Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-25 / 172. szám

It DECMAOYARORSZXO 1913 ]ullus 25. ggfas^gsclj ti tetegcij! \ A vizgyógymód edz és gyógyít idegesség, agy- és szivbántalmak, álmatlanság, emésztési zavarok, köszvény, csuz stb. sikerrel kezelhe­tők a WAGNER-fürdő külön férfi- és nói gyógyosztályában. — Kipróbált kezelő és ke­zelőnő. — Gőz,-kád- és znhany-ffirdőnket is a nagyérdemű közönség figyelmébe ajánljuk KÖZGAZDASAG Védekezés az árvizek ellen, (Saját tudósítónktól.) A tavalyi és ez évi nyári záporokból származó árvizek milliókra menő károsításaikkal a gazdákat nem egy helyen a végpusztulás elé juttatták. Joggal merül föl tehát a kérdés, nem követtek-e el nagy hibákat és mulasztásokat a hatóságok e téren, 'hogy a sors keze ily keményen sújt­hatja amúgy is sokat szenvedő közgazdasá­gunkat? Erre a kérdésre felel most Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, a m. kir. országos vizépitési igazgatóság főnöke a „Köztelek" most megjelent számában s midőn rámutat az eddigi munkálatokra, főbb vonásokban megjelöli a jövő teendőket is. Kvassay mindenekelőtt megáll api t ja, hogy ha a Duna és Tisza völgyében nem len­nének kiépülve több minit 5000 kilométerre töltéseink és nem lenne meg 10.000 kilométert meghaladó bélvizcsatornaháQlózatunk, ugy az idei és tavalyi árvizek ,leg,aláb|b is 3—4 millió kataszteri hold termését tették volna tönkre és .okoztak volna egyéb nagy rombolásokat is. A töltésekkel mentesített óriási területeken azonban sem az idei, sem a tmxdyi nyári ár­vizek rendkívüli károkat nem okozták. Azon­ban ngy tavaly, mint az idén óriási pusztítá­sok és károk állottak elő a Ifolyók fielsővöl­gyeibem, ahol ilynemű munkálatok nincsenek és mindjárt nem iis létesíthetők;, még pédig az­ért nem, mert a folyókon lerohanó árviz an­nak völgyét oly szélességben lepi el, hogy a rohanó árt úgyszólván a hegyeik két lába ha­tárolja. Ilyen nagytömegű viz számára tölté­sekké! védett nagy vizmieidret laminál kavósbibé lehet épiteni, mert a dombokról ós hegyekről majdnem minden kilométerre fut te egy-egy paitak vagy mellékfolyó, hogy azokat ezen •völgyekben meg keltene alkotnunk, nagy költ­séggel fen/tartanniiuk ós ,a mellett a;z egyies mellék völgyek és mellekpatakok közti dom­bokról és magaslatokról a záporvizek mégis elöntetnék a sáncztáhor közötti védett terüle­tet. , ' A begyvidéken és nagyiesésii völgyékben Kvassay szerint egészem más módon belli és lehet az árvizek élten küzdeni. Ezek a mó­dok és eszközök azonbaln rendszerint igen költségesek ós csak .ott alkalmazhatók, ahol arra az .összes feltételek ós viszonyok beídVe­zők. Ilyen védekezési .eszköz volna .a hegyi vidékeken a víztárolók létesítése. Ezek mes­terséges tavak, amelyeket a völgyekbe® ter­mészetesem elő álló szűkületeknek kő, vagy földiái lal való elzárásával állitanak e.lő. Rész­letezvén a tároló építésének módozatát s elő­feltételeit, arra a. következtetésre jlut több pél­da felsorolása után, bogy amily biztos védel­mi eszköz is a kellő víztároló egyes völgyek­re nézve, ép oly kevéssé megbízható eszköz egész ifolyáremdszenekre. Szol ezután a vizmosá-sok megkötéséről, a kopárok beerdősitéséről, a hegyi patakok nagy esésének lépcsőkbe építésével való mér­sékléséről, a folyók partjainak és medreinek védelméről, valamint szabályozásáról, melyek mind helyes és alkalmazandó műveletek a vi­zek rendes kárainlak a megszüntetésére és mérséklésére, azonban nem elégségesek arra, hogy az ideihez hasonló epoehális természetű árvizek pusztításaitól megszabadítsanak. Eb­iül azonban korántsem következik, bogy ne tegyünk semmit. Ellenkezőleg, építsük meg ott, alhol erre a kedvező feltételek megvannak, a víztárolókat, szabályozzuk hegyi- és iniagy­esésü patakaánkat, erdősitsük be bopára,inkát. Mindezekkel rendes években jelentékenyen emelni fogjuk bavőtalleimket. Az igy magnö­vekedett jövedelmekiet félretéve, elérjük azt, hogy ha minden évtizedbe® jön is egy pusz­tító árviz, az nem fog tönkretenni, amint nem teszi tünkre a szorgalmas és takarékos néme­teket, franciákat lós más nemzet,beQieiket sem, kik ia már létesített müvek fenntartásáról is a legnagyobb kitartással ós előrelátással gon­doskodnak. x Állandó Javulás. Rossz idők járnak mostanában a kontreminőröfcre, nemcsak az érték-, de a gabonatőzsdén is. A buza, sőt a melléktermények is rötfid idő óta körülbelül két koronával emelkedtek métermázsánként és ugy látszik, hogy az áremelkedés még ko­rántsem fejeződött be, mert a beszangázs­mán még igen jelentékeny, de ;a rossz idő és a rossz hirek nem szakadnak félbe. Az or­szág számos helyén ma esett az eső, attól lehet tartani, hogy az aratás befejezése erő­sen meg fog késni, ami eltolja a termelők áru­kinálatának imég a 'lehetőségét is. Ezért a kontremin kénytelen belátni, hogy ez egyszer bizony alaposan túllőtt a célon és fedezi ma­gát, mielőtt valami ujabb meglepetésre ébred. Igaz, hogy normális pénzviszonyoknál az ilyen sok kedvezőtlen hirek hatása alatt ug­rásszerű áremelkedés szokott lenni, de a vi­szonyok lassú javulása miatt a forgalom nem tehet szert nagyobb lendületre. Igy csak las­san-lassan javulnak >a gabonaárak, de ugy látszik, biztosan. Többszörös árhullámzás után ma nyugodt üzletmenetnél az összes cik­kek szilárdan zárultak. x Hír a pénzpiacról. Ma kissé nyugod­tabban kezdődött az üzlet, bár a 'külpolitikai helyzet hírei teljesen kielégítők, de közeledik az ultimó, amelynek az elintézése bizonyára nem fog semmiféle akadályba ütközni. A ki­sebb spekulánsok mégis lebonyolítják enga­gementiüket. mert ezáltal megtakarithatiák a pro'longációná'l fizetendő reportot. Ámde a piac fölvevőképessége ma sem romlott meg, a kínált árut igen könnyen tehetett elhelyez­ni és igv nem is hagyott nyomot az árala­kulásban. Utóbb általános javulás követke­zett, mert Bécsben a közelgő ultimó ellenére is teljes erővel folytatódott a hausse, az Al­pesi, Skoda és a Prágai vasmű újra teteme­sen emelkedett. Ez megélénkítette nálunk is az akciókedvet, a kontremin folytatta a fede­zést, ami igen előnyösen befolyásolta a tőzs­de hangulatát. Az árfolyamok a legnagyobb részben megtartották tegnap jegyzésüket, de a forgalom a pénzpiac megnyugtató hírei da­cára is igen vontatott volt, mert Törökország nem veti alá magát a Londonban már meg­kötött békeszerződés föltételeinek. A hangu­lat zárlatig igen kedvező volt. A budap*stl gabonatőzsde. A h,aitániidőpiaican írendlbivül nyugodt üz­letmenetnél reggel néhány (fillérrel szilár­dabb volt a buza és >a zab, de különösen a roas-iialet iránya. Az időjárás még minidig borús, csapadékos, a kontremini-pozioiókat te­hát (mivel a készáru-üzlótben is .a Javulás je­lei mutatkoznak) fedező vásárlás, formájában rendezik, mert ha Qiaim.aro.san nem javul a:z idő, illetőleg a mezőgazdasági helyzet, a •készáru vásárlása néhézségekhe ütközik. Fői­men,dás 3ÖÖ0 min. tengeri. Az árfolyamok a következők: r Buza áprilisra 12.13—15, oktober.re 11.60 —61. Rozs októberre 9.19—20. Tengeri május­ra 7.38—39, júliusra <8.18—19, augusztusra 8.14—1,5. Zab októberre 8.33—34. A készáruvá­sáron 5—10 fillérrel nagyobb áron 20.000 mé­termázsa buz,a kelt el . A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsde forgalma nyugodtabb mederbe terelődött, mivel Törökország moz­golódását igen kedvezőtlen jelnek tartják és az ultimé közelsége eladásokra késztette a spekulációt. Az értékek igen csöndes forga­lom. mellett 1—2 koronával .gyengültek, ké­sőbb a bécsi piac ás igen tartózkodó maga­tartást tanúsított, így a forgalom teljesen megcsappant és a zárlat tartott maradt. A készárupiacoin a salgótarjáni javult néhány koronával, .a járadékpiaoon számottevő válto­zás nem volt. Kötöttek: Magyar hitel 817—818.50. Leszá m'itolóbanik 507.50. ,Magy,ar bank 537.50—539. Főibusz 168. Osztrák Magyar államvasút 693— 693.50. Déli vasút 127. Városi vasút 358.50— 359. Közúti vasút 637—638.25. Rimamiurányi 692—693.50. Temesvári szesz 553—555. A bécsi börze. Kötöttel?: Osztrák hitel 620. Magyar hi­tel 821. Ánglő bank 332. Bankverein 509. Uinió bank 586. Lándieribaink 608 és fél. Osztrák ál­lamvasút 693 és fél. Déli vasút 246. Rimamu­rányi 692. Alpesi bányairészvény 920. Török sorsjegy 229. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra 2.— „ Szeged szab. kir. város tanácsától. 31262/1913. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A város tulajdonát képező külterületi épületeken f. évben végzendő javítási mun­káknak vállalati uton leendő biztosítása iránt f. évi augusztus hó 2-án délelőtt 10 órakor a gazdasági I. tan. ügyosztályban (Bérhái I emelet) tanácsi jóváhagyás fentartása mel­lett zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Szabályszerűen kiállított zárt ajánlati le­velek az árlejtési napjának délelőtti 10 órá­jáig a tanácsi igtató hivatalba (Városháza földszint) nyújtandók be. Elkésve érkezett, szabálytalan,® avagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Vállalati feltételek költségvetések a fenti ügyosztályban a hivatalos órák alatt betekint­hetek. Szeged szab. kir. város tanácsának 1913. évi julius hó 21-én tartott üléséből. Dr. Lázár György polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents