Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-02 / 179. szám

1913. augusztus 2. délmaoyarorszAq 3. vidéki városok látogatására. Hatvan milliót előteremteni a mostani pénzkrizises, háborús időkben és azok után súlyos, szinte keresztül'Viíhetetlen föladat. Nagyon kérdéses tehát, hogy a városok bankjának egyébként életrevaló eszméje mikor valósulhat meg. Dagadnak a közvágóhidi botrányok. — A vágóhídi főfelügyelő és segédfelilgyelő harca. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi közvágóhíd botránykrónikájában aj fejezet kezdődik ismét. Ezúttal nem a (mérnökség és a felügyelőség összeütközése, (hanem a Só- és segédfeliigyelő másfél év óta tartó ellenségeskedése kerül a nyilvánosság piacára. Onnan indul ki az egész, hogy Balázs Károly főfelügyelő, akit a tanács julius tizenkettedikétől a vágóhíd egységes vezetésével bízott meg, — mint mondja, ,— tapasztalni ] kezdte, hogy Beck Aladár segédfelügyelő túllépi a hatáskörét és bizonyos dolgokban magának vindikálja az intézkedés jogát. Igy például legutóbb is, amikor a tiz vaggon .szén a vágóhidra megérkezett, Beck Aladár tiltotta meg a vágóhíd munkásainak, hogy a szenet kirostálják. A felügyelő rossz szemmel nézte a segédfelügyelő ténykedéseit és végkép ellene fordult, amikor megtudta, hogy Beck Aladár különféle szabálytalanságok miatt följelentést tett ellene a polgármesternél. Ezeknek a szabálytalanságoknak egy része beigazolást nyert, más része azonban alaptalannak bizonyult. A vádak egyike sem súlyosabb természetű. , , Ezek után B'alázs Károly felügyelő sem maradt adós a vádakkal. Eltűnt egy levele az íróasztaláról és megtudta, hogy azt a segédfelügyelő tartogatja magánál azzal a célzattal, hogy alkalomadtán a levél adatit fölhasználja ellene. Beck Aladárt ezt a levelet többeknek mutogatta. A felügyelő erre a bírósághoz fordu'ltt, ahol Némedy Gyula dr. és Hajnal István, dr. ügyvédek utján levéltitok megsértése miatt följelentést tett a segédfeliigyelő ellen. Az ügyet Somlyódy István járá'sbiró fogja tárgyalni. A másik vád, amit a felügyelő a segédfelügyelő ellen hangoztat, az, hogy Beck Aladár egy szegedi hentesmestértől, aki a közvágóhiddal mindennapos nexusban van, kétezer korona kölcsönt vett föl. Állítja továbbá a felügyelő, hogy aktákról, amiket ő láttamozott, Beck Aladár kitörülte az ő nevét és a saját láttamozását irta az aktákra. Mindezeket a felügyelő a polgármesterhez terjesztett följelentésében teszi szóvá és kéri a polgármestert, hogy a segédfeliigyelő ellen indítsa meg a fegyelmi vizsgálatot. , A Délmagytyrország munkatársa kint járt a közvágóhidon, ahol Balázs Károly felügyelőnél érdeklődött az ellenségeskedés keletkezése és okai felől. Balázs ezekről a következő fölvilágositásokat adta: , — Én csak nemrég tudtam meg, hogy a segédfelügyelő, Beck Aladár folytonosan és alaptalanul intrikál ellenem. Azt hiszem, azért haragudott meg rám, s onnan dotálódik az ő aknamunkája, hogy egyszer egy aktáról kitörülte az én láttamozásomat, ami ellen és erélyesen tiltakoztam. Ettől kezdve áskálódni kezdett ellenem a polgármester urnái. Formálisan följelentést is tett, melyben vádakat sorolt föl, ezek egy része beigazolódott, a legtöbb azonban alaptalan volt. Följelentésében Beck teljesen lényegtelen dolgokat tárt föl. Erre azonban én is előrukkoltam azokkal a dolgokkal, amiket róla megtudtam. Még 1910-ben elveszett egy levelem az Íróasztalomról, de ennek semmi fontosságot nem itulajdonitottam. Nemrég aztán megtudtam, hogy ,a levelet Beck Aladár vitte el és föl akarja használni ellenem, hogy kompromittáljon vele. Ekkor jöttem rá arra is, hogy másfél év óta folyton intrikál és adatokat gyűjt ellenem, hogy lehetetlenné tegyen a pozíciómban. A levél egyáltalán nem fontos tartalmú, el is mondhatom a történetét. A budapesti bőrértékesitő szövetkezet fölhivta az itteni mészárosokat, hogy alakítsanak egy ,húsipari szövetkezetet és mert tudták, hogy én a szegedi iparosokkal jó viszonyban vagyok, ,a budapesti szövetkezet igazgatósága engem kért föl, hogy a mészárosokat hozzam össze s világosítsam föl a szövetkezés előnyeiről ,és hátrányairól, össze is hoztam őket s a tanácskozáson jelen volt Beck Aladár is. Fáradozásaimat aztán a budapesti bőrértékesitő szövetkezet igazgatósága levélben fejezte ki köszönetét. Ennyi az egész. — Följelentést tettem továbbá a polgármester urnái azért, mert értesültem arról, hogy Beck Aladár azoktól az iparosoktól, akik a vágóhíddal mindennapi érintkezésben vannak, kölcsönöket vesz föl. • Igy egyik iparostól, akinek a nevét nem akarom a nyilvánosság elé vinni, kétezer koronát kért és kapott kölcsön. Én, mint aki ezidőszerint a vágóhíd élén állok, ilyesmit nem tűnhetek el, mert az ilyen természetű szívességek elfogadása nem történhetik Valamiféle ellenszolgáltatás vagy ennek Ígérete nélkül. Ennyit azokról az okokról, amelyek Beck Aladárnak velem szemben való viselkedését és eljárását megmagyarázhatják. — Van aztán egy másik kérdés, amiben még megjegyezni valóim volnának. Utonutfélen azt hangoztatják, hogy a vágóhíd ezek miatt a belső ellentétek miatt nem jövedelmez annyit, amennyit kellene. Ezért van, Ihogy 50—60,000 korona helyett alig tizezer korona hasznot ha.it a városnak. Ilyesmit állítani nézetem szerint képtelenség. A vágóhidakról szóló miniszteri: rendelet azt mondja, hogy a vágóhíd közegészségügyi intézmény, amelynek hasznot hajtani nem szabad, csak annyit, amennyibe a föntartása kerül. Amennyiben hasznot hajt, agy í hasznot a vágatási dijak arányos leszállítására kell fordítani. Annak, hogy a vágóhíd nem jövedelmez mostanában annyit, mint amenynyit például 1909-iben, amikor 20,000 koronát hozott a városnak, korántsem mi, vagy a mérnökség vagyunk az okai, hanem tisztán a súlyos gazdasági viszonyok. A vágatások bizony megcsappantak, unert megszűnt például a Czinner-gyár, ahonnan nagyon sok sertés került a közvágóihidra. Azonkivü 1909-ben volt a párisi birkakivitel, ami mos nincs. Ezekben a körülményekben kell tahá: az okát keresni annak, Ihogy a vágóhid nem jövedelmez annyit, mint néhány évvel ezelőtt. Ez az ügy kétségtelenül nagyon bonyodalmas. Épen ezért, hogy végre tisztázódjék a dolog, szükségesnek tartottuk Beck Aladár vágöhidi segédfelügyelő nyilatkozatát is kikérni. Beck nyilatkozott is, meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a nyilatkozat sem vetít teljes fényt az ügyre és egyes kérdések még ez által sem tisztázódnak. Beck Aladár nyilatkozata a következő: — Balázs Károly vágóhídi felügyelő ellenem emelt vádéi nélkülöznek minden alapot és teljesen valótlanok. Én már egy hét óta beteg vagyok, — erős neureszténiában I szenvedek, — ennek dacára haladéktalanul megkérem magam ellen a fegyelmi vizsgálatot. Mivel a vádak valótlanok, a vizsgálat elégtételt fog nekem feltétlenül szolgáltatni és ekkor majd nem mulasztom el, hogy Balázs ellen a megtorló lépéseket megtegyem. — Anélkül, hogy a dolog meritumába bocsátkoznék, ki kell jelentenem, hogy Balázs egész vádaskodása és támadása, csak kontrakarirozás. Balázsnak ugyanis tudomáI sa van 'arról, hogy nekem olyan dolog kulcsa van a birtokomban, amelyet ha kipattantok, az ő egzisztenciája tönkre van téve. Balázs :ehát engem meg akart előzni, gondolván, hogy ha én az ö vádaskodása után előhozakodom valamivel ellene, akkor mindenki azt fogja ihinni, hogy ez tőlem csak boszu, vagy mosakodás. — Balázs azonban tévedett. Én nem fogom nyilvánosságra hozni az ő dolgát, — amit ugyan már több embernek bizalmasan elmondtam és mindenki a legnagyobb mértékben elitélőleg nyilatkozott róla, — mert jól tudom, hogy az ő vádjai alaptalanok, ezekből kifolyólag nekem nem lehet bajom, mért tegyek akkor tönkre egy családos embert. Én tehát a támadások dacára hallgatok! Ha azonban majd megsokallom és látom, hogy ölre kell mennem, akkor bár nem szívesen, de én is beszélni fogok! Gerliczy Ferenc főijelentése Szapáry Pál ellen. (Saját tudóshónktól.) A magyar mágnásvilágnak szenzációja van. Gerliczy Ferenc báró, Szeged -város országgyűlési képviselője bűnvádi följelentést adott be Szapáry Pál gróf ellen, kinek neve nemcsak az országban, de külföldön is ismert már. Ma pattant ki ez a szenzáció és mindenütt érthető feltűnést keltett. Akik Gerliczy Ferenc báró egyéniségét ismerik, azok rögtön tisztában voltak azzal, hogy a báró alaposan megfontolta a dolgot, mielőtt e döntő lépést megtegye Szapáry gróf ellen, aki különben neki rokona is. Ha egy Gerliczy báró, — aki császári és királyi kamarás, a főrendiháznak örökös tagja, Fejérváry Géza bárónak veje — följelentést ad be egy Szapáry gróf ellen, az nem lehet pillanatig sem rosszhiszeműség, avagy manőver. És Gerliczy báró azzal vádolja Szapáry grófot, hogy megtévesztette, megcsalta, ihogy több százezer koronával megkárosította. S Gerliczy Ferenc a bűnvádi följelentésben hangsúlyozza, hogy vádjait jrásos bizonyítékok kai támogatja. Szapáry Pál gróf négy óv éta küzd 'már anyagi (bajokkal. A beosztás nélkü'l (költekező magyar grófot Parisban, Bécsben, Londonban ép olyan jól ismerték, mint Budapesten. Európa egész arisztokráciáját, herceg FesteUth Taszilón kiviül alig ismeri oly jól valaki, minit Szapáry Pált. Párisi, összeköttetései révén lett tagja a „Wnggan-Líts" magyarországi igazgatóságának és igen. solk nemzetközi vállalatnak. Népszerűsége tetőpontján ő rendezte a hires és olyan gyakran emlegetett Dunaünnepélyt is. Aiz -utóbbi évtizedben álig volt társadalmi akoió, melyiben, ne szerepeit volna Szapáry Pál gtfóf neve. A Fejérvárykormány idejében igen rövid ideig Fiume kormányzója volt. Az előrelátás nélkül élő gróf teljes vagyoni összeomlása már 1911. ősizén következett be. Az ügynökei és ügyvédje Farnady József idr. fühöz-fáíhoz kapkodtak, hogy egy tranzakcióval legalább a fenyegető csődöt körüljék él. A rossz pénzügyi viszonyok miatt a különben is diiszbrieditállt hiitéllü Szapáry grófot azonban egy pénzintézet sem akarta rendezni. A kétségbeesett helyzetben Farnady dr. és Pitrof Kornél felkeresték Kugler Albertét, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár volt igazgatóját és megkérték, hogy bírja rá bálrió Gerliczy Ferencet, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár elnökét, a Szapáry megmentése érldekében létesítendő tranzakció véghezrvibelláre. Miután gróf Szapáry ezt személyesen is kérte a Nemzeti Kaszinóban a bárótól, Gerliczy vállalkozott arra, hogy mint magámember obligát vállal rokona megmentése érdekében. Farnady, Kugler, valamint Pitrof azzal biztatták a bárót, hogy az obligló vállalása miniden ianyagi áldozat elkerülésével fog mentnii, mert gróf Szapárynak összesen 3 és fél millió korona adóssága van, ezt az öszszeget könnyen ki lehet hoznii a paroelllázan• dó Sorokuj faluból. Megindult a tranzakció, báró Gerliczy 900.000 koronás obligát vállalt a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál s megA