Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-15 / 190. szám

4. DCLMAÖYARÖRSZAQ 1913. augusztus 15. menhelyet fertőtlenítettem és öt napra bezá­rattam. Egyszóval biztosan még nem lehet tud­ni, hogy tényleg kolerás-e Ördög József. Még ez el nem dől, addig a kolerabarakk­ban marad, ahol figyelmes ápolásban része­sül és '.két ápolónő van mellette éjjel-nappal, fia a mai éjszakát még ki birja, akkor való­színűleg életben marad. Jelenlegi állapota némi javulást mutat, a tünetek már ritkáb­ban jelentkeznek, fölgyőgyul'ása nincs ki­zárva. Tisza István nyilatkozata. Somogyvár­anegye törvén yhatósága 'aiuguisizttus 4-én tar­tott közgyűlésén Márffy Emil főrenidi t.ajg azt indítvány ózta, hogy a vármegye vegye lelke­sedéssel tudomásul Tisza lakván gróf kineve­zését, szavazzon neki hizaillmnt és biztosítsa őt a vármegye osztatlan bizalmáról és támoga­tásáról. A közgyűlésen Pallavicini György gróf az inditivány elten szólalt föl s beszé­déiben a többi között azt mondotta Tiszta Ist­ván ©rótfróil!, hogy a Dukáics—Désy-pörben nemcsak a törvényszéki tárgyalást próbálta befolyásolni, hanem ,mé|g tanukat is akart kedvező vallomásra hinni. Erre válaszol au­gusztus 9-én a félhivatalos Bud. Tud. illetékes helyről szerzett ifölihatailmlazáts alapiján, fcije­lentive, hogy aiki azt állliltljia, mintha a Désy­pör alkalmával Tisza István gróf bárkit is arra igyekezett volna rábiirni, hogy ne iga­zat valljon, egyszerűen hazudik. Pallavicini Gyöngy őrgróf a félhivatalos közleménye után hosszaJbb nyilatkozatot telbt, mélyben kl­ielenltieltte, hogy iálliitjását ö(nkényesien meg­változtató anonim nyilaitkozattal elégtételt szerezni nem lehet. Nyilatkozatát így fejezte ibe: — Minthogy ón álíiltásaimat nyíltan tettem, joggal elvárhatom a Budapesti Tu­dósitóban nyilatkozott illetékes helytől, hogy szintén személyesen fog nyilatkozni arról, vájjon) az ő névtelen felszólalása az én föntebb idézett állit ásómra vonlatko­z ott-e? Tisza István gróf válasza a felszólátásra nem késett, mert Az Újság mai számaiban a következő nyilatkozatot tette: (Nyilatkozat. Geszt, augusztust 13. A Désy-per két tanuijávali órdntkeztam vallo­más ügyében. Egyikkel, Károlyi Imre gróf­fal azért, miért az egész ügyet ő tőle (hallot­tam először, egy másikkal, mert tanáteso­,mat kérte. Mindkettő előtt hangsúlyoztam, hogy természetesen csak az igazat mondhat­ják. Ha Pallavicini gróf elasztikus kifeje­zése ennék ellenkezőjét akarta mondani, akkor hazugság, éppen ugy, mint egy lap azon biiire is, Ihogy bárkinek vallomás-.szö­iveget adtam volna át. Tisza István. A gyáva vőlegény gyilkos merénylete. (Saját tudósitónktól.) Véres szerelmi drá­ma történt ma délután öt óraikor Szegeden az alsóvárosi Kordia-soron. Egy parasztlegény kétszer rálőtt menyasszonyára és életveszé­lyesen megsebesítette. Előzőleg azonban leve­let is irt, amelyben az állt, hogy mivel beso­rozták katonának, közösen elhatározták menyasszonyával, hogy mind a ketten meg­halnak. A legény azonban gyáva volt és nem merte végrehajtani az öngyilkosságot,, sőt —»mamit később kitűnt — közös elhatározásról szó sem volt, a leány nem akart meghalni, ha­nem a legény féltékenységből é!s bosszúból követte el a gyilkos merényieteti Az eset részletei a következők: Bén István 22 éves kovácssegéd, aki a Francia-utca, 28. szám alatt lakott, jegyiben járt Tóth Juliánná húsz éves, házi leánnyal, aki a Korda-sor 34. szám alatt lakott. Bár az idén került először sor alá és besorozták ka­tonának, Ez nagyon éllkeseritette, mert félt, Ihogy amig a három év letelik, menyasszonya hűtlen lesz hozzá és máshoz míeigy feleségül. Többször panaszkodott emiatt a leánynak és folyton gyötörte féltékenységével. Utóbb már azt az ajánlatot is tette, hogy legyenek mind­ketten öngyilkosok. (Ma délután ismét elment, a gyáva kaitonia­jelölt Tótlh Juliánná lakására. A leány egye­diül volt otthon, mert az anyja már régebben meghalt, apja pedig gyári munkás és nappal dolgozik Báni alighogy megérkezett, panasz­kodni kezdett menyasszonyának. Behívta a szobába és ott kérlelte, hogy haljanak meg együtt, mert ő nem bárja bevárni1 azt a három esztendőt, aztán meg fél is a katonaságtól. A leány vigasztalni próbálta és lebeszélte vő legényét az öngyilkosságról. De Báii kijeién tette, hogy ő semmi eisetrta sem tesz katona, .imkáibb meghall. Tóth Juliánná az asztalra bo­rulva hallgatta a legény elkeseredett szavait anélkül, hogy bármit is válaszolt volna. Egy­szerre csak Bán előkapta a revolverét és két­szer rálőtt a leányra, akit az egyik golyó a jobb -szeme alatt ért, a másik pedig jobb la­pockájába hatolt. Tótlh Juliánná vértől borít­va zuhant a földre. A szomszédok, akik meg­hallották .a lövöldözést, azonnal értesítették a merényletről a rendőrséget és a mentőket. Á .rendőrség részéről Temesyáry Gé'ziá d.r alkapitány, ügyeletes rendőrtisztviselő ment ki a helysai-nére, ahol a mentőik is megje­lentek csakhamar .ós a szerencsétlenül járt leányt életveszélyes sérülésével a közkórház­ba szállitiottálk. Tamesváry dr. alkapitány a gyilkos vőle­gényt beszál lott alttá ia rendőrségre és azonnal kihallgatta. A legény azzal védekezett, hogy közös elhatározásból alhattak menyasszonyá­val együtt -meghalni, ímeirt őt besorozták ka­tonának. Ezért lőtte le .a leányt és aztán ma­gát keltett volna -agyonlőni, de ehez mán nem volt meg a bátorsága. Egy levelet is muta­tott, lalmelyben .az állt, hogy m indákette n FEKETESAS- ÉS CSEKONICS-UTCA SARKÁN. Péntek 15 és szombat 16-án: Holiendi képek. Látványos. Gőz és benzin. Életkép. Gépirókisasszony.Dráma. Mazimbeli hölgyek. Humoros. Kecsege ur tüz-viz között. Humoros. Duclbácsiék gépírót keresnek Humoros. Psylander-sláger! A titok. 2 felvonásos dráma. Vasárnap, 17-én: Szenzációs uj műsor! •••••••••••••• Hétköznapokon d. u. 5, vasár- és ünnepnapokon 3 órátólfolytatólag meghalnak saját akaratukból, mert Bán! Ist­vánt besorozták katonáinak. Ezt a -lev-elet, — mondotta, — a leány iis aláirta. Az ügyeletes rendőritlisztviselő -ezután ki­xadlgatta a közkórháziban a súlyosam sebesült leányt is, aki teljes eszméleténél volt, A leány azt vallotta, hogy ő nem akart meghal­ni; a levelet ő nem is látta és igy az aláírá­sa hamis. Azt is elmondta, hogy vőlegénye a katoniasáigtól' félt, azért emlegette az öngyil­kosságot, de ő ébibe -nem akairt beleegyezni. Délután öt -órákor hirtelen -lőtt rá, ő nem is sejtette gyilkos szándékát. A leány Vallomása után TemiesVáry al­kapitány letartóztatta a legényt, a(ki nem­csak ia katonaságtól, hanielm aiz öngyilkosság­tól is ifiélt, -de ;a gyillkoslkisérletlhez megvolt á bátorsága. Nyomorognak a város szolgái. — Panaszos beadvány a tanácshoz. — (Saját tudósitónktól.) Siralmas, pana­szos hangú beadványt intéztek ma Szeged város tanácsához a városi szolgák. Azt pa­naszolják, hogy havi ötvennyolc korona fi­zetésből 2—7 gyermekes családot eltartani, nevelni, gondozni nem tudnak, kérik tehát a tanácsot, hasson oda, hogy a közgyűlés 25 százalékos -drágasági pótlékot engedélyezzen a számukra. Hivatkoznak a fizetésrendezés­re, mely a tisztviselőket mégis tűrhetőbb anyagi helyzétbe juttatja, sőt á rendörlé­génys-ég is jobb dotációt kap már a várostól. Csak a szolgákkal nem törődik senki, pedig az állami szolgáknak nem-csak hogy jobb fi­zetésük van, de az előrehaladásuk is sokkal kedvezőbb. A városi szolgák beadványa igy hangzik: Tekintetes Tanácsi Alulírottak az össze® ivárosi szolga minő­ségű alkalmazottak nevében azon alázatos ké­relemmel fordulunk a város tekintetes Taná­csához,, Ihoigy részünkre törzsfizetésümknek megfelelő 2.5 százalékos -drágasági pótlékot engedélyezni méltóztassék, Kérelmünk indokolására legyen szabad a következőket felhozni: Mi szolgai minőségií alkalmazottai a városnak, fcilk 70Ö korona évi fizetéssel vagyunk alkalmazva, a mai -drága­sági viszonyok között ezen csekély fizetésből melyből 58 korona esik minden, hónapra] 5—6, sőt többtagú családot tartani, nevelni és ru­házni képtelenek vagyunk s állandóan les­kelődik ránk a nyomor. Továbbá akkor, -ami­kor a tisztviselői -kar fizetése már renidezve van és államsegéllyel va.n kiegészítve, addig, mi szolgák, kiknek úgyis kevés fizetésünk van, semminemű fizetéskiegészitést nem ka­punk, de még a várva-várt fizetésrendezés ih amelyet pedig sóvárogva várunk, még bizony­talan ídéig el fog húzódni. A rendŐrlegény­ség helyzetén némileg már segített -a város azzal az összeggel, amelyet az állam utalt -ki rendőrségi Célokra, nekünk azonban nincs be idényünk arra, hogy a nagyméltóságú belügy miniszter ur reánk, illetőleg a fizetésünkre vonatkozó rendeletét hamarosan kibocsássa. .Azt pedig, hogy 25 százalékos drágasági pótlékot kérünk, azzal vagyunk bátrak meg­indokolni, hogy az állam, hasonmin-őségü al­kalmazottaknak .is minden gyermek utan 100 korona családi pótlékot ad, addig nekünk, vá­rosi -alkalmazottaiknak, kik padiig szintén 2—7 gyermekes családapák v-agyuink, semmi ilyne­mű -pótlókot nem ad a város, pedig ,az állam­nál a fizetés is, ,meg az előléptetés is jobb, mint a városinál. Tehát alázatos kéretenűnk odairánynl, hogy addig is, amíg -a régóta kért 25 száza­lékos drágasági pótlékot megadni kegyesked­jék, hegy mi is tisztességesen élhessünk s ne (kelljen nyomorban sínylődnünk. Kérésiünket a tekintetes Tanács jóindula­tába ajánljuk és kérjük, hogy ezen kérel­münket a tekintetes közgyűlés elé terjeszteni kegyeskedjék. Mindenesetre alapos okai lehetnek a vá­rosi szolgák kérelmének, amelyet — végre is

Next

/
Thumbnails
Contents