Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-05 / 155. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. julius 5. A munkásbiztosító pénztár a gazdasági válságról. — Műnk ásnyomor,tüdővész és lakásínség — (Saját tudósitónktól.) Aki teheti, olvassa át figyelmesen a Szegedi Kerületi Munkásbiztosító Pénztár most kiadott jelentését, statisztikai kimutatását és költségelőirányzását. Értékes adatok vannak benne mindazok számára, akiknek figyelmét fokozottan irányították a megnehezedett idők a társadalmi és gazdasági problémák felé. A jelentést most részletesen ismertetjük, a közeli napokban behatóan fogunk foglalkozni vele. A negyven oldalos füzet derekas, komoly munka eredménye, rosszul teszi, hogy nem foglalkozik azokkal a panaszokkal is, amelyek a pénztár működése ellen el-elhangzanak. Ezek vannak benne: Mult évi működésünk eredménye annak az általános gazdasági pangásnak a kifejezője, mely pangás gazdasági életünkre nehezedett. Az a fejlődés, mely évek során tapasztalható volt, a mnlt évben nemcsak megakad, t hanem egyenesen visszaesett. Az általános gazdasági pangáshoz Szegeden még speciális tényezők is járultak, melyek e pangást válsággá növelték. E tényezők közül különösen kettő éreztette fokozottabban 'hatását és pedig az épitkezés terén az előző éviben beállott tulprodukció és a helyi pénzpiac részleges megrendülése. • Üzemek megszűnése és megszorítása, cégek, vállalatokat fen tartó pénzintézetek bukása, vállalkozások minimális száma voltak a gazdasági válságot kisérő jelenségek. S épp az utóbbi években tapasztalt gyors fejlődós az, mely a mostoha gazdasági viszonyok alatt legtöbbet szenvedett ; még nem tudott eléggé megerősödni, zsenge volt ahhoz, hogy ellenién hatott volna a nehéz gazdasági helyzetnek. Néhány hónap alatt évek fejlődése semmisült meg. A gazdasági válság tükröződik vissza a pénztár működésének minden fázisán, Az évről-évre emelkedő taglétszám ö mull évben aláesett; az 1,911. évben Ugyanis betegség esetére való biztosításra kötelezett tagok évi 15.618 átlaga a múlt évben fcsák 14.888 volt, tehát 730-al kevesebb, ami 4.67Tónak felel meg. A taglétszám julius havi esésének, nemkülönben a további hónapokban mindinkább növekedő apadásnak a imirkásbiztositásou tul menő jelentősége van és azt a szomorít eredményt nyújtja, hogy az 1911. év megfelelő hónapjaiból hiányzó taglétszám munka nélkül van. A múlt év december havában a pénztár kötelékébe tartozó biztosítására kötelezettekből — az időszaki munkások beikül — már 2625-re szaporodott a munkanélküliek száma. A munka nélkül álló biztosításra kötelezettek teljes létszámát az időszaki munkásokkal együtt ugyané hónap és május hónapban munkában állott legmagasabb létszám közötti különbözet: 3800 adja. A munkanélküliség megszüntetésének eszközei épp ugy, mint annak okéi a pénztár működési terén kívül vannak, mégis rá kell matatnunk, hogy a munkanélküliség csökkentése a hatóságnak elsőrendű kötelességévé teszi, hogy most, midőn a magánvállalkozás visszavonul, minden tervbe vett közmii a legsürgősebben megvalósiitassék, minden közmunka a legsürgősebben foganatosít tassék. A szegénysegélyezés kereteiben mozgó minden akció célt tévesztett; komoly segítségnek csak az tekin th ető, ha a m unka nél kül levőt foglalkoztatjuk, ha dolgozni vágyókat munkáihoz, [keresethez juttatjuk. Ezekben csak a. pénztárnak biztosításra kötelezett tagjait tüntettük fel. Ezenfelül a pénztárnak átlagosan 368 betegség esetére önként 'biztosított tagja is van, kiknek legnagyobb része a felszámolt ker. (betegsegélyző pénztártól vétetett át. Ezek közül 127 a férfi és 241 a nő. Az önkéntes tagokkal együtt a pénztárnak betegség esetére biztosított tagjaiknak mnlt évi átlagos létszáma: 15.256. A taglétszám csökkenése természetszerű- j leg a betegsegélyezési járulék csökkenését vonja maga után. Tényleg az 1911. évben kirótt betegsegélyzési járulékok összege a mult év 397,269 korona 30 fillérről 382.135 korona 26 fillérre szállott alá. A csökkenés 15,134 korona 04 fillér, az 1911. évi járulék 4.02%-a. Ezzel szemben a taglétszám 4.67%-kai csökkent, ami azt látszik igazolni, hogy a betegsegélyezési járulékok n-erú estek -oly mértékben, mint a taglétszám. A betegsegélyezési járulékok csökkenésére ugyanaz áll, mint a taglétszámnál, Ihogy t, L a gazdasági hanyatlás nem éreztette nyomban hatását, hanem csak .az év vége felé. A járulékbevételek tekinteteben még kedvezőnek is mondható a mult év eredménye. iBetegsegélyezósi járulékok címén összesen 428.425 korona 69 fillér folyt 'be, tehát 46.290 korona 43 fillérrel több, mint amennyi betegsegélyezési járulék kirovatott. A munkaadók a törlések levonásával a mult évben 418,579 korona 45 fillért fizettek hé, az 1911. évben a befizetések összege 304.668 korona 20 fillérre rúgott* S. befizetések az 1911, évinél 113.911 korona 23 fillérrel, 27.21%-kai főbbet tettek ki. E nagy járulékbevételnek egy speciális oka az 1911. évi jelentésünkből is megállapítható. Akkor peres követelés óimén 63.626 korona 47 fillért tartalékoltunk azért, mert az iránt a kir, kincstár ellen folyamatba tett per még nem volt jogerősen befejezve és az öSS'zeg be nem volt fizetve. Á pert megnyerve, erre a követelésré a kincstár a mult évben 42.663 korólla 25 fillért fizetett a pénztárhoz. Helyesen járunk el, ihá é tóndkivülindk tekinthető bevételt az összehasonlításnál .számításon kívül hagyjuk. Ennek figyelembe vétele nélkül, a mult év betegsagélyeZési járulék bevétele 385.702 koron a 44 fillért, a munkaadók által Wjesitett befizetések pedig 375.915 korona 90 fillért tesznek ki. Igy is a betegsegélyezési járulék bevétel 3.646 korona 83 fillérrel haladja meg az e címen előirt Öszszeget, a munkaadók pedig 71.247 korona 67 fillérrel, vagyis 18.92%-kai fizettek be többet mint 1911. évben. A 1 iet egsege l'ytüzesi járulék _ bevételnél elért eíédmény folytán a hátralékok összege is kMvozőbben alakul. Az l9il. évben az összkátralék 217.000 korona 67 fillért tett ki, a disOll Xvl q ad'- Ss .3 i nh. á --3 fekeíesas és Gsekonics-u, s. Szombat 5. és vasárnap 6. Egy kiálhatatian ember, Humoros. I fösvény. Dráma. 9 Egy falusi Don-Juan, Humoros. l 1 VILÁG-SLÁGER! Hftzáérti Dráma 3 felvonásban. A „Paté-tíet" eseményei. Újdonságok mindenfelöl. Előadások szombaton délután 5, vasárnap délután 3 órától éjjel 11-ig folytatólag tartatnak. tó Helyárak, mint rendesen!! mult év végével 174.338 korona 54 fillért. Javulás 42.771 korona 13 fillér, 19.70%. Mindazonáltal a hátralék még mindig aránytalanul nagy összeget képvisel, ami károsan hat vissza pénzügyi helyzetünkre. További apadása a hátraléknak csak A behajtási eljárás helyes rendezésétől várható, A betegsegélyezési járulék hátralékok nagymérvű felszaporodása országos jelenség, melynek mindénesetre gátat kell vetni annál is inkább, mert e hátralék nagy részben az alkalmazottak fizetéséből, illetve 'béréből ttó-, natoti le. Ezt az esetet, midőn a munkaadó az alkalmazott fizetéséből, illetve béréből levont betegsegélyezési járulékokat a pénztárihoz be nem szolgáltatta, egy még 1910. évből származó és a kir. Ítélőtáblai fórumon is elbírált, jogerős büntetŐbirói ítélet aZ 1878. Y. t.-c, 355. szakaszába ütköző sikkasztásnak minősítette, Ily büntetőjogi szankció alkalmazása hatékony eszközül szolgálhatna a hátralékok apasztására. Nincs itt térünk arra, hogy ó büntetőjogi felfogás helyességét eíbiráljiük, mégis meg kell állapítanunk, hogy a hátralékok csökkentésének e mórija messzebbmenő kihatásánál fogva csak kivételesen alkalmazható. A hátralékok megszüntetésének leghelyesebb lPódja ;az volna ha a törvény .revíziójával a betegsegélyezési járulékoknak aa,üzemihez tartozó ingókra és ingatlanokra oly törvényes elsőbbség biztosíttatnék, mint amilyen a házbérkövetelés javára a bérlemény területén található ingóságok tekintetében fennáll. Esetleg az oly munkaadóval szemben, ki a járulékot, ennek dacára sem fizetné be és az tőle közigazgatási végrehajtás utján sem volná behajtható, — az iparűzéshez való jog elvonása Is kimondható lenné. Gyógykezelést igényelt megbetegedések száma 35881; ebből a tagokra 24675, a családtagokra 1121)6 esik. Á tagok megbetegedési esetei közül 4429 járt keresetképtelenséggel, ezek sorában 4103 a férfi és 326 a nőbetegek száma. A keresetképtél enség összesén 78749 napot Vont el a termeléstől, Kórházban ápoltattak összesen 723-an, gyógyhelyen, illetve gyógyfürdőn volt 71. Az egyes betegségi nemek között különösen két betegség emelkedik ki nagy arányával 'és ez a gümőkór és csúzos megbetegedések. Bármennyire élűt a rheumjtFismus és gümőkór egymástól, mégis mimikát m^gbet^gedésn.elk közös "oMrá mütamátuhk ra Is ez .legalább részben, a mi krtilönlege8en_egészségtelen lakásviszonyainkban keresendő. Szántó József dr., a pénztár helyettes főorvosának egyik cikkéből idézzük e jellemző részt: „Minden bizonnyal más városban is .nagy a íákásnyoiiiok M égeszsétgeléib szék lőzetlen, nedves lakásokban másutt is nyoniornltan összezsúfolva él az emberek egy részé, azonban nálunk az egészségtelen lalkásqk még inkább dominálnak, mint egyéb városokban. A feltöltés következtében nemcsak pincelakásaink nedvesek, hanem az egykoron rendes földszinti lakásokból is az ablak pereméig érő feltöltésükkel nedves, dohos soüterrainek lettek. A munkásság csudálatos nemtörődömséggel, fataiismussal viseli ezen sorsát. Ha jobb lakás kerasését ajánljorn nekik, akkor vállvonogatva válaszolnak: „Lehet is Szegeden száraz lakást kapni!" Legtöbbször védelmére kelnek lakásuknak, hógjU „Nem nedves lakás ez kérem, csak egy kicsit salétromos, vagy: „Nem vizes ez, csak télen." A tüdővész leküzdésében eddig sem riadtunk vissza áldozatoktól, mert a, mult évben gümőkórban 52 beteget helyeztünk el a. gyógy helyeken, ahol azok 1602 napot töltöttük. A tüdőbetegek a gyógyhelyeken elhelyezett öszszes tagjaink 73.24%tót képviselik s a gyógyhelyeken1 töltött napok 77.25%-át, A. gyógyhelyeken való tartózkodás egy-egy tüdőbetegre eső átlagos idő tartama 30.48 nap. A pénztárnak a tüdővész elleni küzdelemben való feladatát a gyógyhelyek nyújtása nem meríti ki. már csak azért sem, mert a gyógyintézeti, szanatóriumi kezelés nem ölelheti fel az egész anyagot. Még 1911. évi jelentésünkben rámutat-