Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-03 / 153. szám

1913."julius 3. DELMAGYARORSZÁG T. Vermesen végzi majd gyakorlatait. Nagyvárad körül három ezredet koncentrálnak. Itt a 101. és a 37. gyalogezred, továbbá a 39. gyalogezred második zászlóalja tart nagyobbszabásu gyakorlatokat. A nagyváradi 19. tüzérezred Erdélyben manőverezik. A gyakorlatok általában augusztus elején kezdődnek. A lefuvás 20-án lesz. A manővereken, különösen a tüzérség gyakorlatain, hir szerint a balkáni háború tanulságait is érvényesitik. — Szabadságon. Rusz Gusztáv dr., kórházi főorvos, ma öt heti szabadságra ment. A főorvos szabadsága alatt -a külföldi nagyobb kórházakat fogja tanulmányozni. — Zrínyi Miklós a kismartoni katonai iskolában. A kismartoni katonai főreáliskolában vasárnap volt az évzáró ünnep, amely után a végzett kadétokat részint a csapatokhoz osztották be, .részint a katonai .akadémiákba vezényelték. Az évzáró ünnepen föltűnést keltett Metenczei Zsiván Sándor ezredesnek, az iskola parancsnokának beszéde, melyben a hazafias önfeláldozást magasztalta a legnagyobb katonai erénynek. Az ezredes a magyar történetre utalt, melyből a hazafias önfeláldozásnak annyi magasztos példáját ismerjük és főként a szigetvári bősre. Zrínyi Miklósra. Óriási változása ez az időknek. Zsiván ezredes Magyarország múltján nevel a haza jövőjének katonákat. És igy a tisztek nem csupán katonák, de jó hazafiák is Isznek. — Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat julius 1-i, 13-ik száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Boross László: A nemzeti 'és nemzetiségi kérdés I. Kunez Aladár: Corniquet és a fia (Novella.) Nagy -Zoltán: Bucintoru (Vers.) Laczkó /Géza: Német maszlag, török áfium (Regény XIII.) Fenyő Miksa: A Greguss-jutalom. Ady Emdrie: Versek. Tihanyi Lajos: Tallraj. Figyelő: Kuncz Aladár: Pintér Jenő: ,A magyar irodalom története. Sehöpflin Aladár: Hatvany Lajos darabja. Balázs Béla: Kaffk aMargit: Mária évei. Havas Gyula: Somlyó Zoltán versei. Lengyel Géza: Az uj -Nemzeti. Felvm-czi Takács Zoltán: Az átrendezett modern képtár. Feleky Géaa: Rell-e Pál: A mi városunk. Fémes Beck Vilmos: Ardhipenko. Boross László: Pál Alfréd: Bosznia és Heirezegovma politikai szervezete. Disputa: Tóth Wanda: Levél a szerkesztőhöz. Szegeden Várnay L. könyvkereskedéséhen kapható. — Harc a cimtábla körül. Badapesirő jelentik: Feleki Sándor dr., a VII. kerüle tiszti főorvosa ma sorra járta a kerületében lakó fogtechnikusokat és figyelmeztette őket, hogy jelenleg használt cimtáblájuk helyett csináltassanak másikat, miután a cimtábla szövege beleütközik egy legutóbb kiadott miniszteri szabályrendeletbe. Az ügy hisztorikuma az, hogy a vizsgát tett és igy foghúzásra és fogtömésre jogositott technikusok egyértelmüleg ezt a cimtáblát használták eddig: X. Y. fogmüterme. A fogorvosok kérelmére a belügyminisztérium most rendeletet adott ki, amely a „fogmitierem" meghatározót csupán a fogorvosok számára engedélyezi. Ezt a rendeletet hajtotta ma végre Feleki Sándor dr. és igy rövid időn belül átalakul a fogtechnikusok cimtáblája. Egyszerűen igy: X. Y. fogtechnikus. — Fürdő-megnyitás. A szatymazi ártéz. fürdő ez évi ünnepélyes megnyitása nagy1 bállal egybekötve julius 12-ón este 9 órakor lesz. A mulatság, melynek rendezősége élén ifjabb Endrényi Imre és Kelemen Dezső áll, nagysikerűnek Ígérkezik. — A krassószörényi veszedelem. Most már illetékes köröknek is foglalkozniok kell avval a problémával, vájjon mi a legfőbb oka az ismétlődő árvíznek? E kérdésben Földváry -Béla idr. Lúgosról levelet irt és abban a következőikét- mondja: Krassószörény vármegyén néhány év óta iminden esztendőiben biztos következetességgel végigzug az árviz. Emlékezetes még a tavalyi lugosi árviz, mely pünkösd napján érte és vagyonban meg emberéletben egyaránt érzékenyen sújtotta a várost. Most újra árad a Temes és vize föltartóztathatatlan erővel zudul le a völgyekbe, melyeknek lakossága kétségbeesetten várja a bekövetkezendő eseményeket. Hogy mit jelent egy nagy árviz Krassószörény hegykoszoruzta keskeny völgyeiben, arról csak annak lehet fogalma, ki ilyen áradást már végignézett. Jókai vagy Zola tollára való egy-egy ilyen nagyobb -áradás, mely -annál rettenetesebb, mert vagyontalan, máról-holnapra tengődő emberek fáradságos munkájának minden eredményét, szorgalina-s kezek verejtékes küzködésének minden gyümölcsét ragadja el itt az -ár. Itt nemcsak -a gyönge házat és a szerény termést mossa el a viz, ide sok helyütt a nagy gonddal müveit föMecskét is lemossa a szikláról, nem hagyva bátra egyebet, mint a kemény követ és ia iminden -reményáben 'Csalódott, szerencsétlen földönfutót. Alig egy esztendeje, hogy Krassószörény vármegye nagy része utoljára viz alá került. Lúgost akkor majd elmosta a kétnapos ár; e szépen -fejlődő, intelligens város milliónyi kárral és számos emberélettel fizétte meg az elemek tombolását. Rombadőlt -házsorok, két Összedőlt hid és két felejthetetlen nap hátborzongató rémülete tették ez árvizet -emlékezetessé. Kérdjük, ugyan mi történt tavaly óta a városnak — el-őre soha -nem látható, árvizesetekkel szemben való — hathatós védelmére? A felelet: papiroson sok történt, de a valóságban semmi. Beszélnek a Temes-p ártóknak a városon belül leendő megerősítéséről, sőt követelik az elsöpört két hid -állami költségen, vagy legalább is -állami segítséggel való fölépítését, de talán nem ez fontos, hanem a radikális védelem, mely a jövőben -a Temes minden áradását a vármegyére és Lúgos városára nézve teljesen veszélytelenné tenné. Ez pe-' dig ine,m halmi kétes értékű parterősitésékkel és néhány apró gáttal, hanem csakis a folyó teljes és mielőbbi szabályozásával érhető el. — Arad — ló vasút nélkül. Arad város hires volt arról még a múlt héten is, hogy lóvasutja van. Most már ez az öreg nevezetesség is kimúlt ebből az aradi világból. S egyik ottani lap mai számában el is kesereg erről, -irván imigyen: Az .igazi aradi ibenfczülött ma méla fájdalommal ment végig a főutakon. Tudta, hogy a lóvasutat a városi urak eltörülték a föld színéről s ezért sajnálkozó szemekkel -tekintett v-égig az árván maradt sinpárra. Mert a telivér aradi szive /összenőtt a rozoga lóv-asuttal. Fülidegei megkívánták a főutakon a t-ülkölést, -a fütyölést és a csengetést. Ha nem is ült fel ,a döcögő járműre, de rokonszenvvel pillantott reá, mint a csoszogva haladó aggastyánra, akit valaha fürgének talált az utca népe. Határozottan nagyon hiányzott a lóvasut, ez az aradi specialitás a benszülött szemeknek s mintha az autóbuSz is lassabban futotta volna he az utvonalat, mert nem volt kivel konkurrálnia a 'gyorsaságban. Az első lóvasut nélküli -nap híildeg és esős időjárása miatt nem .igen jártak az emberek a,z utcán s az -autóbuszt -is kevesebben használták. De igy :is zsúfolva jártak az autóbuszok, u-gy hogy önkéntelenül -felmerült az .a igondalat a járókelőkben, hogy mi lesz egy szép meleg napon, amikor élénk lesz az utca? Le tudja-e a-z autóbusz bonyolítani a személyforgalmat? Ma 160—160-szor járt ide-oda az autóbusz. Ez lesz ezután is a napi program. Hogy ez a szám elegendő lesz-e a személyforgalom lebonyolitásána a jövőben is, erre a kérdésre aligha tudnak határozott választ adni az -üzemvezetőségnél. Alighanem szaporítani kell az autóbuszok számát. A legérdekesebb az, ihogy a villamosvasút r ól nem is igen tesznek emlitést Aradon. — Érdekes találmány a nyomdászatban Balmazújvároson él egy Wéber Simon nevü nagyon szegény emíber, aki falusi magányában föltalálásokkal foglalkozik. Wéber a minap fürészporból olyan masszát készített, -a mely különösen alkalmas szobrok és dísztárgyak öntésére. Találmányát szabadalmaztatta s abból él, hogy művészi kidolgozású tárgyakat készit, amelyek olyanok, minit ia habos márványból faragott Ih-olmi. Egy debreceni nyomdatulajdonos, Rasenfeld Henrik véletlenül jutott a szegény föltalálóhoz, aki megmutatta neki készítményeit s -az anyagot, amelyből a szép -dolgokat előállítja. A nyomdász rögtön tisztában volt azzal, hogy ez az anyag különösen a tipografia terén tekinthető nagy jelentőségűnek, mert rendkívül alkalmas a fabetük öntésére. Ma a faibetüket a -gyárakban kézzel faragják ós éppen ezért -a nyomd-ászatiban a fabet-ü ,a legdrágább anyag. Rosenfeld kísérletezés céljára Wéber Simon'nal a fürészpor masszából kiöntetett egy sereg betűt s nyomtatásnál az ú jfajta betűk kitűnően beváltak. Az a jó tulajdonsága, hogy nem pattogzik, mint- a falbetűnél szokás, de főkért jelentékeny hasznára van a nyomdászatnak -azért, hogy olyan hajszál vékonyságú vonalakat -lehet ,a masszába vágni, ami a fametszésnól -lehetetlen. — Halálba kergettek 40 uriasszonyt. Londonból jelentik: A Reuter-ügynökség hosszú jelentésiben számol be azokról a borzalmakról, amiket a -mexikói lázadók Durango városában okoztak. A lázadák -a múlt héten megszállották a várost és egybehangzó konzuli jelentések szerint ugy viselkedtek, mint a banditák. Az üzleti negyed legnagyob részét elhamvasztották és nem kímélték az idegen államok zászlóit sem. A legdurvább módon bántalmazták az asszonyokat és gyermekeket és ocsmány merényleteket követtek el a hatalmukba került nrinök ellen. A város legelőkelőbb osztályához tartozó negyven úriasszony öngyilkosságot követett el a lázadók durvaságai következtében. A rémület a városiban óriási, éhínség pusztít a lakosság sorában, mely tehetetlenül türi a vad martaJócok garázdálkodását. A kormány jelentékeny katonai csapatokat indított el Durangoba a lázadók megfékezésére és ia rend helyreállitására. — A kis Monté Krisztó. Parisból Írják : Hosszas és fáradságos hajsza után sikerült a párisi rendőrségnek elfognia egyikét a legveszedelmesebb betörőknek, akit az apacsok tiszteletreméltó társasága valósággal hősiként tisztel es a kis Mcmte Krisztó gróf névvel ruházott iföl. A nevezetes fin Boucher György, most 26 éves. Már tizenkétesztendiős korában a vakmerő betöréseknek egész sorozatát követte el, tizenhat éves korában pedig már önállóan dolgozó rablóbandának állott az éllén. Viharos pályáján nem kevesebbszer, mint tizenhatszor szökött meg a különböző börtönökből és fegyházaikból, 1906-lban alacsony, jelentéktelen testalkata ellenére 'is besorozták katonának az algiri gyalogezredhez. Természetesen, páratlanul rossz, engedetlen katona volt és végül is rablás miatt becsuktak. Egyszer aztán egy rozsdás szöget talált cellájában, amelynek segítségével kinyitotta börtönének ajtaját. Lélékzetét visszafojtva az őr mögé lopózott, elkapta a torkát és addig fojtogatta, mig az eszméletét nem vesztette. Ekkor Boucher leszedte róla a ruháját, amelyet magára öltött és a főkapun át kisétált a fogházból. Még az éjjel ma-gyobhszerü he törést kövietett le és annyi pénzt rabolt, hogy urasan kiöltözködhétett és első osztályú utasként tehette meg az utat Párislba. Csakhamar elfogták ós Franciaország legerősebb, várszerű börtönébe, Marseillebe vitték. Ami azonban e|gyetlen gonosztevőnek sem sikerült, azt Boueher végrehajtotta: ia marseiilléi várból is megszökött olyképpen, hogy 35 méter magasból a kőzátonyos tengeröbölbe ugrott, anélkül, hogy baja történt volna. Mikor elfogták, ismét Algírba vitték, ahonnan, természetesen, ismét megszökött. 1909. elején GabéJba vitték, meg a cellája menyezetét fúrta át és igy menekült el. Ettől kezdve