Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-09 / 185. szám

1913. augusztus 9. DÉLMAGYARORSZÁQ A Tiszába akart ugrani egy uri leány. (Saját tudósítónktól.) öngyilkosságot akart elkövetni egy szép szőke leány. Már a Tisza partján állott, de az utollsó pillanatban egy erős férfikéz 'visszarántotta a halál küszöbéről. Délután öt óra tájban történt. Égy kis irt szemű, íiildult arcú uriieány meg,szólította a Somogyi-utcán Barna József magánzó kis fiát: — Ugyan nem mondaná meg, merre van itt a Tisza? A kis fiu megmagyarázta a leánynak, merre kell mennie, hogy a Ti'száihoz érjen. A leány a Templom-tér felé ment. A kis Barna fiúnak feltűnt a Jeámy és azért futva sietett atyjához, (akinek elmondta az egész esetet. Alig ért Barna az Iskola-utcára, mikor futva utána sietett egy cseléd és megkérdezte tőle, hogy nem látott-e egy szőkehaju kisasszonyt, aki erre ment. Barna igennel válaszolt, mire a leány elmondta, hogy az a kisasszony valószínűleg rosszban töri a fejét, szaladjon csak utána és hozza viszsza anyjához. Barna meggyorsította a lépteit és csakhamar szemébe tűnt neki egy nyúlánk termetű leány, aki sürü könnyhullatások között ép akkor, a vashid karfájára dőlve irt egy levélet. Most már futva mént a leány felé, kinek tisztán kivethette szándékát, a vizbengrást. Barna ép jókor érkezett. EL kapta a leányt és visszahúzta a hiid kartájáról. — Engedjen el, semmi köze hozzám — riva.lt rá a földúlt arcú öngyilkosjelölt. Azt telhetem, ami nekem jói esik. Nem ugy van ám, kisasszony — felelte Barna és erős kézzel tartotta a nőt, ki minden áron s zaba dűlni igyekezett kezei közül. Végre, aimilkoir látta, ihogy szándékát keresztül', nem viheti, sirvia engedett Barna kérésének, ki őt elvitte a rendőrségre. A leány itt előadta, hogy 0. M.-nek hívják és a budapesti poista- és takarékpénztárinál állása van. Anyja vele együtt egy szegedi rokonuknál tartózkodik. • f- 0. M-nek hívnák — igy kezdte -vallo(riiiását — jelieinlitog a buidlapcstii .posta és tlalkla- ; rékpénzfárnáil van áMásolm. Idegesség 'és vérszegénység miatt nyolc heti szabadságot kaptam, melyet saogedi nagynónémnól akartam eltölteni. Hogy .miiérit kívántam a halált, ia (kővetkezőlÖkál okolom imég: Születltiem. 1895. december 28-án, CseriföLd.ön. Atyáin állami tanító .volt Zalában, édes anyám pedig pasrtiatm&stcrnő. Tizennyolc ihtónaipos voltaim, mailkor apám meghalt ós innen keadive pokol volt eletein. Anyáim egészen szabadion nevelt. Nem törődött velem. Egész nap az utcán voltam, hol a porban-sárban jártszottam. A cserföldi jegyző végre, megszánt és úgyszólván, ő gondoskodott növelésemről. Így ment ez kilenced ik életévemig. Ottihota nem lehettem. Kilenc éves koromban Pestre kerültem, hal munkából ta.nbott.aim fenn imaigamat. Azután beiratkoztam! a polgári iskolába, melynek mind a négy osztályát kitűnő ©riedlménynyel végeztem el. Az egész ildiő alatt anyám havi tizenhat ikoronával segélyezett csuipán. A polgári idkola elvégzése után visszamentem Gsenföldre és a liáz körül segédkeztem. Eklkor megunva az otthonlétet, a stájerországi Rat.kersbnrgba utaztam, ahol varrni tanultam. Hat hónap múlva újra otthon valtául, de anyám velem szemben oly durva magav.iseletet tanúsított ós annyira nem tudta eltitkolni az irántam táplált •gyülöleltét, hogy majdnem mimifcn nap elfeajvarft haizuilrfól. Végre is véglegesen eltávoztam Cserfáidról. Tíz korona volt .a zsobamlbeni és ezzel útra keltem. Először a hunyadimegyei Gyulára vitt utam, hol a postánál dolgoztam nyolc hónapon keresztül. Fizetésem havonta tiz korona volt, azaz, teljes ellátásban rószesiüiltem. A postamester nő halála után kénytelen voltam ezen (helyről eltávozni. Gyuláról elmentem a Nyineigybiáza melletti Balkányra, ahol ugy a ácsaik a postán vállaltam állást. De miután nem volt meg a megfelelő .képzettségeim, elbocsátottak. Onnan Bu9, dapestre merítem. Ez aniuilt év imárcius 13-án volt. A pénzem — mindössze egy ,pár koronám volt — csakhamar elfogyott. Nem volt ©enkim, akitől' kérhettem volnia. Egy inaigyinéném a kórházban feküdt, miást pedig nem isiniertfOTi. Igaz, büszke is voltam és nem akartam senki előtt megalázkodni. Állás nélikriil nem imaradhiattam, azt naigyon jlól tudtam. Nem maradt más (hátra, mint egy családos háznál mint boron® állást vállalni. Az első hetekben nagyon meg voltak velem elégedve. Később már azt alkartiáik, ihogy (perfektül tudjak zongoráizírii, mert csak .igy taníthattam volna ,a gyerekeket. Az én zenei tudásom sóikkal fejletlenebb volt, semhogy eletget toliiettiem volna kívánságuknak. A következmény az volt, hogy meg ik ellett válnom állásomtól. Azonnal imás állás után néztem ás egy budapesti ügyvéd anyósa társalkodónőineík szerződtetett. Azért én ott, más mimikát is végeztem. Igaz, az arákká! együtt ebédeltem, dle ez nem akadályozott abban, hogy felsőbb parancsra a hat szobát kifényasiitsem ós másnemű, cselédnek való munkát ás elvégezzek. Amikor ezt ,a hozzám méltatlan munkát meguntaim, elbocgáttiatásomat kérteim. Akikor tudtam meg, hogy egy uj (kereskedelmi tanfolyam nyílt meg. Beiratkoztam és ezt a tulajdonképpen nyolc hónapig tartó tanfolyamot négy hónap alatt kitűnő eredménnyel végeztem el. A dolog azonban nem ment egészen simán. Pénzem ném volt, anélkül pedig mit sem kezdhettieim. Irtani ayámnák, küldjön egy megfelelő összeget, hogy tanulmányaimat folytassam. A válasz, amit csakhamar kézhez kaptam, rideg 'ós taigadió volt. Erre egy hudapostá ü'gyviéd által az árvaszéktőT kierőszakoltam négyszáz koronát, mely engem mint apai örökségeimnek ©gy részét megilletett. A pénz könyveikre, heiratásra, iskolai szerekre kellett ós egykettőre elfogyott Ismét pénz nélkül állottam. Mit csináljak, mitevő legyek, e,z a rettenetes gondolat kinizott szüntelen. Hölgy pénzhez jussaik lés enni valóm Ígyen, a statisztikai hivataliban vállaltam áiiást. : A munkát rendszerint hazaküldték nekem. Óriási sokat kellett dolgoznom. Nappalaim és éjjeleim a munka ós tanulás között oszlottak meg. A statisztikai hivátaltól csak három koronát kaptam e(gy napra, ami természetesen nem volt elég. Olyannyira rosszabbodott a helyzeteim, hogy utoljára már csiak harminc fillérem, volt, amiből nem tudtam itisztcseógesen táplálkozni. Társnőim könyörületbol uzsonnájukkal ajándékoztak meg. Amikor a tanfolyamot elvégeztem, a képviselőházi veudéglőhen kaptam állást. Itt egy rokonom, Zelenyák János dr. képviselő segítségével megismerkedtem Tisza István gráffal, Ikinek 'közbenjárására azután a HokDuticiában levő Postatakarékpénztárnál kaptam állást. Ez január 30-án történt. Budapesten megismerkedtem egy fiatalemberrel, aki meg szeretett és akit én is szeretek. Elhatároztuk, hogy amint egy magasabb állásba léptetik elo meg fogunk házasodni. Közben kieszközöltem hogy az ár vaipérvz tártból ötszáz koronát kiüti vánvozznnlak és ezzel a pénzzel égy barátnőmmel együtt egy több szobából álló kis lakást vetítem ki azzal a szándékkal, hagy a szobákat albérletibe fogom .adni. Nem jelentkezett egy albérlő sem és ón elvesztettem a pénzt. Az évek során át kiállított izgalmak any nyira kimerítettek és megviseltek, liogy ideges lettem. Ezért nyolc heti szabadságot, kaptam főnökömtől, melyet Szegeden akartam eltölteni Ive is jöttem nagynénémihez, de mily nagy volt a csodálkozásom, amikor anyáin aí is itt találtaim. Anyám mindjárt azzal'(fogadott,. mi!t, .csináltam azzal az ötszáz koronával, Én megmondtam neki, mi tortént, o azonban igy .szólt: • — Hazudsz, ez neim igaz. Azt a pénzt a Józsival (vőlegényem keresztneve) verted el. Az az emilmr soha sem fog feleségül .ven'nu Különben is biztosan tudom, hogy már elcsábít ott ;és a házasságból semmi siem lesz. Azután elhalmozott a szemrehányások és sértések özönével. ,Ez engem annyira elkeserített,' hogy a Tiszába iaiklarta,m ölni magamat. " 1 A rendőrségen pröbálkták a szerencsiért,len leányt sorsával megbékíteni. Beidézték az anyját is és miután nagy zokogások között megtörtént a békesség, mitjára ©resztették; elő zőleg azonban igérétet tett, hogy Szegeden nem l.©s,z öngyilkos. SPORT. o A Terézvárosi Torna-Klub Szegeden. Nagyban készüli a SzAK .szimpátikus csapata a vasárnapi mérkőzésre. A .múlt évben 5:2 arányú súlyos vereséget szenvedtek a vörös-fekete inges szegedi fiuk. Ezért most nem kisebb föladatra vállalkoznak, mint a revánsra. Ez ugyan nagyon valószínűtlen, mert tudni keld, ihogy fővárosi elsőrendű csapattal állanak szemben, amely mult vasárnap Losoncz, annak előtte pedig Kecskemét bajnokcsapatát győzte le végtelén könnyedséggel. A TTC-bein nagyszerű játékosok szerepelnek. Legkiválóbb közülök Fekete, a reprezentatív bálösszekötő, Maly jobbszélsö és Hegyi ballhátvéd1. Utóbbi tavaly is lelkes ünneplésben részesült közönségünk részéről'. Olyian kitűnő játékos, hogy az FTC akarta a maga részére megszerezni, de Hegyi hü maradt klujbjálhoz. Kivüílöik elsőrendű erők Bieimel, a volt válogatott kapus, Bakos jobbhátVéd, Jergenc és Vágó (fedezetek, Pach középsőcsatár. Ilyen ,körülmények között a SzAK-inak nagyon nehéz meccse lesz és meg leszünk elégedve, ha .a mult évinél jobb eredményt ér ,el. Erre meg van minden reményünk, tekintve, hogy a SzAK a következő kitűnő csapatot képes a küzdőtérre küldeni: György, JopU Vida, Boros, Szűcs, Majikó, Hap'a, Tavasz, B'lium, Sörös és Horváth. Biró Földessy János desz. A meccset pontban délután 5 órakor a .SzAK gyönyörű ujszegedi pályáján kezdiik meg. Belépőd íjakról az ismert SzAK-pIakátok nyújtanak tájékoztatót. o A SzAK I B. Zomborban. A vörösfeketék eziidén veretlen tartalékosia.pata ,a következő csapattal megy át Zambarra, az utóbbiak által annyira óhajtott rovánsira: Popper, Szabó, HiaVaA Mányai, Sándor,, Mihályka, Keszler, Láibas, Elek, Kelemien és Lantos.. Indulás vasárnap reigjgel 8 órakor Szegieid-Rékus állomásról. o Átírnak a szövetségek. Amióta a Magyar Országos Testedző Egyesületek Szövetsége ellveszitette az atlétikában a Magyar Atlétikai Szövetség melllett irányitó szerepét, átiratökkall keresi meg a MASz-t. Az ilyen átiratokban fölvilágosítást kérnek, kérdéseket intéznek, panaszlkodnak, szóval életjelt adnak magukról. Minthogy az átiratok tartalma a legritkább esetben ölel föl lényeges fontosságú kérdéséket, a MASz-ban nem siettek az átirat viszonzásával, amióta azonban a MOTESz zokon vette a MASz hallgatását, a válaszok is gyorsabb lábakon járnák. A MASz tegnapi ülésének ismét válaszolni kellett. A MOTESz ugyanis egyik átiratának tanúsága szerint legújabb sérelmét abban llátta, hogy a MASz az atlétikai és a versenyszabályok '.fokozatos .módosítása, alkotása alkalmával ném hallgatja meg a MOTESz-t, nem kéri. ki beleegyezését, véleményét, szóval önállóan cselekszik. A szakosztály tegnapi ülése megállapította, hogy a londoni olympiai játékok után. a két szövetség korábbi elhatározással együttes revízió alá vették a szabályokat és ekkor a MOTESz véleménylét is meghallgatták. A régi egyezséginek a MASz tehát minden tekintetben megfelelt. Azóta sohasem kérték ki a MOTESz véleményét, a MOTESz nem is reklamált. Az atlétikai szakosztály ülésén az a fölfogás alakult ki, Ihogy .atlétikai szakkérdésekben semmi ok sem forog fenn a MOTESz-nék esetrőlwesetre való meghallgatására. Furcsának tartották a MOTESz óhaját, amelyhez nincs is jogcíme. Ezzel ismét elintézték a MOTESz-nék egyik átiratát. o A SzAK progamja. Augusztus ?4-én a Műegyetemi AFC kiváló futballcsapata lesz a SzAK vendége. Ezenkívül augusztus hónap