Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-15 / 190. szám

10. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. augusztus 15. va Nagyimóltóságod atyai jóindulatában, maradóik Szeged, 1913. évi augusztus 11-én legalázatosabb szóigája Csordás György, rendőrőrspar an csnok. Persze, nagy lkérdés, hegy a honvédelmi miniszter milyen véleménnyel lesz a szegedi rendörök érdemeiről ós küldi-© a csillogó érdemkereszteket? Nem lehetetlen azonban, sőt nagyon valószínű, hogy érdemkereszt helyett egy kis leckéztetásiben részesülnek majd, tudtuikira adják a minisztériumból; hogy érdemkeresztet nem kérni, hanem kapni szoktak... hírek. Részegek. Az éjjeliben valaki tilinkózotí, egy ablakból a résen kiszökött a lámpa sárga fénye, egy kapun csikorgott a .rozsdás vaskilincs s a sötétben valaki csoszogott. Akikor nagy házak alatt mentem és furcsa dolgokra gondoltam. A Iházak olyanok, mint iá roskadozó koporsók, feketék, sötétek és rutáik. A hajóhinta is olyan, inint a koporsó. Nyikorog és sir, ba fiu a szél és csak nalgyon csöndes, nagyon megbékélt embereknek szabad beleülni, akiknek már minden mindegy. A .koporsó is csak szomorú, nagyon csöndes és bánatosan megbékélt embereknek való akiknek az arcuk már fehér és a szivük olyan, mint a szájuk: szederjes. Az elemi iskolából megmaradt öreg tanítóm is .ilyen lehet most. A Feketesas-uteán, nagy házak alatt valalki szembejött velem. Tántorgott, a szeme "véresen forgott és majd a homlokára szaladt, mint déltájt a nap az ablak üvegekre, Megállt, morgott valamit, a gesztusai fáradtak és lomhák voltak, kicsit talán ünnepélyesek, szélesek is. A szemei kékek és az illata a pálinkáé. A szesz dőlt ki a tüdejéből. Nekem Paul Verlaine jutott eszembe, a kinek nem volt már senkije sem, csak a korcsma sarka valahol a Szajna mentén, ahol néhanéha durva, gyalulatlan faasztal fölött ínég nóták fakadtak és ijedt muzsikájú verseket faragott be egy sápadt, lerongyolt, éhes poéta a gyalulatlan fa récéi közé valami olcsó, krajcáros ceruzával . . . Paul Yerlainene gondoltam, a francia költőre, ,aki egy őszi augusz tusi hajnalon, miikor a korcsmában kiitta az utolsó pint pálinkáját, elment a templomba. A hold sütött és egy kávéház sarkán két ember szürcsölte ,a kihallatszó zenét és rossz cigarettát szívtak. Paml Verlaine, a francia költő pődig, — talán mert ősz volt, augusztus és hajnal, — templomiba ment és az ajtónál a vörös téglaf al előtt lebukott a küszöbre. És Verlaine, a francia .költő (augusztus volt és őszi hajnal) a templom küszöbén részegen halit meg, a száján dőlt a pálinka gőze és a lelkében megszakadt az utolsó vers bánatos melódiája . , . Paul Verlaine francia költő volt, ólt ötvenkét évet, meghalt ősszel, hajnalban a templom küszöbén, részegen . , . — Bebel. Bebel meghalt — röpült végig a világdrótokon a hír és a nyomálban dübörög a huszadik százaid leggraindiózusabb gyászszilmfóniájia: egy végeláthatatlan emberrengeteg zokogása. És száll a hiír és amerre — a szó szárnyán, a betű alagútján, a szegénység vizeim és a nyomor országútjain — eljutott a Munka evangélium,a, ott talpig érő gyászba boriilkoznák a lelkek Európa aranykdháiban,, Parisban, Berliniben, Londoniban ép ugy, mint Uj-Zélandban, a Fokföldön, Indiában, Kongóban, fehér, fekete, sárga, vörös emberek Iközt. És a sóhajok repülőgépe a földkerekség minden pontjáról Zürich felé száll, ,a|hol egy kis sárga, fehérhajú ember fekszik kiteritve. A kis, fehérhajú ember az emberiség egyik legnagyobb jótevője volt és a szelleme a föld geográfiái horizontjáig nőtt Legalul' ikezdte ós az nt, amint a .világíhir sáréin a vörös birodalom, trónusáig ért, a civilizáció útja, egy darab világtörténet. Egy nagy darab .viliágtörténet, melynek a körvonalai lombikokban, görebeklben, szénibányák mélyén, gyárak kormából bontakoztak ,k,i, amelynek hőse: a milliók, ideálja: a munka, áldozata: a miult és trónörököse: a jiövendő. A kis esztergályos-inas a .néplélek anyaszentegyházába, vonult, volt nap, ihogy a kezében tartatta a glóbuszt és amikor a német birodalmi gyűlésen flö!k/zól|a!ij kétpetnoenjkiinit teleiárjelentést küldtek a.z imiperátornalk. De volt lenn is — volt ugy, hogy a fráziagőzön elszédült munkásság kannából öntötlte rá a hazaárulás vitriolját, volt ugy, Ihogy a fanatizmus sárga lázas mocsaraiba akarták fullasztani. Ez a hetvenes háború idején volt, amikor nem szavazta. meg a százhiuszmillió talléros hadi költségvetésit, Azóta meigiviáltcztalk az idők és ő volt az, aki Erfurtban kii jelem tette, hogy a szocióldemokráeia miniden pillanatban kész hazáját fegyverrel is megoltalmazni. Öreg fickó léteimre is puskára kapnék, — úgymond — ha hazámat az -orosz ábszoliutizimus megtáinadlná. Ma már nem Ikajp puskára — a 'l'egnagyobib ibirkózó elnémult,, elcsöndesedett, a harcnak és a dalnak vége s a gyászolóik iközt megbékélten áll legnagyobb ellensége: a burzsoázia is ós elborult szívvel tiszteleg a halott vezér ravatala előtt — A fenség inasa. József főherceg a legmagyarabb (Habsburg, Kaposváron volt tegnap csapattszemlén, A főliercaget nagy parádévajl fogadta a kis somogyi város, ahol bizony nagy szenzáció ajz ilyen fenséges vendég, A főherceggel ükapcsolatbain most igen jellemző és jóleső esetet portálnak a kaposváriak. A fenséges nr egyik inasa kedden délelőtt gyorsvonattal érkezett Kaposvárra. A Turul előtt foglalt állást ez az inas ós várta, az automobilon érkező főherceget Valaki németül ezt a kérdést intézte a főherceg inasához: — Hát maga miikor érkezett1? Az inas nagy határozottsággal igy felelt: — Kérem, én velem csak magyarul lehet beszélni. A ,kíváncsi érdeklődő erre magyarul tette fel a kér dést', mire az inas barátságosam válaszolt: i — Az már .más. Délelőtt a gyorssal és most váröm a fenséges urat. Az inas magyarsága érthető. A főherceg mindig magyarul beszél a cselédiségével'. — Üdvözlet Harkányinak. Aradról ' je_ lentik: Arad város tegnap tarott közgyf'jiiése tárgyalta Harkányi János báró kere skedelmi miniszter bemutatkozó 'leiratát. A k(jz_ gyűlés egyhangúan kimondotta, hogy a m;_ nisztert hivatalbalépése alkalmából üdvözli és működését készséggel támogatja, — Milyen idő várható ? Siri* L1S időjós szerint szeptemberben több szép n ap ígérkezik, de nagy szárazság ekkor sere t jgg^ mert ez a hónap is csapadékos jellegű és több helyen zivataros esőt hoz. Az ars z,ág nagy részéiben esni fog, de ezek a zivat? iros ^^^ iniem folgnák hosszasan tartani. Erős Lehűlés várható északi viharos szelekkel. Sz aptember 22-től igen kritikus idő ígérkezik, es ,ős, hűvös, viharos, itt-ott Itócsapadékot fog. látni, különösen a hegyes vidékeken. F ,a azonban az idő hőemelikedéssel jönne, ziivat ,aros eső fog bekövetíkeznli és jéggel keverve (fog esni az ország több részében. Októberbe ,n ;az időjárás elég széjp és kedvezőnek moni .Iható, külön,ösen 22iig, ettől föltűnően megv áltoaiík az idő és hideg, szeles napok igérk/ aaniek, több helyen kisebb havazás várható S , éjjeli fagytól keli tartanunk. Majdnem minden hónapban ígérkezik kisebb-nagyobb földrengés, amelyből mi is részesülünk. Az időjós fölhívja a fölíPmivelő ember figyelmét arra, hogy minden percet föl kell használni, ihogy .munkáit