Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-04 / 154. szám

t. DÉLMAGYARORSZÁG _____ 1913. julius 4 ügyelő pedig rágalmazási pert indított az is­kola összes tanítói ellen. A királyi ügyészség vállalta a vádat és vádiratot adott Agliceriu Remusz, Hajdú Szilveszter, Reiter Károly tanitók és Baitz Jánosné, Stupka Margit és Nemes Irma ta­nítónők ellen. A tantestület tagjait végleg el­keserítette ez a fordulat. Kifogással éltek a vádirat ellen, azt hangoztatván, hogy ők nem Raskó segéd tanfelügyelőt vádolták, hanem Laulb igazgatót. A miniszter sem Raskó, ha­nem Laub ellen rendelte el a vizsgálatot és ők csak a vizsgálóbiztos kérdéseire feleltek, amikor a Raskó által kifogásolt kijelentése­ket tették. A perben nemsokára megtartják a főtár­gyalást, mely elé nagy érdeklődéssel néznek Temesvárott. Hibáztatják az iskola gondno­kának, Bellai József városi kulturtanácsnok­nak eljárását is, akit a tanítók küldöttségben kértek fel a ibajok orvoslására, aki azonban kereken 'kijelentette: — Vizsgálat nem lesz; akármit is csinál­nak, nem lesz! Ha -Bellai valamivel konciliánsabhan ke­zelte volna a panaszkodó tanitók ügyét, ugy egy temesvári városi iskola megszabadulha­tott volna ettől a botránytól. m«i«niHii>imM«««»«<MM"i«"«»"««»«l»«,,«m Kormánybiztost kap Fiume. A fiumei botrányok uj fejezethez értek. A polgármes­ter, a rappresentanza s a tisztviselők után most már lemondtat a delegáció is és igy tel­jesen vezető nélkül maradt a város. Wicken­burg István gróf kormányzó épen a rappre­sentanza lemondása ügyében volt Budapes­ten s hazajövet, útközben érte a delegáció lemondásának a hire. Fiúméba érkezése után fogadta a Délmagyarország munkatársát: — A tegnapi események — mondotta a kormányzó — valósággal élére állították már a helyzetet annyira, hogy tovább várni alig lehet. Emlegették ugyan, hogy lemond a de­legáció is, de mi az utolsó pillanatig nem hittük, hogy otthagyják a hatalmat s így valósággal meglepett az igy teremtődött uj helyzet. Most jelentést teszek a belügymi­nisztériumban s erős a reményem, hogy ez a fejnélküli állapot nem tarthat legfeljebb csak öt-hat napig. Az átmeneti ügyeket egyik jegyző kezeli, aki miután kinevezett tiszt­viselő, nem mondhat ie. Ennyit mondott a kormányzó Fiume leg­aktuálisabb kérdéseiről s ha ehez hozzávesz­szük azt az értesülésünket, hogy a napokban újra Budapestre utazik, kézenfekvő a fölte­vés, hogy a renitens Fiume kormánybiztost kap hamarosan. Zseblámpa izzókörtével Fonyó Soma 6 órai égéssel, legnagyobb üveggel lencsével és fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. világítási üzletében, Kölcsey­utca 4. Wagner-palota. Cr ÜL •zújpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz, SZEGED. KIREK. Ágota kisasszonyok. — Kérvény a királyhoz és a pápához. — (Saját tudósítónktól.) Amikor hallottuk, ugy tetszett, hogy ennek az apróságnak „Ágo­ta-kisasszonyok" cimet kell adnunk. Ismerik még bizonyára Ágota kisasszonyt, a Kiss Jó­zsef örökszép kisasszonyát, aki szomorú ha­láláig perelt a kegyetlen végrehajtóval, a Kőrös-folyóval, amely kegyetlenül foglalta el nyomról-nyoínra a kisasszony ősi kúriájá­nak kertjét. S hogy a kisasszony .meg nie