Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-30 / 176. szám

1913. julius 30. m 5. — Én kérőm .a törökklanizsai biró va­gyok. Vét nekünk egy csőszünk harminc évig egyfolytában, -i-gön bőcsületös embör. Hát unost, lliogy a cserösznye érésikor elhalt tisztösség-ben, elh-atározihuk, ihogy szobrot ál­líttatunk neki. Oda ihiaiza még tuidjuk, bogy Szögedébe sok szobor van, szépek mög jók, 'hát engöm beküldtek a gazdiák, bogy nézzek egyet, amilyen mögfelelne a mi csőszünknek, aztán mondjam mög ide be a nagyságos pol­gármester urnák, bogy adjon ia város nekünk ingyenbe egy teret és mi azon fölállítjuk a csőszünk szobrát. — Honit is jártam már a községházán, de nem találtam mög a polgármester urat, gon­doltam .afddig legyüvük azt kiválasztok egy szobrot, amelyiknek ma,rutájára majd1 a cső­szünket megábrázolja a szobrász. — De, sok péniz Ikell ahoz, — incsel­kedett a bíróival az előbbi fiatal ember. — Hát aztán? — szólít az örieg fölhá­borodva, — Akármennyibe Ikerül, megcsinál­tatjuk; vagyunk hozzá tizenöten, mindnyá­jan adunk ha köll egy-két ezrest. — Aztán miiért Szögeden akarják felál­lítani a szobrot? — Itt vannak a többi nevezető s ember ők szobrai ás. -Mög azé a cigányé ds: a Dankó Pistáé. Olyan emlbör volt a mii csőszünk is, vagy mi a csősz. Az nem csinál mást, mint nótát, azt mög minálunk mindönki tud még az én fiam is, aztán ini-ncs is szobra neki. A csősznek mög csak idukáil, harminc évig őriz­te a falusi földeket . . , Azzal dühösen hátat fordított a török­kanizsti biró és ment tovább szobrokat nézni. Hogy fosztottak ki a cigányok egy babonás családot? — Szigorú Ítéletet hozott a szegedi törvényszék. — (Saját tudósítónktól.) Magyar-padén Ra­gyenkov Milivoj jómódú földesgazdiáhaz már­cius végén beállított egy -napon bárom ci­gányasszony, meg egy vén cigány, -névszerint Todor Pepsi Rézi, Bócz Mária, Rádo Katalin és Lupsa György. A cigányasszonytok egye­nesen azzal köszöntöttek be, hogy ők jósnők, azután bementek a -lakásba, Ragy-enlk-ov any­jától, egy öreg parasztasszonytél, szenteltvi­zet kértek, azt egy tányérba öntötték, az öreg cigány az dStiáJíló tmesitórgeijendájából egy szilánkot levágott s azt a szentélitvizbe márt­va, megjósolta, hogy a lóistáilóhán, -a fal mel­lett álló ló első lába alatt a földben rontás van elásva s ha azt onnan iki nem veszik, ugy az romlást hoz a házra, minden jószág elpusz­tul s a házban járókra szerencsétlenséget hoz. A jámbor família -persze megijedt és kérték a jós bandát, hogy segítsenek; a csapáson. A jósok pedig jószivüek voltaik, bementek a-z istállóiba, a fal melletti -lovat kivezették, vettek egy fazék forró .vizet, abba egy nagy kést meg egy gyertyát tettek, belaönótték a szentelt vizet is, aztán a késsel a megjelölt hélyen egy kerek dynikait ásták, miközben per­sze térdelve imádkoztak és imádkozott a Ra­gyenikov-család gyerekestül is. Ezután a for­ró vizet ibeöntöttók a lyukba, erre ráborítot­ták a fazekat, aztán hallgat-ództak s a földből -tényleg moraj volt -ballható. -Nagy ceremó­nia kö-zt fölhívták ezután a gazdát, h-ogy nyúljon 'be -a víz alá a lyukba, s emelje ő k-i a rontást. A rontás egy h-osszju marha-szarv volt és tényleg benne volt ia földben s a szarvból női* hajat, -lósörényt, száradt békát, csontfo­'tízíáj-k ki bukótt'-faláláá.és páratlan ügyes ' béggel a -szárvha, iezt..-.padig ,-a lltrkba tudta A tyúk orrához tartotta a rontást s a tyúk azonnal megdöglött, -mire a jós azt mondta, bogy ha -a rontás a földből ki inem került vol­na, minden jószág és minden élő a házban igy pusztult volna el. -Nos és a dolog vége per­sze a 80 koroma volt, mit a gazdától kértek, s amit a rontás ellen szintén el kellett ham­vasztani. .A pénzt az egyik kuruzsló rongy­ba icsavarva nneg is gyiujtotta, de miként ké­sőbb kiderült, a cigányasszony (ügyesen más papirost tett a rongyba, a pénzt pedig az egyik cigány zsebébe vándorolt. A dologról persze nem volt szabad senkinek sem szólni, -a cigányok pedig elvonultak ós -meghagyták Ragymkovéknak, hogy mig visszatérnek, a -család folyvást imádkozzék. A família buzgón imádkozott, harmadna­ixin pedig mejelent a háznál újból a két asz­szony. Az egyik cigányasszony -a (küszöbnél mindjárt leborult, -síi-rt, imádkozott s azt jaj­gatta, hogy miután valamelyik házbeli elme­sélte másoknak is-, hogy ők a rontásüzők, most beléje bujt a rossz szellem. A család fogad­kozott, hogy senkinek sem szóltak. Ezzel ter­mészetesen azt akarták elérni a cigányok, hogy a család hallgatását biztosítsák. Aztán kezdődött előilrő-I -a csalás Jött a szanteltviz, azit tányérba öntötték, abba egy huszifillérest tetteik s ebből konstatálták a jósnők, hogy a szobáiban kincs van elásva. 'Letérdelt tehát mindenki, tömjént gy-ujtat-t a cigányasszony, s hosszas kutatás után -a küszöbön felszedték a padlót és ott -ásni kezdtek; ia földből pedig előkerült -két egymáshoz ragasztott -régi pénz­darab, amit, mikor szétválasztottak, közepé­ből egy tízkoronás arany hullott :ki. A ci­gányasszony aztán elmesélte, hogy a föld -aktit van egy öreg ősz ember, -az egy kazá­inon ül, mely téli van dukátáJklka'l, de az 'öreget gonoszok láncra verték s mig a lánc de nem -olvad róla, -addig a pénzt nem lehet kivenni. Kért tehát-a 'gazdától 2 darab 20 ko­ronást, hogy ezt a lukban elégesse. Az égetési szemfényvesztések után a Cigányak kijelen­tették, hogy inékik az éj,t a házban kell tölte­niük. Másnap reggel 5 órakor folytatták a miunkát. A fcuruzsláasszany indítványára -le­térdeltek mindnyájan a liukhoz s -imádkoztak, miközben .a kuruzsló a liükba beszelt, mire Ra­gyenkovák szer,int -a lukba csiicsargésszerii Ikaing volt hallható és ugy hallatszott, mint­ha -a föld alól valaki -beszélt volna. És Todor Pepsi Rézi szerint t-ényl-eg -az öreg szólt alub ról, aki kijelentette, bogy még ezer korona kell alioz, hogy -a láncok ieoilvadj anak s ha azt azonnal de inam fizetik, illet-ve el nem égetik, az egész ház meghal. A ©azlda rohant persze pénzt keresni. A szomszéd potom -áron megvette két hold földijét, megvolt tehát a pénz, ami természetesen a cigány-tarisznyába került. Másnap folyt -a gonosz játék tovább s ekkor is 1000 korona kellett. Nev Miksa ga­bonakereskedő adta ezt kölcsön Ragyenkov­naik váltó,ra- És -igy tartott ez még egy héten át, mialatt -elkótyia-vetyélődött a ház, a pár­lánc föld, lovak, tehenek, a Ragyenkovék egész kis gazdasága. Elképzelhetetlen dolgo­kat találtak k,i a cigányok. A legnagyobb csalási trükk pedig az volt, amikor a szenthuberti faluszéli kereszt­nél 10.000 koronát égettek el, persze csak lát­szólag a cigányok. iA teljesen koldusbotra jut­tatott család, miután 16.500 korona értékű va­gyon elúszott, végre is a esendőrsógbez for­dult, hol feljelentették az esetet. Lévay Mi­hály osenldőrőrmester fáradhatatlanlul .nyo­mozott az ügyben, kikutatta, hogy a cigá­nyoknak kik volt-aik orgazdái s a csaló ban­idát letartóztatta. A szegedi királyi törvényszék ma hozott ebben az ügyben szigorú ítéleteit, mely szerint Todor Rézit három évi, Bócz Máriát egy és fél évi, a többieket pedig nyolc-nyolc havi börtönre átélte. A szerencse a dologban az, hogy a koldusbotra juttatott, tengődő család, amely már elveszettnek hitte pénzét, a ki­csalit vagyon -nagy részét visszakapta. ZcAhl ámnn 6 órai éKéMeI- legnagyobb ^SCUlaliipa üveggel lencsével és fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. Fonyó Soma litasi üzletében, Kölcsey­v' kítCá 4Wagner-dalota. Az egri katonadráma. — őrült volt a merénylő főhadnagy. — (Saját tudósítónktól.) A véres szenzáció, me'ly vasárnapra virradó éjjel Blaha Gusz­táv főihadnagy revolv-erlövés-ei nyomán tá­madt, élénk izgalomban tartja Eger városát, melynek társadalmában Fehér Imre őrnagy és családja előlkelő helyet foglalnak el. Ma délután három órakor temették el Blaha Gusztávot. Közel tizezer ember jelent meg az utolsó végtisztességen. Katonai pom­pa járt ki Blalhána-k s katonazene játszott gyászdálokat. Most már teljesen kiderítették a dráma részleteit s a merénylet rugóit. Blaha Gusz­táv örültségi rohamában követte el a véreng­zést. A dráma ,főhadnagy-hőse előkelő morva család sarja. Atyja jómódú ember, jószág­kormányzó Stíhwarzenlberg herceg uradal­mán. A szerencsétlen főihadnagy mindössze huszonnyolc esztendős volt. Egerben min­denki ismerte. Férfiúi szépségnek tartották. Fess, daliás alakja, ha feltűnt a-z egri kor­zón, a hevesi szép leányok és asszonyok kel­lemes megelégedettséggel' néztek rajta végig. Fekete nyírott bajusza volt, szemüveget hor­dott, amely ,mögül értelmes szemek csillog­tag elő. Ismerősei azt -mondják, hogy komoly, képzett, igen- intelligens ember volt, de ke­vés -beszédű és zárkózott. Gyakran látták az őrnagyék társaságában, de nem tulgyakran. Mondják, Ihogy néhány héttel ezelőtt az őr­nagy né egyik unokahugának kurizált a bál­ban, sőt arról is beszélnék, hogy a Fehérié kis leányával is szívesen eltréíálikozott. A komoly B'lalhána'k — mesélik az egriek — nagy sikerei voltaik a nők (körül. Mikor Bécs­ben szolgált, csak ugy bomlottak utána a nők. A főhadnagy állítólag még most is kapta Bécsből a szerelmes leveleket. De hát iratait lepecsételte tegnap a vizsgálatot vezető kato­nai bizottság. Massarek Adolf dir. főorvos, ezred-arvas hétfőn boncolta fel a szerencsétlen Blaha holttestét. Az ezredorvos, aki (igen kedves, jó­vá! is úriember, ezt m-od'ta: — De hisz Blaha épelméjű volt ós semmi rendeli ©másságé, t se -vettek rajta észre! — Igen, én is ugy ismertem, mi'nt telje­sen normális embert — volt a fel-elet. Ugy -láts-zik, rohamszerűen tört !ki rajta a téboly. -Kár érte, igen szimpatikus-, kitűnő ember volt. Szegény iBlalha ... A másikat, Szigetvá­ry főhadnagyot én rés-zesit-ettum elsősegély­ben. A szerenicsiétleh ember ,a saját lábán vánszorgott fel hozzám. Ha komplikáció nem áll be, ő megmenekül. Az őrnagyné sérülései sem életveszélyesek. — A boncolás orvosi szempontból külö­nösen érdíekes -volt. Én -és kall-égám, akik -a boncolást végeztük, megállapit-ott-uk, hogy Blaha agyhártyája teljesen oda volt nőve a koponyacsonthoz. Ez olyan, ritkaság és olyan abnormális szimptoma, hogy csodálkozom, Ihogy már régebben ki -nem tört rajta a té­boly. Fehér Imre őrnagy a tragédiáról) ez-aket -mondotta ed: — Alig tértünk haza, én búcsúztam fele­ségemtől, aki hálószobájába vonult és én -is Iák osztály ómba tértem. Az utcáin eldördült lövésre -nem lettem figyelmes, csak azt hal­lottam, amikor feleségemnek pár lépésnyire levő szobájában revolverlövés,t hallottam. Be­rohantam hozzá, de előttem futott tisztiszol­gám, aki előbb is ért a szobába mint én. A futás közben éppen az ajtónál megbotlottam és igy történt, hogy Blaha lövése a szolgát érte. A meglepetés élső pillanatában nem is vettem -észre, hogy feleségem meg van sérül­ve, csak -a főhadnagyot .láttam feldúlt arccal a szoba közepén állani. Azonnal tisztában voltam vele, hogy őrültségi rohamában lövöl­döz és minthogy (egymagam nem is gondol­hattam megfékezésére, a közelben levő ka­szárnyai katonai készenlétért futottam, de miire a katonákkal visszatértünk, Blaha már holtan feküdt a ©zoba közepén. Ekkor láttam csak, hogy a feleségem is megsérült. A ház­beliek e-z idő alatt"orvtest hívtak,-aki bekötözte BeheiL"Moöt'-raár'- tui-van, mluden-.-ypszylyem

Next

/
Thumbnails
Contents