bevégezhesse, .mert az idő többször visszatartja és hátráltatja. Az ősz hosszúnak ígérkezik, de csapadékos jellegű lesz. Az időjárás november KFig enyhe lesz, míg ,10—'11-től hideg hócsapaidélk Ígérkezik, 19-től pedig az ország nagy részéhen esni fog több napiig. Tartós és erős hidegtől azonban kevésbé kell tartanunk, miért az .idő csapadékos lesz és ködiben Ls részesülünk. — Megválasztották Vadász államtitkárt. Máramarosszigetröl jelentik: Vadász Lipót államtitkárt egyhangúan megválasztották a szigeti kerület országgyűlési képviselőjévé.. A mandátumot az államtitkárnak Szegedy Qyula választási elnök adta át szép beszéd kíséretében. Vadász Lipót államtitkár rövid beszédiben köszönetet mondott megválasztásáért és átvette a mandátumot. — Megjutalmazott munkások. A földművelésügyi miniszter Bognár István, Fehér Antall, Tandari János és Dohány János szegedi gazdasági munkások részére hü és hoszszas szolgálatink elismeréséül ,100—100 korona, jutalmat utalt ki Lázár György dr. polgármester kezeihez. ,A jutalmak kiosztása a u_ gusztus 17-én délelőtt 8 órakor lesz a városháza közgyűlési termében. , — Néptelen a debreceni főisk ola. Most jelent meg a debreceni akadémia évkönyve, amely szomorú adatokat tartalr naz a föiskola népességéről. A három fakultást alig háromszáz hallgató frekventálta. Különösen a jogászok száma apadt f'éltülnően. A jogi karra 98-an iratkoztak be csupán s ebből is a harmadik-negyedik év re aug jut néhány. — Heltai Ferenc temetése. Budapesten mia délután utolsó utj ,áma ,kisérték Heltai Ferencet, a főváros vo' ,lt főpolgármesterét. Bár az eső kora reggel é /ta s/.aika.(ia,tla.nul esett, bizonyos, hogy évek éta nem vollt ilyen impozáns temetés. Az őszinte részvétet tolmácsaié táviratok, levek ,lk <is SZieimélyes .látogatások olyan tömegbe- a ikieresték föl ,a gyászoló özvegyet, amely rx ,éltó a halott közéleti nagyságáihoz. És a te jmetési menetet iináir azok a testületek is t jieliáthatatlan sorrá tették, amelyek ihlivatiailosr m ,elhatározták, hogy"'a halottat utolsó u+ jéira elkísérik. A fővárosi lakosságának jmal' gy tömege szintén jelenvol t a végtisztesség- jél. A kereskedelmi minisztériumot Hosz poczky Alajosi, Hollán Sándor, Halászy ^ás kló és Ott János miniszteri tanácsosok képjelték. Tegnap reggel megkezdték a .mun^ ások a gyászpompa rendezését. Ma már a r székesfőváros összes középületein gyászloboigó lengett, a gázTámpálkait a temetési menet utvonalán gyászfátyol borította és fekete pompa díszítette a gyászoló házat, valamint ia városháza udvarának azt a terét, ahol a katafalkot fölállították. A városiháza udvarán Bárczy István dr. polgármester .búcsúztatta Heltai Ferencet, majd Hock János országg-yiülési képviselő a Józsefváros polgárai nevében mondott gyönyörű gyászbeszédet. Ezután gyászkocsira tették a koporsót és hat óraikor a Kerepesi-uti temetiőbe érkeztek, a Ihol Hoitsy Pál az újságíróik egyesülete nevében s Liohtenberg Kornél pedig a Lipótvárosi Kaszinó nevében beszélt. Végül Hevesi Simon főrabbi mondott búcsúztatót, amely aztán a főváros által fölajánlott díszsírhelyen temették el Heltai Ferencet. — Szegedi származású ügyvéd halála. Temesvárott meghalt Ivkovics Mladen dr. negyven éves korában, szívszélhűdés következtéiben. Ivkovics dr. egyike volt azoknak az embereknek, kik egyszerűségüknél, szerénységüknél és becsületességüknél fogva a legnagyolbb elismerésre, szimpátiára tarthattak számot, Iivkivocs dr. ,a nagy robusztus, egészségtől' diujpzadó embert egy csapással leterítette n halál. Kedden délután fél három óra • felé találkozott az utcán egyik ismerősével,