Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-10 / 186. szám

DBLMAOYARORSZAQ 1913. augusztus 10. két példányát oly fölhívással (küldöm meg a város közönségének, hogy a maga részéről is lehetőleg élvén a szabályrendelet alkotásjogával, illetve serkentőleg hatván a tekintetben, a rendelet egy-egy példányát a területén működő első és másodfokú iparhatósággal is közölje. Szegedre mindenképen nagyon fontos és ajánlatos volna, hogy a város hatósága, ha egyáltalában foglalkozik majd ezzel a kérdéssel, ugy terjessze ki szabályrendelettel a törvény hatályát a város területén, hogy azzal egzisztenciákat alapjukban meg ne támadjon. Nagyon sok kereskedőnél érdeklődtünk és a kapott válaszokból, bár azok közül alább csak hármait közlünk, ez az álláspont szűrődik le. Nagykereskedőknek, vagy épen en grosszistáknak az érdekelt távolról sem érinti a 8 órás záróra, hiszen ma is a legtöbb ilyen cég már hét órakor, vágy félnyolckor bezárja üzletét. Ezzel szemben azonban különösen a fűszer- és csemege kereskedők érdékei azok, amelyek a mi mai viszonyaink között súlyos sérelmet szenvednének, ha a záróratörvényt minden fenntartás nélkül terjesztenék ki Szegedre. Ezzei nagy csapást mérnének az illető körök a belváros csemege- és füszerüzleteire, azonkívül arra a ,több száz kiskereskedőre, akiknek üzletei a város Tisza Lajos-köruti részein' állanak. De egyéb érdekék is amellett szólnak, hogy ezzel a kérdéssel pagyon csinyján kell bánni és a szóban forgó nagy érdekekre való tekintettel már most szükségesnek tartottuk föUhivni ezekre a fontos érdekekre a hatóság figyelmét, amikor csak a lehetősége merült föl annak, hogy Szegeden is szabályozzák a zárórát. Éppen ezért, ha a törvény kiterjesztésének idejét a hatóság majd elérkezettnek íátja, semmiesetre sem szabad elmulasztania olyan körök véleményeinek kikérését, amelyek a kereskedők érdekei fölött őrködni hivatottak, mint a milyen például a kereskedelmi és iparkamara, a szegedi Lloyd-tárSülat és a Szegedi Kereskedők Köre. Három nyilatkozatot közlünk itt nagyés kiskereskedőktől, hogy a záróra-törvény szabályrendeletileg való kiterjesztésénél micsoda irányadó szempontókat kell majd figyelembe veniniök az illetékes köröknek. Gliicksthal Lajos bankigazgató, a Kohn M. és társa cég beltagja, ezeket mondotta: — Mindeniesatre nagyon 'helyes a zárórának törvény uitján való szabályozása, mert ezzel elejét Miét venni a különféle kinövéseknek. Cgy vélem, hogy a záróra szabályozása mind ,a főnökök, mind az alkalmazottaik javára szolgálna, mert minidkettőjüket védi a tulságig menő strapától. Csupán a konkurrencia miatt gördülhetnék és gördülnek főképen akadályok a záróra korlátozása elé, ez azonban leginkább a detaill-ikereskedőkre áll, mert az ©n gros kereskedéseik a Zárótörvényt már. ugy ,is megelőztek.. A ibankokra nézve szintén nem bir különös fontossággal a záróra törvény, lefölehb a mérfeglkészitésnél. Uigy tudom azonban, hogy van a törvénynek ©gy bizonyos pontijla, amely épen a ménleglkésziitésre való tekintettel bizonyos időre .megengedi a záróra túllépését. Egyébként pedig, mint említettem, leginkább a kLsikeneskieidíőkirie nézve nagyjelentőségű a záróra-törvény alkalmazása. Eisenstadter Róbert, az Eisenstádter és társa cég főnöke, igy nyilatkozott: — Miránk nézve a záróra törvény nem fontos, mert hét órakor záriunk. Azt hiszem, azoniban, Ihogy olyan üzleteknél, amelyek késő estiig tartanak nyitva, üdiviös ési hasznos az alkalmazottak szempontjaiból, ,akilket sok igazságtalanságtól kiméi még. Boda Bertalan csemege és íüszerkereskédő megszívlelésre érdemes szempontokat tesz szóvá nyilatkozatában, amely a következő: — A záróra szabályozása környékenként Ikülönibözőlképen érinti az élélimtísiaerkeresike— Friss-é? Eláll holnapig? De el is álljon, mert elátkozom! Igén, azt már én is hallottam, hogy olajjal kenik be a sütés előtt. Köszönöm! Mindig tanul az ember. Persze, maga ért.ehhéz, — mestere! Igen, hát vendéglőkben is ügy csinálják? Ezt nem tudtam. Sürgeti, folytatja,i fenntartja a szóváltást, mig § férfi módosan, kimerítően felelgetve szép lassan becsomagolja a húst, nagy, barna papinba, átköti szorosán, csinosan, odaadja. A pénzt e köbben nyújtja felé, a szeme közé néz/ám az ujjait gyorsan visszarántja. De mosolyog. A pénzdarab csengve gurul a fiókba, — kinp alkonyodik; a boltos bajjal tudja összeolvasni, qmi visszajár. Vagy csak huzzahalas^tja ? Pedig a szép vendég egyszerre •elnémult s már kifelé néz a boltajtón a szürkülő utcai világosságba. Óh, mindjárt elmegy... , • — Először van szerencsém! Merre méltóztatik lakni? — kockáztatja meg kicsit remegő hangon, de nem kap feleletet. Az aszszony a kinyitott kis .bőrtárcáját nyújtja felé az aprópénznek, ám akkor már nem érti el a férfi. A kezét, — hisz ép ezt akarta. — És hirtelen meréssel átszorítja gömbölyded, röm ujjaival az asszony csuklóját. Bár nem is nagyon... Nem is nagyon, és az egész csak egy perc, — mint az álom. A boltba uj vevő jön* — kettő is, az inas meggyújtja a lámpát; —• mire széjjelnéz, volt — nincs; kisurrant. — Furcsa! — mondja mély eltűnődéssel, mig egy oldalast huz elő a jégszekrényből és ügyes, mértékes sZeletekré metéli... — Soká voltál kicsit. Azt hittem, baj van, — nevet az asszonya felé Forgó Ákos ur, amig összekerülnek. — No látod, milyen ügyes vagy, kicsi! Ütemes sietéssel iramodnák hazafelé; — azaz előbb 'egy trafikboltig a cigarettáért. Az asszonyka nem mosolyog mindjárt, — kicsit' kelletlenül ődöng az eszében az a pillanat. Milyen izétlenség. Arra gondol, hogyha az ember kilép valamiért a szokott stílusából. igén, ha asszony, hát igy kell járnia. Ördög Vigye! — Ördög vigye! Ez se lát többet a boltjában, de még a tájékán se. A férje azt hiszi, a ihámispénz miatt érez lelkifurdalást és mosolyog. Már vett cigarettát is, mindjárt otthon lesznek, és mindketten nevetnek már... Azután igen hamar elfelejti mindenki a szegény tallér kalandját egy nyári délután. Mért'ilyen nagy 'várósban, mini ez a Pest, minden is elvész szem elől, letűnik, elfelejtődik hálistennek. (löket. A belvárosiban, ha a fiiszerkerrátedők nyolc-fél,kiteli© óráig tarthatnak nyitva, kárt •nem szenVediniak, a külváros hasonló kenesbedői azonban;, különösen nyáron, nem nyiughatnalk ihele a záróra ilyetén való íkorlátiazásáiba. A külvárosi foereslkieidőlk lüzifeteiík forgalmának legnagyobb részét rqggiel 3 és 7 óra között, este pediig 6 és fél 10 ária között bonyolítják lé, mert a mezei és egyéb imlunkásoik ilyen időtájt mennek munkába, Illetőleg jönnek a miunlkájból. A belvárosi osetmegekiereslkedőiknék szintén raigasizIkQdiniak kell a kilenc órai záróráihoz, mert ekkor van az lugyiiievezett korzó-forgalom, aimiikor a légitöbb üzletet csinálják. Nagy hiba azonban, hogy például a törvény külön osztályozza a cukorkák© resfk édőiket, akiknek korlátlanul szabad nyiitya itairtanioik dte mondja kii a törvény, hogy csiaik • azoknak a oukorlka 'kereskedőknek áll ez jogában, akiík mást, mint cukorkákat nem árusítanak. Ezzel a csemege, és füszerkeneslkedők érdekei szenvednek csorbát, mert a. Cukor,k aikeroskedők, alkiik ha ugy tetszik, egész éjjel is nyitva tarthatnak, olyan dolgokat is árusiítamak, amelyek már a csteanegeüzlet forgalmához tartoznalk, például pis Ikótákat, teasüteményt, bisqiülitet, rumot, pedig ezek nem eslnek .a cukorka szó fogalma alá. Igy aztán a záróra korlátozásává]: különösen károsodás érné a fűszer- és csemegeüzleteket, főként téléin a flüsizerüaleteket, amelyeik a teaest él ye'k előtt ikénytélenek bezárni, hólőtt a főkonznmot a füszeriüaletek ilyenkör csinálják. Aibban van tehát a törvény hibája, Ihogy ilyen feörübnüéyek között maga a törvény kényszeríti a publikiumot a eukooíkaikereslkédésekibe csemegedolgdkat, vásárolni, A zárórátörvényt tieíháit Szegődén ugy volna méltányos kiterjeszteni, hogy á fiüszer- és csemegekeres|ketíők kivételesen kilenc órakor zár hassanak. | Ezek volnának tehát azok a szempontok, amelyeket a záróráról szóló Szabályrendelet megalkotásán a hatóságnak is föltétlenül tekintetbe kell venni. Itt említjük még meg, hogy a záróra kérdésével a Szegedi Kereskedők Egyesülete egy iziben már foglalkozott, legközelebb pedig ebben az ügyben ankétot is egybe fog hivni, hogy a kereskedők a záróra ága-bogait megvitathassák és az ankét eredményét majd annak idején a város hatóságával közöljék. NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve.» Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 , i, a , y,', 'hhwmfniitaaaa I Telefon 1203. sz. Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:í :: rflen és olcsón eszközöltétnek. XülIdOCr. kárpitos-üzlet .. Kossut Lajos-sugárut 6. szám. - •••--• • - •