tud­ja, hogy perét soha meg nem nyerheti, a jó szomszédok kegyes csalással beljeblb-beljebb ültetgették a rózsafáit, hadd higyje szegény, hogy az övé még mindig az egész kert. Ta­lálkozunk néha ilyen Ágota kisasszonyokkal. Ma többnyire a feminzimns kérdései érdiek­lik őket, a szomszédjaik ügyén-baján kivül, de azért van közöttük, aki haláláig ápol és dédelget egy különös eszmét, amely azonban csak nekünk különös, nekik egészen termé­jrizet-es. Két ilyen Áigota-kiiassíszonyt mi is bemutatunk ol vasúinknak. Cs. Amália bajai nyugalmazott tanítónő üres óráiban a zeneszerzés múzsájával .kacér­kodik s miután egy nyugalmazott tanítónő­nek sok órája van, az évek folyamán, egész a hatvanadikig, számos zenedarab született a bajai kis házban, a zongora mellett, A ha­jaidon zeneszerző ugy i'télte, hogy zeneszer­zemiényeiért megérdemel többet is, mint a (mennyit egy nyugalmazott tanitónőnek jut­tat ez a nem gazdag állam és irt egy felsó£­folyamodványt, amelyhez ibizonyitélkkul csa­tolta saját szerzésű kottáját is egy érzelmes Ilabsburgi-valcernek és szives szóval invi­tálta meg a királyt, hogy jöjjön el Bajára ós (hallgassa meg az ő honleányi zeneszerzemé­nyeit. A kabinétirodában azonban Cs. Amália kérvényét sommásan a könyöradományok kérvényei közt intézték el és abból a 10.000 koronából, amelyet a király évenként szegé­nyek segélyezése eimén utal iki, 5 koronát, azaz öt koronát rendeltek kiadatni a zene­szerző Amáliának. iMiíkor ezt a pénzt kézbesíteni akarták, Cs. Amália egy zeneszerző sértett büszkesé­gével utasította vissza. — Én a királyt hivtam Bajára, nem kol­dusadományt kértem. Mert ba nálunk alud­na egyszer, sose menne el többet Bajáról. Ezt mond-ta Cs. Amália, a bajaink azonban nem méltányolták eléggé az ő király szerel­mét s a zeneszerző most bizonyosan a há­látlanság megzenésitésné dolgozik. Cs. Mária szintén Baján tapossa tisztes hajaidonságában immár a 73-ik életévét. Hiv, fehér lelkét megőrizte egész eddig a mat­róna-korig és soha sem mulasztott el egy -gyónást, egy litániát sem, csupán egy dolog­gal nem békült meg mindiezideig -és ez -fájt neki egész a megős-zülésig, hogy miért- kell nőtlenségben elsorvadniuk azoknak a derék egyházi személyeknek, akik olyan, aranyszáj­jal tudják hirdetni, hogy a házasság szentség és hogy azt az égben kötik. 73 esztendeig törte ezen a fejét Cs. Már La s a minap végre a dolog orvoslására is rá­jött. -Szép -öreg betűikkel alázatos instanciát irt X. Pius pápa őszentségéhez, amelyben feltárta az egyház legégőbb sébét, azt a se­bet, amely n-eki, Cs. Máriának is nagyon fáj, mert 73 évig őrizte magát és várt, hogy egy szent férfiúnak nyújthassa kezét, ezt azonban csak ugy teheti, ha a pápa őszentsége meg­engedi papjainak a nősülést. Ezt a kérvényt juttatta el Cs. Mária a napokban Purgly Sándor dr. bajai főispán­hoz, aki több megértéssel fogadta -a különös irást, mint a kabinetiroda a zeneszerzői Amá­liáét és nem mondta meg Ágota kisasszony­nak, hogy a kérvénye soha sem jut el a pá-, páboz, már csak azért sem, mert fia el is törülré a cölibátust, iaz csak még jobban fájna Cs. Máriának, mert 73 esztendejével már úgyis örökre pártában maradna. Ez a bajai Ágota-kisasszonyok szomorú nótája. — Janky Lajos altábornagy meghalt. A szegedi helyőrségnek ismét gyásza van: Janky Lajos nyugalmazott altábornagy szer­dán este félkilenckor meghalt. Hetvennyolc évet élt és ha-lálának oka Végelgyengülés volt. Janky tábornokot városszerte ismer­ték, a társadalmi életben különösen, amig be­tegség nem gyötörte, szintén élénk szerepet játszott, sőt a szorosabban vett városi élet­nek is egyik tiszteletreméltó, kedvelt és szim­patikus szereplője volt. Három évvel ezelőtt váratlanul súlyos csapás érte, amely mélyen megrendítette. Huszárhadnagy fia öngyilkos­sá lett Bécsben. Ettől kezdve teljesen visz­szavonult a nyilvánosságtól. A fájdalmas csapás annyira megőrölte az egy-kor délceg katona szervezetét, hogy valósággal össze­roppant s az utóbbi időben már csak árnyéka volt a hajdan megcsodált daliás katonának. Idegrendszerét is erősen megviselte a csapás. Családja kisérő nélkül nem bocsátotta az ut­cára. A fehér körszakállas, széles karimájú, fekete puhakalapos öreg urat sétáló utján mindig az inasa kisérte. Janky tábornok ka­tonai karrierje a kapitányságnál kezdődik. A honvédség fölállítása idején lépett a hadse­regbe, mint kapitány. Előzőleg Déva főszol­gabírója volt. Később aztán a honvédlovasság szervezésekor átlépett a huszársághoz. Janky 1895-ben Aradról került Szeged­re,-mint az idehelyezett lovasdandár pa­rancsnoka. Még abban az évben kinevezték kerületi parancsnoknak. 1897-ben saját ké­relmére nyugdíjazták. Kitűnő szolgálatainak elismeréseül a III. osztályú vaskoronarenddel és a hadiéremmel tüntette ki a király, de ezenkívül még több rendjel tulajdonosa volt. — Az elhunyt tábornokot családján kivül ki­terjedt rokonság gyászolja. Özvegye Losadi Fekete Anna. Gyermekei: Janky Kocsárd vezérkari ezredes, Frank Libóriusz hadsereg­fel-ügyelő szárnysegéde, Janky Béla, a had­ügyminisztériumba beosztott vezérkari szá­zados, Janky Klára, Gyuriiza Sándor dr. or­vos felesége, Janky Mária, Hausner Adolf szegedi utászszázados felesége, Janky Mar­git, Purgly László aradi nagybirtokos fele­sége és Janky Annuska. A temetést pénte­ken déli egy órára tűzték ki. A Feketesas­utca 20. számú Wagner-féle házból az állo­másra kisérik a holttestet, ahonnan Dévára szállítják, a családi sírboltba. — Tisía Kálmánná temetése. Ma dél­előtt temették el özvegy Tisza Kálmánnét Geszten. A (koporsót kiülön vasúti kocsi hozta Nyirbaktáról s ugyanabban a kocsiban ült Tisza István gróf, Tisza Kálmán és Lajos, valamint ifjabb Tisza István -gróf is az egész Tisza-családdal. A kormány képvisele­tében Hazai Samu báró, Beöthy László és Te­leszky pénzügyminiszter, -a Házat Beöthy Pál elnök, Szász Károly alelnök és Angyal József háznagy képviselték. Megjelentek még a temetésen Vojnich Sándor báró, a munka­párt alelnöke, Miskolczy Ferenc bihari főis­pán, .Práter Barnabás alispán, Rimler Ká­roly nagyváradi polgármester, Antal Gá­bor erdélyi református püspök, Mangra Va­zul román püspök s a környékbeli községek küldöttségei, összesen harminc munkapárti képviselő volt jelert. Déli egy órakor érkez­tek a koporsóval a családi sírbolt elé, ahol a Tisza grófok vállukra vették a koporsók

Next

/
Thumbnails
Contents