Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-03 / 153. szám

1913. julius 2. DÉLMAGYARORSZÁG ? 9 ciója nyilvánvaló. A tanárok meg is tartják ezeket a fogadó órákat, de, akik nem vesz­nek tudomást erről, — a szülők, holott milyeu sok keserűségtől óvnák meg magukat, ha gyermekeik előmenetelét állandó,, következe­tes figyelemmel kisérnék és igényibe vennék a tanárok szakszerű, jóindulata tanácsait. Részben ennek, a szülők részéről tanúsí­tott közönynek tudhatjuk he, hogy a vizsgá­latot tett 403 (tanuló közül csalk 285, vagyis 70.7 % felelt meg. Feltűnő azonkívül — bár az igazgatói jelentés a tanulók egészségi álla­potát „elég kedvező"-nek jelezte — a sok óra­mulasztás. 13484 a mulasztott órák száma. Egy-egy tanulóra ítelhát átlag több, mint 30 óra esik. Nem sok paedagógiai tudomány kell annak a belátásához, hogy ez is csak kedve­zőtlenül befolyásolhatja a tanulmányi ered­ményt. A tanulók anyanyelvéről következőkép­pen számol be az értesítő statisztikája: ma­gyar volt 312 (77%), idegenajku tehát 23% és pedig német volt 76, szerb 13, tót 4, olasz 2, horvát és bolgár 1—1 tanuló. A vidéki tanulók közül itt is a torontá­liak vezetnek, amennyiben a 170 vidéki ta­nuló közül torontáli volt 54; temesi 25, bács­kai 21, csongrádmegyei 11. -gl. SPORT. o Kritika az SzTK-ról. A Nap irja Csodálatos, hogy a vidéki sportegyletek leg­többje mennyire nincs jóban egymással. Kü­lönösen az egykörnyéikfbeliek között dul a különös sportbarátság. Nagyon sok példával szolgálhatnánk ertre vonatkozólag, azonban most csak a legfrissebbet emilátjük meg. A közelmúltban a Szegedi T-K-nek Sazbadkára kellett utazni, hogy az ottani Munkás TE-tel bajnoki mérkőzést játsszék. ,A hivatalosan ki­küldött hiró azonban niem pélenit meg és a, SzTK dacára annak, hogy erre a szabály kö­telezi, nem akart úgynevezett szükség-birót elfogadni, holott ilyen öt is volt a pályán. Te­kintettel a már türelmetlenkedő közönségre, a szabadkaiak legalább egy barátságos mér­kőzés lejátszását kérték a szegediektől, aikik azonban ezt a kérelmet is ridegen elutasítot­ták és visszautaztak városukba. A mérkőzés nélkül maradt közönség felháborodva kérte viasza pénzét és a szegény szabadkaiak bi­zony kénytelenek voltak minden belépőjegyet visszaváltani. Ám rögtön följeQienitették az esetet a szövetségnek, amelynek vidéki bizott­sága nyolcvan korona kár megtéritéséne kö­telezte a Szegedi TK-t. Mi ezzel nem eléged­nénk meg, hanem egyéb büntetéssel is sújta­nánk az olyan egyesületet, amely a kollegia .Utasnak ilyen eklatáns sütba vetésével nem­csak ellenfelének, hanem főrészt magának a sportnak is kárt okoz. Az ilyen erkölcsöket tüzzel-vassal ki kell irtani. o Vivótanfolyam Szegeden. Armentano Ede, a szegedi kiváló vívómester julius hó­napban minden másnap tartandó vivóórákban négy hétre tervezi a kurzust, melyen a sze­gedi uri társadalom sok tagja fog résztvenni. Az órákat a mester mindenkinek tetszéséhez képest a délelőtti vagy délutáni órákban adja. Jelentkezni lehet, ahol a vivóórák is tartat­A kurzusra vonatkozólag mindenkinek szí­vesen ad fölvilágosítást Armentano mester délelőtt 8—9, délután 4—5-ig, TÖRVÉNYKEZÉS. § A Szabadkai Központi Bank igaz­gatósága. A Szabadkai Központi Bank igaz­gazgatóságáról bőven megemlékeztek a la­pok februárban, amikor a szabadkai törvény­szék Robicsek Lajos igazgatót és Grüner Andor főkönyvelőt nyolc hónapi; Strassbur­ger Zsigmond igazgatósági tagot és Szem­mári János főpénztárost hat hónapi börtönre itélte. A föltűnést keltő Ítéletnek az volt az előzménye, hogy nevezettek a bank 1910. .iunius 25-ikén tartott igazgatósági ülésén el­határozták, hogy Raskó Lajos szabadkai ügyvédnek ötezer koronáról szóló bótéti könyvet adnak ki, hogy ez a könyvet egy bé­csi cükorgyárosnál kaucióként használhassa. A bank ki is állította a betétkönyvet, noha Raskónak egy fillér betétje sem volt. Raskó azután a hamis betéti könyvvel megtévesz­tette a bécsi cukorgyárat, amelynek följelen­tésére kitűnt az egész turpisság. A szabad­kai törvényszék Ítéletében azonban nem nyu­godtak bele az elitéltek és fölebbezésük foly­tán az ügy ma a szegedi tábla elé került. A tábla ma elrendelte a bizonyitás kiegészité­sét és a tárgyalást elnapolta. § A brutális rendőr ügye. Emlékezetes még az a rendőríi botrány, amely (keit évvel ezelőtt történt a Stefátai a-sétányon. Raáb Alajos kereskedő a felesége és nővére társasá­gában' este fiz óra ífájbain a Stefánián ülít, a mikor Bélteky Sándor rendőr minden ok nél­kül igazolásra szólította föl őket. Reproídu­kálíha tatlan becsmérlő szavakkal inzultálta az urinőkeit, akiknek természetesen védelmére kelt (a kereskedő. Bélteky rendőr erre agyba­főbe verte Raaíb Ailaj.oist. Cs'ak nagynehezen sikerült elmenekül niök a brutális rendőr elől. A ki nos botrány .napokiig izgalomba tartotta a város közöhségét. Bélteky rtemidőr ellen szi­gorú vizsgálatot inditottak, amelynek ered­ményeképpen elmozditották állásából. A tör­vényszék hivatalos hatalommal való vissza­élés miatt két hónapi fogházra és hivatalvesz­tésre itélte ,a rendőrit. Fölehbezés következté­ben ma Ítélkezett ebben az ügyben a szegedi Ítélőtábla iföleb'lmiteli tanácsa. A tábla le­szállitotita Bélteky iSándor büntetését két hó­napról egy hónapi fogházra. Az indokolás szerint Bélteky úgyis megbűnhődött azzal, liogy elvesztette állását és igy enyhíteni kel­lett a büntetését. § Két fogát kiütötte az anyósának­Dékány Sándor szentesi földmives 1913. ja­nuár 5-én nagyon megverte anyósát özvegy Lakos Lajosnét. Kirántotta iaz ágyából, kici­pelte az utcára s ott a járó-kelők szeme láttá­ra a földre teperte és egy léccel kiütötte a két fogát. Súlyos testisértés (büntette miatt került ma a, szegedi törvényszák első bünte­tőt anáes a elé az anyósökka.l nem nagyon szimpatizáló földműves. A 'tárgyalás folya­mán a vádlott azt iparkodott bizonyítani, hogy az anyósa hisztérikus és üldözési ma­mában szenved; tagadta továbbá, hogy ö bántotta volna. A tanuk azonban beigazolták a vád állitásaiit, mire a bíróság három havi fogházra itélte Dékány Sándort. fi NEMENYINE FOG MII VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fog munkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 7colil^mnQ 6 órai égéssel, legnagyobb Z^oCUiaill|JCt üveggel lencsével és fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. FrmirA Cnmn világítási üzletében, Kölcsey­ronyo OÜHld. utca 4. Wagner-palota. Délmagyarorszá g előfizetési áraSzegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra Vidéken: 24.— kor. 12.- „ 6.— „ 2.— M> egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 28.— kor. 14.- * 7.- * 2.40 ­•esüHp; KÖZGAZDASAG. x Egy kis javulás. A tegnapi esti órák­ban jobb hirek jöttek Belgrádból, éjjel pedig az ottani hivatalos azt jelenti, hogy a hábo­rú tovább folyik a bolgárokkal. A külföldi jelentés nem hozott impulzust, csak némi megkönnyebbülést okozott, hogy » német pénzpiacon alább szálltak az igények. A sok ellentmondó hírrel szemben a börze spekulán­sai ma is a tartózkodás álláspontjára helyez­kedtek, bár kedvezően ítélték meg, hogy a háborút .a Balkánon hivatalosan még nem ítélték meg. Sokszor ingadoztak ma az érite­kek, de a zárlat kissé javult, mert a bécsi piacon is megjavult .a dispozició. A készáru­piacon nagy feltűnést okozott a Temesvárt szesz óriási áresése. Ezenkívül néhány outsi­der angazsmán lebonyolít á.s,a következtéiben a Pihőbus is 10 koronával hanyatlott. x Teljes üzlettelenség. Nemcsak az idő­járás, de az üzlet is felvette télies képét. Tel­jes az üzlettelenség a gabonatőzsdén, az ér­deklődés napról-napra minimálisabb lesz és teljes apátiával fogadnák minden .eseményt, miniden Hírt. Igy a balkáni helyzetre sem rea­gálnak, még az időjárás mostoha viszonyaira sem, pedig több, mint valószínű, hogy a hi­deg időjárás nem múlott el nyomtalanul a kalászosok felett. Az idő mia kissé kiderült, ezért néhány fillérrel gyöngébb lett a buza ára. Forgalom azonban egyáltalán nem völt, az előfordult néhány kötés az eddigi játéko­soknak, egy-két kulisziernek a remekmüve. x Állami dinamit- és lőszergyár. A dinamitgyárak és lőszergyárak egyedural­mát a kormány — mint még régebben meg­írtuk, — egy állami dinamit- és lőporgyár fölállításával akarja megtörni. Néhány héttel ezelőtt Ilire ment, hogy Magyaróvárott fog­ják fölállítani az állami lőporgyárat. Ez a hir nagy ijedelmet okozott a dinamitgyárak között, amelyekre persze nagy csapást mér­ne egy állami dinamitgyár létesítése. Az ér­dekelt gyárak mindent megmozgattak, hogy az uj alapítás terve le kerüljön a napirend­ről, azonban dacára minden ellenakciónak, az állami dinamit- és lőporgyárat mégis csak rövidesen föl fogják építeni, még pedig — mint értesülünk — Esztergomban. A napok­ban magasrangu katonai kiküldöttek jártak Esztergomban, hogy a gyártelepnek megfe­lelő telket keressenek. A katonai bizottság talált is ilyet és 'fölszólította a város veze­tőségét, hogy megfelelő nagyságú telket en­gedjen át az uj gyártelep céljaira. Az esz­tergomi képviselőtestület a napokban fog foglalkozni a gyára'lapitás ügyével. Az uj gyár egyelőre 1000 munkást foglalkoztatna és lőszergyártáson kivül állítólag más had­felszerelési cikkek gyártásával is foglalkozik .majd. i

Next

/
Thumbnails
Contents