­háiból áradt. Az életnek titkos kis ajtai nyíl­tak meg előtte, ahová az ember nem szeret benyitni, mert mögöttük laknak a nyomorú­ság és a csúnyaság undok lemurjai, denevé­rei, esuszómászói. Undorodott. Bendegúz csak nézett és kitalálta titkos gondolatait. — Te is kétféle ember vagy — szólt Oláfhoz — szeretnél inni is, nem is. Azok a korán feszült, korán mállott idegeid megkí­vánnák, hogy egy kissé elbódítsd őket, de kákabélű vagy és nem tudod a gyomroddal elhitetni, hogy ami a fejnek jó, az a gyomor­nak sem árthat. Elgondolkozott és folytatta: — Rosszul vagy pipiském és ezért látod feketének a világot a .gyomrodon, keresztül. Nem tudsz egy, egyetlenegy emberré lenni. Ahány érzéked van, annyi felé szaladgál és nem tudsz nékik parancsolni: „Nunc est bir bendum, nunc, pede liberó pulsanda tellus", ahogy az apám mondotta, aki szerette Ho­ratiust, a bort és a táncot. » Oláf csákugyan szédült, rosszul volt. Tökéletlen embernek érezte magát, akit a bor mulatságos és nevetséges elemekre oszlat föl, akinek tehát sohasem volna szabad bort in­nia, hogy ne lássa olyan szörnyűnek maga­magát. Bendegúz ajka körül .gúnyos mosoly vo­naglott és igy szóit Oláfhoz: — Az a szegény, sovány-, lefogyott, aszott Gaunt János vagy te, akit Shakespea­re örökített meg és aki a saját nevéből, meg a saját gyáva, tehetetlen, élhetetlen, vizivó természetéből csinál szomorúan ironikus: szójátékot. Barátom, te már .Shakespeare ko­rában éltél, Shakespeare ismert téged, de még a hallhatatlan Falst,aff is. Rólad mondta: „Is­tenem, ez a szegényvérü ifjú nem szeret en­gem és nincs ember, aki meg tudná nevet­tetni. De nem is csoda, hiszen nem iszik so­ha bort." Igyszólt Bendegúz, félszemmel Oláfra Vrfpcfltéc ^Mfmmi^m^i BÜJUOCÍ-, £GI1 IjV^lllWMi Dús választék kész díván, ottomán, matracok, .. kárnilrkC-iWlpt Telefon 1203. sz. Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze­:: rüen és olcsón eszközöltetnek. :: kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents