Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-29 / 175. szám

I 1913. Julius 29. DEEMAGYARORSZXQ 3. Szövetségre lépünk Oroszországgal ? (Együtt a balkáni kérdésben. — A béke reményei. — A porta és a nagyhatalmak. — Szigorú a monarchia. - Pasics is békét akar.) (Saját tudósítónktól.) A párisi Figaro pétervári levelezője föntartja azt az állí­tását, hogy Oroszország meg Ausztria és Magyarország között megegyezés jött lét­re, amelynek célja, hogy Bulgáriát a szer­bekkel 'és a görögökkel szemben megvédel­mezze, továbbá, hogy abban az esetben, ha szükségessé válik a hatalmak áktiv be­avatkozása, praktikusan alkalmazható le­gyen a bécsi és a pétervári kabinetek vé­leményeinek egyformasága. Nem lehet tud­ni, vájjon az osztrák és magyar meg az orosz nézetek emez egyöntetűsége Írásban is.kifejezést nyert-e, de egy harmadik ha­talom képviselője ezt hivatalosan megál­lapította és ezt a viszonyt teljes joggal szövetségnek lehet nevezni a szó diplomá­ciai értelmében. Konstantinápolyból jelentik, hogy a porta holnap várja a hatalmak lépését és reméli, hogy a hatalmak között nem lesz egyetértés kényszerítő rendszabályok al­kalmazására nézve. A porta egyelőre ra­gaszkodik eddigi politikájához. Az osztrák-magyar nagykövet egy Venizelosz miniszterelnökkel való találko­zása alkalmával annak a gyanújának adott kifejezést, hogy Görögország Bulgária megfojtására és szétdarabolására törek­szik s megjegyezte, hogy az athéni kor­mány eddigi magatartása és eljárása rendkívül alkalmas arra, hogy ezt a hie­delmet keltse Európában. Venizelosz visz­szautasitotta ezt a feltevést és kijelentette, hogy Görögországnak nincs más célja, mint a balkáni egyensúlynak igazságos ala­pokon való helyreállítása. Belgrádból jelentik: A Tribuna egy munkatársa beszélgetést folytatott Pasics­csal, aki igy nyilatkozott: — Szerbia a végleges békére törek­szik, előzetes békét nem kötünk. Rövid fegyverszünet lesz, mely alatt folynak a béketárgyalások és remélem. hogy kedvező eredménnyel. Bukarestből jelentik: A bolgár béke­delegátusok tegnap ide érkeztek. Holnap reggelre várják a szerb, montenegrói és görög delegátusokat. Venizelosz csak hol­nap érkezik. A konferencia első ülését kedden már megtarthatják. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: ÉRVÉNYBEN MARAD A LONDONI SZERZŐDÉS. Párís, julius 28. A Temps jelenti Buka­restből: A román kormány jegyzéket inté­zett >a nagyhatalmakhoz, hogy fölhívja fi­gyelmüket a következő körülményre: Romá­nia abban a véleményben van, hogy most, % mikor Bukarestben a béketárgyalás kezdő­dik, a helyzet nagyon bonyolult volna, ha a békétárgyalók nem volnának bizonyosak ar­ról, hogy a nagyhatalmak a londoni szerződés tiszteletbentartását követelik. Különösen Bul­gária helyzete volna nagyon nehéz. Romá­nia ezért arra kéri a nagyhatalmakat, tegye­nek meg .minden lehetőt arra, hogy a béke­tárgyalók Bukarestben a londoni szerződés érvényben tartásának alapján tárgyalhassa­nak. Páris, julius 28. A francia kormány az orosz kormánnyal egyetértésben ragaszko­dik ahhoz, hogy a londoni szerződést fönn kell tartani és Drinápolynak a bolgárok bir­tokában kell maradnia. Itt biztosan tudják, hogy a hármasszövetségnek ugyanez a né­zete. A hatalmak két csoportja között tehát nincs véleményeltérés. Hir szerint a szom­bati péterlhofi értekezleten tett döntés sze­rint Oroszország valamennyi európai hata­lom nevében fog eljárni. Az az elvi megegye­zés, amely a nagyhatalmak között mutatko­zik, valamely egyes hatalom elszigetelt ak­cióját szükségtelenné teszi. A BÉKEKONFERENCIA. .Bukarest, julius 28. A békekonferencia helyének ügyiéiben ngy dönt őt bek, hogy az ér­tekezlet okvetetlenül Bukarestben alakul meg és egyelőre itt iis tanácskozik, amivel eleget tettek a delegátusok és a minisztériumok óha­jának, minthogy Szimiajáiba való átköltözésük részben akadályokba .ütköznék, részben lehe­tetlen volna. A konferencia későbbi folyamán, ha a király esetleg Szinajába költözik, hatá­rozni fognak, hogy a konferencia is ott foly­tassa ©tanácskozását. Athén, jiutiíus 28. Miután Románia Nishől visszahívta követéit, a többi Balkán-államok ugyanúgy fognak tenni. A követek .Bukarest­be .mennek a fegyverszüneti és az előzetes be­ketárgyalásra, FEGYVERSZÜNET. Páris, julius 28. Diplomáciai körökben arra számítanak, hogy a bukaresti béketár­gyalás megkezdésekor, ha nem is hivatalo­san, de hallgatólag fegyverszünet fog létre­jönni a hadviselő felek között. Rögtön, a tár­gyalás megkezdése után a szerb és a görög hadvezetőség megegyezése szerint a csapa­tok további előrenyomulását megszüntetik. SZERBIA FÖLTÉTELEI. Belgrád, julius 28. A Politika eimiü 'lap szerint illetékes helyen Szerbia bókeföltóteleit ia következőkben foglalják össze: Szerbia meg­kapja mindama területeiket, melyeket hadse­rege másodízben is elfoglalt. Szabályozandó a •régi szerb-bolgár határ, .mert miatta ismételt viszályok voltak. Bulgária hadikárpótlást fi­zet. Nisben a katonai tárgyalások a demarká­ciós vonaliról és laz ellenségeskedés megszün­tetéséről lesznek hivatva határozni. E tár­gyalás megkezdésének időpontja 'még isme­retlen. A BÉKE KÜLDÖTTEI. Belgrád, julius 28. Hivatalosan jelentik: Pasics miniszterelnök és Spalajkovics szó­fiai követ szerb delegátus, Vukotics monte­negrói miniszterelnök és Miljanics vezérkari ezredes, katonai szakértő, reggel hat órakor titkáraik és adjutánsaik kíséretében a Szrbia gőzössel Turnszeverinbe utaztak, ahova dél­után négy órakor érkeztek meg. A delegátu­sok onnan külön vonaton folytatták az utat Bukarestbe. Venizelosz görög miniszterelnök holnap reggel utazik Belgrádba és azonnal tovább utazik Bukarestbe. Szaloniki, julius 28. Venizelosz miniszter­elnök Bukarestbe utaztában fölkereste Kon­stantin királyt, akinek jelentést tett és akivel aztán tanácskozott. Itt elterjedt hireik szerint rövid időn bélül (megszüntetik a török csa­patok előrenyomulását. Bukarest, julius 28. Toncsev pénzügy­miniszter, Ficsev vezérkari főnök, Stancsiov ezredes és a szófiai semimitőszéik egyik tagja mint Bulgária békedelegátusai ma ideérkez­tek. Ivánov és Paprikov tábornokok Nishől akkor fognak idejönni, ha ott nem lesz tár­gyalás. Bukarest, julius 28. A román távirati ügynökség jelenti: A bukaresti konferenciára Románia delegátusaiként eddig Majoreszku miniszterelnököt, Take Joneszku belügymi­nisztert és Marghiloman pénzügyminisztert küldte ki. DRINÁPOLYÉRT. Konstantinápoly, julius 28. Ozmán Niza­mi basa közmunkaügyi miniszter külön meg­bízással utazott Londonba. Hir szerint az a föladata, hogy Drinápoly török megszállása ügyében az angol kormányt kedvezőbb ál­lásfoglalásra biirja. Konstantinápoly, juliu's 28. A szultán megbízásából a trónörökös és a szultán egyik fia holnap Drinápolyba utazik. CSAK A MARICÁIG! Konstantinápoly, julius 28. Portai körök­ben hivatalosan kijelentik, hogy a kormány szilárd elhatározása, hogy a csapatokat nem engedi túllépni a Marica-vonalon. SÚLYOS VÁD A BOLGÁROK ELLEN. Konstantinápoly, julius 28. Az lkdam je­lenti Drinápolyból, hogy a bolgárok a város­ból való kivonulásuk alkalmával 200 görögöt elevenen megégettek. Athén, julius 28. A demir-hisszari köz­ségi hatóság (részletes jelentése szerint a bol­gárok ott száznégy embert öltek meg, akik kÖBÜl harmincnak a holttestét nem sikerült megtalálni. A meggyilkoltak közt van az ér­sek, egy lelkész, tötbib aggastyán, asszony és Leány, valamint számos gyermek. A meggyil­koltak mind keresztényeik voltak. Athén, julius 28. Hivatalos jelentései; alapján a saerres-zi görög ikőrház épületének föl/gyujtásával ia bolágrok 13.000 török font­nyi .kárt okoztak. Blpusiztitottak továbbá hét görög templomot 61.900 fonit értékben. Nyolc templom sértetlen maradt. Az elpusztult is­kolák értéke 47.200 font. A Szereszbe Sza'lomi­iből küldött izraelita hitközségi megbizottaK jelentése szerint a Szerreszben lakó 200 zsidó család közül, 131 súlyos ányagi kért .szenve­dett iá bolgárok pusztítása folytán, amelyet összesen 41.035 török fontra becsülnek. SZABAD A HAJÓZÁS A DUNÁN. Bukarest, julius 28. A Dunán isimét meg­engedték a hajózást. A Korábia s Turmu Ma­gurale közelében levő katonai hidakat meg­határozott órában kinyitják.

Next

/
Thumbnails
Contents