Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-27 / 174. szám

19 község 20 családja ma megjelent Mátészal­kán, .hogy ott magukat az orvos által meg­vizsgáltassák ,s akadálytalanul kaphassanak Amerikába szóló útlevelet. Egyben küldött­séget menesztettek a vármegye alispánjá­hoz, akit arra kérnek, hogy tömeges útlevél iránti kérvényeiket soron kívül intézze el. In­góságaikat áruba bocsátják s igy próbálják megszerezni a kivándorláshoz szükséges úti­költséget. — Egy szegedi szolga Öngyilkossága a moziban. Temesvárról jelentik: Tegnap este félti® órakor nagy iriiada.h>m támadt a temesvári Mozgókép-Színházban. Egy ameri­kai praibíelj etemet; volt műsoron és cow-boy­esiaipat éktelen lüvöklözóssej, üldözte a mene­külő .índiánuisioíknt. A lövések .zaját egyszerire csak egy éles kiáltás elvitatta, ikeriesiztül: — Segítség! Valaki agyonlőtte magát! A zsúfolásig megtelt moziban, ijedten ug­ráltaik fel az emberek. iSolkian .a kijárattok falé rohantak, .tölbib nő elájult iés a sok .gyerek ré­mes sírásba itört ik'i ,a sötétben. Hirtelen .elállt a vetítőgép barwegésie is; a nézőtéren •vilá­gosság támadt és ékkor elborzadva látták az első soriakban ülők, hogy egy fiatalember élet­telenül hever• az első sor előtt, halántékából patakzik a vér és egy hatlövetű rovelvert szo­rongat .a kezében. Az ügyeletes rendőrtisiztvi­salő a te,lelftoníh>oz rolhant, hívta a mentőiket, az előadás pedig abbainimaradit. Csakhamar meg­jelentek a mentőik is és az öngyilkost beszál­lították .a közkórháziba. Ott sikerült a. .halálo­sain megséiriiilt embert eszméletre ,téríteni és az öngyilkos a következőket moinidlotta el a kibaliligatásáira megjelent rendőrtiszt viselő­nek : — Terbócs János a nevem, tiaemkilenoéves mósziárosiTegény vagyok és legutóbb egy sze­gedi szállodában voltam mint szolga alkal­mazva. Tegnap jöttem Temesvárra és egy kül­városi szállodában vettem szállást. Eredetileg állást akartam keresni, dle reménytelen sze­relmem annyiiire leLkeseiriitett, íhogy elhatároz­tam, hogy öngyilkos leszek Ma délután vet­tem meg .a' revolvert egy belvárosi vaskereske­désben. Aztán megvacsoráztam, megírtam 'bú­csúleveleimet és elindultam hazafelé, bogy a szállodában agyonlőj jem magamat. Útközben íMitórtam .a moziba és figyelemmel néztem az előadást. Mikor azonban lövöldözni (kezdtek a színpadon, valami furcsa izgalom fogott cl és leküzdhetetlen vágyat éreztem, hogy itt végezzek magammal. A sötétben csendesen előhúztam a revolvert és főbelőttem magamat. Az öngyilkos zsebében íkét levelet talál­tak. Az egyiket anyjának, Terbócs Vilmának irta Sepsiszentgyörgyre. Éhben bejelentett© az öngyilkosságot. A második .levél Hegedűs Armusikómlaik szólott. E:z .az a .nő, okit remény­telenül szeretett és akii miatt végzetes tettét elkövette. Az öngyilkos állapota reménytelen, halálát minden pillanatban várják az orvo­sok. — A rézaljai oláhok. Nagyváradról jelentik: A soproni határrendőrség gyéké­myesi kirendeltsége (fölhívta a nagyváradi rendőrség figyelmét arra; hogy_ Rézalján es környékén okvetetlenül működik valami ki­vándorlási ügynök, mert ritka az a hét, hogy a határőrök .meg ,ne csípjenek egy csomó réz­aljiaíi oláh legényt, akik hármas-hatos, csopor­tokban akarnak átszökdösná a határon. Kéli, hogy valami furfangos kivánidorliási ügynök legyen Rézalíjia környékién, inert a kivándo­rolni akaró embereik nagyon- ki vannak ta­nítva, Nincs. ,aiz a hatalom, amelyik ki tudná venni belőlük az ügynök nevét. Hasonló 'ter­mészetű értesítés érkezett Nagyváradra a pozsonyi határrendőrségtől, mely szerint Bx­hairmegye délk-elteti részén, -valahol Tenlke, Szakmta és Kötegyáln körül ,is miüiködik a tit­kos ügynök, de ,a szomszédos megyékbe is kiterjeszti hatáskörét. Az oláhok .összegyűjte­nek egy kis ipónzt, 150—200 koronát és kerülő utakon elzónáznalk iSapran vagy Pozsony felé. Ott a határőrök lefülelik őket, nagy pénzbün­tetést vetnek ki rájuk, el is zárják őket Az­után következik a szerencsétlenek tolonokál­váriá'ja. Soproniból Ódomhovánra, innen Ba­jára, Bajáról Szegedre, Szegedről Aradra, Aradról Csabára, Csabáról azután Nagyvá­radra. Itt Nagyváradon- már lesoványodott, DECMAGYARORSZXQ .erőtlen., apatikus koldusokat szállít ki a rend őrség a pályaudvarra. — Szabadkára toloncolt biciklitolvajok Megírtuk nem régen, .hogy a szegedi rendőr­ség hosszas nyomozás után elfogott három tolvajt, akik az ország minden nagyobb vá­rosában bicikliket loptak. Nem régen két sza­badkai embernek tűnt el a biciklije. Szanit­ter Tivadar kálylhakészitőnek üzlete elöl csen­te el valaki 150 korona értékű biciklijét, majd pedig Harangozó Vilmos kereskedősegéd ke­rékpárját lopta el ugyancsak ismeretlen tet­tes a főposta elől. A bicikli lopások ügyében a szabadkai rendőrség erélyes nyomozást indított meg. Keresték Szabadkán a tettese­ket s mivel csak nem akart előkerülni, táv­iratoztak a szomszéd városok rendőrségei­nek. A szegedi rendőrség el is fogta a tette­seket. Markovics József, Juza Jenő és Pe­reszti István személyében. Először ezek nem akarták be isimerni a lopást s azzal védezek­tek, -hogy ők abból éltek, amit Markovics kár­tyán keresett. Hosszas vallatás után végre beismerték Szakáll kapitány előtt a szabad­kai lopásokat, .miről táviratban értesítette a szabadkai rendőrkapitányságot a szegedi rendőrség. Ma aztán Szabadkára vitték mind a 'hármukat erős rendőri fedezet -mellett. — Öngyilkosság vagy baleset ? Brassó­bál jelentik: Vasárnap este víg társaság mu­latott a Tmnsylváma kávéházban. Katona­tisztek vo-ltak, köztük Éder Elemér buszár­hadnagy lik Dáliás, magas fiatalember, min­dig jókedvű, a szemén mindig monoklival, A klélső éjjeli óráikiig tartott .a fesztelen .mulato­zás, amikor .a tisztek felkerekedtek, kocsmra ültek és hazamentek Feketeha,lomba. Velük ment az (Ugyancsak ott állomásozó -Éder Ele­mér .is. Éder ezután ifekietebalimi lakásán rnal­belőtte magút. A golyó a tüdejét fúrta keresz­tül. Nem lehetetlen,, bár .bevés .remény van hozzá, hogy erős szervezete, győzedel'mes'ked­ni fog sérülésén. Katonatiszti körökben azt minodják, ihogy Éder nem akart öngyilkos lenni, amire semmi oka sem volt ós csupán véletlen balesetről van szó. A katonatisztet febetelbalmii lakásán ápolják. — Egy japán hős. A „Revue des Francais" Ikigawa Keiji japán, tengerésztiszt följegyzései alapján érdekes részleteket kö­zöl a csuzimai tengeri ütközetről. Különösen részletesen beszél a tiszt egy sebesült mat­rózról, ki miután sebeit bekötöztette, halott­halványan és könnyekkel a szemében visz­szatért az ágyujához. Harcolni azonban már sebei miatt nem tudott lés igy mint élő páncél, odaállt a tisztje, Ikigawa Keiji elé és ott ma­radt a harc végéig. A tüzérnek Higashi Shuzo volt 'a neve. Az ütközet után a kórházban csakhamar meghalt. A hadnagy mindig veszé­lyes embernek tartotta a tüzért, ímert ez már régebben áttért a keresztény vallásra. Nem is bírta megtűrni és dühében sokszor meg­korbácsolta. A fiatal tüzér karcsú és csinos volt, mint egy leány, -de szellemi fejlettségé­ben kissé elmaradott. Néhány nappal a csata előtt éjjeli körsétája alkalmával egy fegyve­rére támaszkodó mozdulatlan őrt pillantott meg a tiszt. Zajtalanul a háta .mögé lopódzott és kétszer-háromszor megkérdezte tőle a jel­szót. Nem kapott választ. Megnézte az őr aroát és a keresztény katonára ismert. Ök­lével többször Higashi Shuzo arcába vágott, a katona nem felelt semmit, mozdulatlanul, meredten nézett k,i a fekete tengerre. A tiszt megfenyegette, hogy agyon fogja lövetni és a földhöz is vágta. A tüzér nem szólott egy szót sem, fölállt és állott mozdulatlanul, mint addig. A hadnagy a hajó parancsnokához akart sietni, d-e előbb mégis .megkérdezte az altisztet, milyen parancsot .kapott a szeren­csétlen keresztény matróz. Az altiszt igy szólt: „Álljon a második ágyú elé, ne moz­duljon meg, ne forduljon meg, csak nézze folytonosan a viz felületét és csak .akkor .süs­se el fegyverét, ha idegen hajót pillant meg. Ne mozduljon a helyéről, bármi történne is a fedélzeten, vagy a szomszédos hajókon. Ne feleljen semmit sem az őrjáratnak, sem. a tiszteknek. Csaík nézze a tengert és ne távoz­zék a .helyéről". A fiatal hős végrehajtotta a parancsot és Ikigawa Keiji ugy .fejezi be róla 1913 julius 27. szóló sorait: „Szegény, nagy Higashi Shuzo! A dühöm oktalan volt, a kegyetlenségem át­kozott. De lelkiismeretem furdalásai most már nem használnak semmit. Ha bocsánatot akarnék kérni a második ágyú őrétől, a ten­gerre kellene mennem, mert mély Higashi Shuzo sírja. És meghallaná-e a szavaimat? Én, a katonatiszt, kérem .most -bocsánatért a hős égben lakozó nemes lelkét!" — A milliomos leányn. Londonból je­lientik: Newyoirkban Franklin szobra előtt egy idő óta tengerészibluzbain ós> szandállal a lábán, egy nőt .Lehet látni, akii szocialista ira­tokat ad el. A ,nő Guggenheim többszörös m li­liomosnak leánya, aki elhatározta, hogy ma­ga fogja kenyerét megkeresni. V erseket is lír és lapokba is dolgozik s azt mondja, liogy a Amerikában az egyetlen munkásnő költő. — Uj vasúti Összeköttetés. Az évekkel ezelőtt Hermunn volt. ország-gyűlési képviselő által tervezett Kiskunhalasról kiinduló, Pusz­tamérges iés Kiskumidorozsma községeket érintő Szögiedre (tiszai pályaudvar) beágazoló keskeny vágány u vasú t .létesítésére annak ideijén az érdekelt községek a kért hozzájá­rulási összeget megszavazták. Később ,a ter­vezett vasút .előmunkálati joga Révész ós Mandel jóhünmevü budapesti vállalkozók tu­lajdonába ment át, kik. ,a keskenyvágányu vasút helyett rendes nyomtávú vasút létesí­tésiét. határozták -el1 lés a hozzájárulása összeg­nek megfelelő nagyobbít,ásat szorgalmastiák. Az érdekelt (községiek a kívánt összeg feleme­léséhez hozzájárult,ak, csak Pusztamérges meni,nyilatkozott hosszú ideig. Ujabban azon­ban a község közbecsüllósiben álló jegyzője­,niék, Jung Józsefinek sikerült 'hosszabb és alapos kapacltáliás után az érdekeltek hozzá­jiáiruilása mellett a képviselőtestületet a fel­emelt hozzájárulási összeg megsziavazása.ra birná, ami a napokban egyhangúlag meg ,is történt. Igy inosit már a vasúit Tétasitáse :bi.z­tositva van .és miután a tervek már elkészül­tek, inast a .vállalkozóknak kötelességük mie­lőbb a kellő lépésiék megtétele. Jung József jegyző büszke lehet .a sikerre, mert 'bizony nélküle aligha szavazták volna meg a jelen­tékeny összegű hozzájárulást. — Le a fátyollal! Három Angol or­vos, ,Norman, Barnesby, Boorhelt .és Ramus doktor urak szövetkeztek és elhatározták, hogy a legkiméletlendbb harcot índitják a fá­tyol viselése ellen. Ugyanis tanulmányaik alapján arra a meggyőződésre jutottak, hogy ennek .a többé vagy kevésbé vékony szövedéknek a viselése aggasztó következés­se'l járhat a .nőkre. Mindenekelőtt .a leghatá­rozottabban .megcáfolja a három orvos azt a föltevést, hogy a fátyol bármi tekintetben is megvédi az arcbőrt. A fátyol nemcsak hogy mem tartja távol a betegségeik csiráit, ha­nem mint a bakteriológiai vizsgálatok meg­állapiitottá'k, valóságos gyűjtőhelye a pornak és a mikrobáknak. A fátyolban — irják az angol tudósok — megtalálhatunk .minden piszkot, ami a köhögés, nátha, vagy — csó­kolózás folytán arra lerakódott. (De hát ki csókolózik fátyolon keresztüli?) De vannak ennél is nagyobb .bajok. A fátyol szövedéke ugyanis károsan hat .a szem recehártyájára és a látó idegekre. A .szemgödör egyenlőtlen megvilágítása idővel olyan bántalmakat Okoz, amelyeik mindjobban megrongálják az egész idegrendszert. Gyakran ezek az idegbántal­mak ideggyöngeségre vezetnek és. mivel ez a baj örökletes, a fátyol viselése ép ugy vesze­delmezteti a férfinemet, mint magukat a nő­ket. — Ezek azok az .érvdk, amelyekre hi­vatkozva az .angol tudósok irtóháborajokat a fátyöl viselése ellen, megindították, ez az a fegyverzet, mellyel a fátyol évezredes költé­szetébe belevágtak. Annyit mindenesetre -el­értek, hogy ez a rejtelmes ruhadarab veszí­teni fog misztikus varázsából, .mert ezentúl, ha föllebbenik, nem fogunk többé a Kelet ha­gyományaira és poézi'sére gondolni, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents