Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-10 / 186. szám

8. DBLMAQYARORSZÁG 1913. augusztus 10, h i r^e k. Hogyan beszélnek Amerikában? (Saját tudósítónktól.) A gimnáziumban, amikor a nyelvjárásokról, tájszóláscfcról esett szó, emlékszem, négyről tanultunk: a szegedi, az erdélyi, a palóc ós a göcseji nyelvjárásokról. Annak idején azt hittem, a magyar nyelvet összesen csak n egyféleképen Ibeszéldk is: palaucosain, szögediiül; igöcsejin és erdélyi módra. Azóta azonban, ihogy nemcsak könyvekből, Ihanem sajátkezű tapasztalataim útját is megismertem jórészt ezt a mi szép hazánkat és a szép hazánk csúnya embereinek a nyelvét, bizony láttom, nem négy, de még negyvennél is többféleképen lelhet itodni magyarul. A gimnáziumi tuidós alapján megértettem, bogy ,az alma Szekszárdon óma, ,a farkas Székel yudvarhelye n toportyánféreg, az ember Szögedébe csak emibör, de bizony Győrbe kellett mennem, hogy megtanuljam a ránitottát ugy is nevezni, hogy iki sem lehet mondani és bét esztendeig kellett Budiapesten laknom, liogy megértsem, mit igonidol szeretett fővárosunk bennszülöttje, amikor a szája igy beszél: — Micsoda vas zrink volt tagnap a lizsében két zsaruval. Az összeseknél érdekesebb tájszólás® azonban a magyar nyelvnek, amit tegnap ismertem meg. iNem ugyan személyes tapasztalat utján, de papirosról. Nevezhetnők clevelandi, vagy newyorki, vagy újvilági nyelvjárásnak, mindegy. 0;dakint alkották és odalkint beszélik, az oceánon tiul, az Amerikába szakadt magyarok és ahelyett, bogy sokat Írnék róla, bemutatom a maga eredeti bájában, ugy, ahogy azt a „Dongó" oimü hetilapból össze bírtam ollózni. íme: „Az •egyálk bhroopi magyar korcsmában nagyban vitatkoztak a bányászok a világ folyásáról meg az amerikai törvényről. Egy öreg bodi ugyancsak verte a mellét és nagyban mondogatta a fiatalnak,, hagy ő már 25 éve van Amerikában, polgárpapirja is van és jól tudja az amerikai törvényt. .Miit beszélnek hát neki holmi grinórok az amerikai biznicről. A fiatalabb bodi erre illő tisztességgel megkérdezte az öreg bódiitól, bogy ki is volt ajkkor az Egyesliilt-Államok elnöke, mikor ő kijött Amerikába. Az öreg bódi egyet sodort a bajsza hegyén és büszkén kivágta: — Ki vót? Hát Washington György vót a prezedent. Azóta a környéken, ha valaki nagyon hangoztatja a toldását és bolondot szól, azt mondják róla: — Ez is todija az amerikai törvényit" Avagy egy másik póldia, azt hiszem, nem untatok senkit se vele: „Iszt Jnngszon-ha meg a miszternek iigen lyó kedve vót, Ihát kiment sétálni a misziszel meg a hódival. Oszt bekerültek a horvát pitynikre, ahol a miszter kisütötte, hogy neki is van otthun ojjan seres tkietje, aki pászol a horvátok tilkettyéhez. Hát haza is ment a miszter .oszt elhoszta a tiketeket. Oszt hogy stimmeltek, hát megtartották Péter Pálkor az András napot." Egy harmadik példa: „Nagy piknik volt Wellanidon. Fogyott a narancs és a.z ajszkrim, de a miszterek nagyon mérgesek voltak, hogy miért ninlcs a pikniken „mérges". Addig neszeltek, hogy végre is a rendező kijelentette, hagy hajlandó „mérgest" hozatni, de tiz eent lesz az ára poharankint. A miszterek hajdúnkért mondtak rá és nemsokára került is pálinka Csakhogy akkor már 15 eentet számítottak érte poharankint, de igy is nagy ikélete volt. Be is szedegettek a hódik alaposan, de helyiben is hagyták egymást ugy, hogy némelyik csak a gallért vitte haza az ingéből. Egyik hódinak meg elrágták a kezét úgyannyira, hogy sokáig doligozn.i se toldott. Szóval jól sikerült a piknik." íme három példa. A kedves olvasó mosolyogjon rajta, a tanár urak és nyelvtudósók azonban gondolják meg: nem volna-e érdemes kint Amerikában nyelvikeletkezési és nyelvfejlődési stúdiumokat végezni? Mert biztos, hogy nemcsak egy uj magyar .nyelvjárásról, de egy uj születő nyelvről van szó, egy angol-magyar ny.ellv vegyülésről. Ki tudja, nem ning-e ott a clevelandi és .a,z „iszt jungszton"-i gyárak és bányák körül egy uj világnyelv bölcsője. Az olaszt is az Itáliába özönlött longobárdok és a régi rómaiak násza idézte fei, a spanyolt is a vizgóthak és rómaiaké, az angolt, a germán nonnandok ék az angolszászoké, a franciát a germán frankok és a róm aiaké — Barmos György Szegeden marad. A függetlenségi párt intéző bizottság® ma este értekezletet tartcitlt, A értekezletetek egyiilk tárgya lett volna Barmos György, az alsóvárosi ferencrendi szerzetesek rendifőnökéneik búcsúztatás®, aki a szegedi "függetlenségi párt igazgatósági tagja volt és elinegy .Szegedről. Ma azonban váratlan fordulat tör, ténl ügyében. A magyarországi ferencrendi szerzet rendfőnöke ina táviratozott, amelyben értesiti Bar mos Györgyöt; hogy meghagy ja szegedi állásában. Eszerint tehát a búcsúztatás abban maradt. — Az elnök ezután előterjesztette, bogy Kelemen Béla ország gyűlési képviselőt, meghívták az alsótanyaiak a Lengyel -kápolnánál tar tand ó ünnepségre. A képviselő a megbivást elfogadta. — A nemzetközi kongresszus tanfolyamának tagjai Szegeden. Augusztus 15-én Szegedre jön a nemzetközi közgazdasági tanfolyam hetvenöt hallgatója a város nevezetesebb gazdasági intézményeinek megtekintésére. A vendégeik 15-én, pénteken délután a hat órás gyorsvonattal érkeznek Szegedre. Az érkezőiket a Tiszában, és a Royalban szállásolják el. Este a Kassban a város bankettet rendez a vendégeik tiszteletére. Másnap, 16-án, szombaton megtekintik ,a tanfolyam hallgatói a kultúrpalotát, egy paprika-malmot, a Bach-malmot és a Wimmerféle kendergyárat. Délben Wimmer Fülöp igazgató látja az idegeneket vendégül. Ebéd után különvonat viszi a tanifolyam hallgatóit Mezőhegyesre, ahol a cukorgyárat és az állami méntelepet tekintik meg. A vendégek még az nap este különvonattal Szegedre jönnek vissza s a Tisza-szálloda emeleti nagytermében a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ad tiszteletükre bankettet. Tizenhetedikén, vasárnap reggel megtekintik az idegenek a város egyéb kulturális nevezetességeit s délelőtt 10 órakor elutaznak Kecskemétre a gyümölcstermelés és értékesítés tanulmányozására. , — Mozi a korzón. Igazán nagyvárosi, gyönyörű és hangulatos volt szombaton este a szegedi korzó. A Zsótőrhaz előtt levő szabad téren ülőhelyeket sorakoztattak, hatalmas ifehór vásznat kifeszlitettek és megkezdődött az előadás. A tűzoltók javára rendezték az egészet s a derék, ötletes tűzoltók ragyogó tűzijátékkal is kedveskedtek. Vörös szitaárnyak játszottak a téren, a Rákóczi-szobor misztikusan hatott, a hatalmas és egyszerű Zsótér-ház édonszenüen sötétedett, általán a korzón megjelent emberek illetőidlöttein vették tudomásul, hogy valami szokatlan dolog történt, talián olyasféle, amit a poéták a hangulatok kategóriájába soroznak. Tűzijátékokat produkáltak közben s a fáradhatatlan katonai zenekar órákon át játszott Ennyi ember régien gyűli össze a Széchenyi-téren, és sokan gondoltak arra, milyen szép volna, ha sokszor tudna Szeged és a népe ilyen nagyvárosias lenni, imiint most. A jótékony est mindenképen sikerült, dicséret a buzgó rendezőknek, elsősorban Vass Sándor igaagatónak. — A vasárnapi repülés. Lányi Antal hadnagy, vasárnap délután öt órakor száll föl Szegeden, mint már ímegirta a Délniagyarország. A belvárosi temető mellett levő gyakorlótéren lesz a repülés. Lányi hadnagy ezúttal bravúros mutatványokat fog produkálni saját konstrukciójú biplánján. A repülőgépe tizenhatezer koronába került, a motor 50 lóerős. Lányi nevéhez fűződik a Balaton átröpülése, amellyel a magyar aviatika fejlődésére terelte Európa figyelmét és igy természetes, hogy a szegedi közönség nagy érdeklődéssel tékint a kitűnő pilóta holnapi repülése elé. Lányi az utóbbi hetekben fölszállt Nagyváradon, Nagyszalontán, Gyulán, Orosházán, Hódmezővásárhelyen és mindenütt pompásan sikerült a repülése. A holnap délutáni szegedi repülése szokatlanul érdekesnek Ígérkezik, mert Lányi hadnagy ujabb mutatványokkal kísérletezik és azonkívül utassal is fölszáll. Szegeden már eddig is többen jelentkeztek a fölszállásra, köztük néhány nő is. Hogy kivel száll föl Lányi hadnagy, még nem bizonyos. . Valószinüleg a repülés színhelyén állapodnak meg a légi utas személyében. — Szinnyei József meghalt. Idősb Szinnyei József, a nemzeti muzeumi könyvtár igazgató-őre, ,ma délelőtt tiz órakor élete nyolcvannegyedik éviében meghalt. Halála nem jött váratlanul: napokig élet-halál között szenvedett a sorsát stoikus nyugalommal viselő, véznatestü, de nagy lelki erővel megáldott öreg ur. Szinnyei bácsi fogalommá letlt a magyar kultúrában. Már-már kivesző tipusa a hangya-szorgalommal dolgozó, becsületes tudósnak, a.k,i nem szenzáioós hatású, ha csak pár napiig is élő fölfedezéssel akarja gazdagitani a tudományit, hanem apáink ós nagyapátok módszere szerint az adatok ezreit ós százezreit halmozza össze, hogy megkönnyítse másoknak és a jövendő nemzedéknek munkáját. Ez, a legönzetlenebb és a leghálátlanabb munka a világon, — de Szinnyei erre született <ás ravatalánál állván, imitodjlárt etoiomdhatjiuík azt is, hogy más nem született reá, csak ő. Iparos családból született, Komáromiban. Apja jómódú timármester volt, alki gyermekeit ,a legjobb nevelésben részesítette, a szó betü szerint való értelmében. A komáromi uri ifjúságnak sarában az első sorban állott Sztoynyei, mint ifjú legényke, bálozott, a jogot; nem nagyon szorgalmasan tanulta, minduntalan szerelmes volt 18 éves koráiig és verseket irt, 1848—49-iben a nagy zivatarban kardot kötött, táncolt a komáromi vár falán, mikor az ostrom golyózápora közben Klapka a. básityákon rendezett táncmulatságot, hogy a katonáit bátorítsa. Vitézségéért főhadnagy lett s a kapituláció után ő is olyan senki és semmi lett, miint ez országban mindenki, akinek oka volt rá, hogy félrehúzódjék az abszolutizmus Argtus-szemei elől. Szinnyei csak évek múlva bukkant föl ismét és gyorsan jó hangzású névre tetit szert irodaltmi (munkásságával. Legjobb munkája az volt, hogy hatvan éves korában belekezdett egy óriás vállalatba, a Magyar irók élete és müvei oimü munkába. Eibben Abe-randfhan megírta minden magyar íróról, Ihogy ká volt, mi volt, milyen irodalmi munkája hol jelent meig? Nem kevesebb ,mtot húszezer magyar iró életrajzi kevesebb, miint húszezer magyar iró életrajzi közzé Szinnyei bácsinak a hangya szorgalma és megadatott neki, hogy óriás munkáját,melyért az Akadémia is tagjai közé választotta, be is fejelhesse: munkájának tizennyolc kötete teljesen megjelent és már ,az utolsó füzeteik is sajtó alatt vannak. Szinnyei, a megbízhatóságnak, a pontosságnak, a szorgalomnak példaképe, befejezte feladatát és elment. Mindent jól végzett életében,