Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-04 / 154. szám

1913. julius 2. DÉLMAGYARORSZÁG ? 9 tarthatnak ezen néptanítók: 1. Kik aggkor, ava,gy más oknál fogva, de önhibáján kívül néptanítói tisztük teljesítésére .alkalmatla­nokká váltak, s keresetképtelenek; 2. Kilk annyi vagyonnal nem bírnak, hogy .abból megélhetnének, sem más segélyt nem élvez­nek. vagy legalább nem oly mérvben, bogy aibból vagyonuk jövedelmét is hozzátéve megélhetnének; 3. Kik igazolják, hogy mig hivatalukat viselni (képesek volnának, azt hiven s buzgón betöltik s fedlbetlen életet él­tek és élnek; 4. Több folyamodók közül a sze­gényebbek s ezek fognak elsősorban figye­lemben vétetni, kik múltjukról és jellemük­ről kitűnőbb bizonyítvány óikat bírnak fel­mutatni; 5. Végre a fentebbi kellékekkel birt tanítók szegény árvái, amennyiben kereset­képteJennelk néptanítók elegendő számmal nem jelentkeznének; 6. Az alapítványi se­gélyt a tanítók életfogytiglan élvezik. Árva. fiúik tizennyolc, leányok tizenötéves korukig élvezendik, megjegyeztetvén, miszerint, egy árva segélye 36, két árvasegély dija hatvan­kettő, több testvérárva segélve egyszáz forin­tot meg nem haladhat. 7. A Széchenyi—Kolo­nitssfél© segélydijat élvező rém. és gör. kath. néptanítók, a báró Sina Simon-féle segélvdij­ban részesitetvén, az előbbinek élvezetétől el­esnek. Ezen két alapítványból ugyanazon egyén egy időben segélyt nem Ihuzhai. Ezen segélydijra a római és görög katholikus. gö­rög keleti unitárius, református és ág. bitv. evangélikus iskoláknál működött tanítók az illetékes püspök, az izr. állami, községi, ma­gán és társulati iskoláknál működött tanítók és hozzátartozóik az illetékes kir. tanfelügye­lők utján pályázhatnak' a m. (kir. vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz. A kérvé­nyek nevezett iskolai hatóságokhoz legkésőbb f. évi szeptember hó (közepéig benyújtandók. Szeged, 1913. évi junius 30. Jánossy Gyula, kir. tanfelügyelő. (o) Javítják az elem? iskolái at. A nyári vakáció alatt .a szegedi elemi iskoláik épületein nagyobb szabású javítási munká­kat végeznek. A reparálás 12,142 koronába kerül, amelyre megvan a (födözet. A tanács utasította a mérnökségét, hogy az iskolaépü­letek javitását haladéktalanul kezdje meg. a.ne.............a....n.asa.i9.Ba:iiiciii7siiE:!i!]a£iíia:iaii 13. TÖRVÉNVKEZÉS. § A bíróvá'asztás epilógusa. Mindsze n községben február 5-én bir ó vál aszt ás volt. A választás után áldomást tartottak :a Doíbas­féle vendéglőben. Mintegy"barminc-negyvé­nén gyűltek 'össze a vendéglőben. A válasz­tás körülményein Sántha Szilveszter és Bó­zsó Lajos gazdálkodók összekülönböztek. .Már már ökölre mentek, amikor egy rendőr Bó­zsót kivezette a vendéglőből. Később elhagy­ta a vendéglőt Sántha Szilveszter, akit Gé­mes Kálmán gazdálkodó követett. Egy óra multán pedig vérbenfagyva találták a korcs­ma közelében Bózsó Lajost. Kilenc késszurást ejtettek a testén, amelyek közül már az első halálos volt, A csendőrség Sánthát és 'Gé­mért letartóztatta. Sántha három késszurást beismert, a többiről nem akart tudni. Gé­mes tagadta, hogy irésze volna a (gyilkos­ságban. Az ügyészség szándékos emberölés büntette miatt vádat emelt a két gazdálkodó ellen. Ebben az ügyben Bigó Endre dr. el­nöklésével csütörtökön ítélkezik a szegedi tör vényszék harmadik büntető tanácsa, A tanuk vallomása után a hiróság bizonyítékok hij­ján Gémest fölmentette, Sántha Szilvesztert azonban erős felindulásból elkövetett, halált okozó súlyos testisértésért másfél évi bör­tönre itélte. ' 11111! 1111II IS Hirdetések közlésére legcél­szerűbb a Délmagyarország. SPORT. Miért is harcolnak? (Saját tudósítónktól.) Az Országos Test­nevelési Tanács összeállításával kapcsolato­san kemény támadást intézteik a lapok és a közönség ,a kormány s főképen a MOTESz el­len. Nincs okom és nem is akarom egyiket se védeni, csak az igazság kedvéért ákarok egyes dolgokat közelebbről megv.ilágitani, melyeket nagyon sokan hamis szinlben tüntet­nek fel. Azon kezdem, hogy a MOTESz ellen foly­tonosan tartó harc személyi és nem sportbéli. Vagyis ©gyes sportorgánumoktól eredt elő­ször az ellenszenv azért, mert a két tábor ve­zetőemberei alaposan összetűztek. Az ellen­miv idővel mindenkire átragadt és most az általános nézet uralkodik, hogy a MöTESz-t agyon kell ütni, mert működése haszontalan és a szabadtéri Sportnak kimon­dott ellensége. Ezeket légi óbban a iSport Hir­lip hirdeti, vagyis az .a lap, amely a tornát nem ismeri; arról semmi hirt nem (közöl még tévedésből sem, legfeljebb akkor, ha azzal tá­madni akar. Hogy ez a lap mennyire sport­szerűen viselkedik azokkal az eseményekkel szemben, amelyek a MOTESz-gel kapcsolato­sak, mutatja az, hogy .a tornászok stockholmi eredményéről meg se emlékezett. Aztán az ősszel csodák csodájára megnyitotta a „Tor­na" rovatot. Egy-két hónap múlva újból tö­rölte. Önkéntelenül .kérdezhetjük, hogy a ku­lisszák mögött mik játszódnak le, hogy ilyen érthetetlen eljárások történnek. Azt meg csu­pán mellékesen jegyzem meg, hogy ez' a lap kétszeri (kérésemre az ősszel kiadott könyve­met egy sor kritikára se métatta tisztán ten­denciából. És igv vagyunk nagyrészt a többi lapokkal is. Valósággal el akarják nyomni a tornát, egy olyan sportágat, amelyre a ma­gyarnak feltétlenül szüksége van. Tény, hogy az atlétika, sőt még inkább a. futball roha­mosan fejlődik, 'de sajnos, az olympiádon eze­ket nem tudjuk beigazolni. És pedig azért nem, mert a maayar fegyelmezetlen, makacs, nyers és ha arról van szó, hogy az olympiá­don kitegyem magáért, hiányzik belőle a kö­telességtudás, a Tálháramló nagy feladat fel­ismerése. Hogy ezeket a tulajdonságokat meg szerezhesse, bizony, — értsük meg jól — min­den magyarnak tornáznia kellene ugy, amint megteszik az északi népek s a németek. Szid­juk a német tornarendszert. Miért1? Vau okuk a németeknek emiatt pirulniok? Fül tanúja voltam, amikor a magyar tornászok tisztele­tére rendezett banketten Lauber Dezső a MOB főtitkára valósággal dicshimnuszt zen­gett a tornászok stockholmi példás önlfegyel­mezettsógéről és magatartásáról. Szerettem volna a beszédél>e belekiabálni, hogy mi­lyen kin volt ezt megmutatni, mert mind­egyik temperamentumához mérten, akart vi­selkedni, pedig éveken át nevelték legalább az adott esetekben való fegyelmezettségre. Ha a tornászoknál is ilyen nehezen megy ez, mit kívánjuk ugyanezt attól az atlétától, a: kiben épen a fegyelmezetlenség csiráját ne­velik azáltal, hogy a tornát el akarják tö­rölni. Az ellentábor emberei példaképen, nem hivatkozhatnak sem az angolokra, sem pedig az amerikaiakra, mert azokban megvan ter­mészettől .fogva mindaz a tulajdonság, amit bennünk a torna van hivatva nevelni. Hiszen az amerikaiak fegyelmezettsége szinte köz­mondásos volt a legutóbbi olyimpiádon is. És most nézzük mit tesz a MOTESz. Mi­lyen kacagtató róla azt hirdetni, hogy ellen­sége a szabadtéri sportnak. Hát mit képzel­nek, hogy a toraázás csakis zárt helyen vé­gezhető? Zárt. helyen végzik akkor, mikor nem lehet a szabadban tartózkodni. És ki mondja azt, hogy a szahadgyakorlat nem ér semmitf Épen azok, akik néhány percre nem. merik magukat alávetni mások akaratának és parancsának, akik nem tűrnek fegyelme­zettséget. De ilyen is úgyszólván az egész sporttársadalom. Széthúzó, folytonosan vesze­kedő. Bizonyos alkalommal összetartani, ha például nemzeti érdekről van szó, a viliágért se tud. Tévedés, mintha csak szabad- és szergyar korlátozni szoktak a tornászok. Bizony ug­ranak, futnak, súlyt is dohnak. Elismerem, hogy a német tornarendszer nem a legjobb. A svéd határozottan egész­ségesebb. De tudja ezt már a MOTESz is. A művezetői már a mult évheu megkezdték a német torn.arendszertől való elszakadást és közeledtek a svédhez. Nem is tart sokáig a mai .rendszer. A mi vérmérsékletünkhöz egész külön álló és összetételű rendszert ho­nosít meg hamarosan a MOTESz, amely igen­is épen azt fogja igazolni, ihogy a szabadtéri sportok legmgyobb támogatója, mert az uj rendszert is ezekre alapítja. Csak az átme­net nehéz. Nyolo-tiz évre van szükség, hogy a magyar tornászaiba teljesen friss, nekünk egészségesebb levegő áradjon be. id. Herczeg István. o Az SzTK gyanúsít. A Szegedi Atlétikai Klub részéről a következő sorok közzétételére kértek föl bennünket: A Délmagyarország mai száma a fő­városi „Nap" cimii lapból átvett cikket kö­zölt, mely cikk a Szegedi Testgyakorlók Kö­rével foglalkozik. A Szegedi TK. ma a „Friss Hirek"-ben nyilatkozatot adott ki, melyben bennünket gvanusit a cikk sugalmazásával. Minden nyilatkozat helyett közöljük az SzTK-hoz intézett következő levelünket: „A Szegedi Testgyakorlók Köre tekinte­tes Elnökségének Szeged. A Friss Hirek mai számában azzal gyanúsítanak bennünket, hogy a „Nap" cirnü fővárosi la.oot mi infor­máltuk a cikkben közölt dolgokról. Midőn ezen alaptalan rosszakaratú táma­dást a leghatározottabbáb visszautasítjuk, magunkhoz nem tartjuk méltónak arra ér­demlegesen válaszolni, hanem kérjük önöket, hogy ugyanezen lap legközelebbi számában önök, az Önök aláírásával ezen nyilatkozatot annál is inkább megcáfolni szíveskedjenek, mert el leneseiben kénytelenek lennénk az önök által olyan süriin hangoztatott barát­ságos közeledést megszakítani és igy termé­szetesen az augusztusi revansohe-mérkőzésről szó sem lehet." A Szegedi Atlétikai Klub bástyái Holtzer Tivadar s. k., elnök. Kardos Mihály s. k„ főtitkár. Déímagtjarorszá g előfizetőd ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 24.— kor. 12.- „ 6.- „ 2.­Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „ sgy hónapra . 2.40 u BisBS8®raMHE2KE8aíHESHSsEBHHiaraaBesHi8» NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 IMIIM!

Next

/
Thumbnails
Contents