Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-25 / 172. szám

4 OROSZ INTÉZKEDÉS. Pétervár, julius 24. Az egész fekete-tengeri hajóraj Eberhard tengernagy parancsnoksága alatt a szebasztopoli kikötőből a sik tengerre indult. A Den jelentése szerint Oroszország kényszeríteni fogja Törökországot, hogy csapatait az enosz-midiai vonalra visszavonja. NEM ENGEDI A TÖRÖK DRINÁPOLYT. Konstantinápoly, julius 24. A kabinet tagjai Brinápoily elfoigtMásáról és Törökorszáig továbbá katonai akciójáról a következően nyilatkoztaik: Ozmán Nizami basia éfe Szulejmám el Bustani 'Szenátor kereskedelemügyi miniszter nyillaik ozataibÓl kitűnik, hogy a porta neon tekinti átmenetinek Drimépoly megszállását. Sőt Uigy látszik, Törökország él vain határozva, ho.gy Dri nápolyit ismét bekebelezi és © mellett, mint Ozmán Nizami basia baingozitatta, azon az állásponton van, Hogy a londoni szerződés semmis és érvénytelen. Általában meg Miét állapi tant, hogy ;a kormány bizalommal néz az 'elkövetkező események elé. lAz •orosz icsápatmozdiulatolkról Bízóié hirek inem okoznak nyugtalanságot, m'ert nem hiszn.©.kj Oroszország külön katonai akciójának lehető-; ségáben. Niemzetközi flottatüntetést IÍS válószi-j nőtlennek tartamaik és Törökországnak ked-j vező kompromisszumot remélnek. A ROMÁN CSAPATOK ELŰZIK A TÖRÖKÖKET. London, julius 24. A Daily Telegraph bukaresti levelezőjének értesülése szerint a román csapatok el fogják iizni a törököket Drinápolyból és a várost vissza fogják adni a bolgároknak. IZGATOTTSÁG SZÓFIÁBAN. London, julius 24. A Daily Mail jelenti Szófiából: Az a bár, hogy a törökök elfoglalták Dninápolyt, leírhatatlan izgatottságot keltett, .Itt attól félnék, Ibogy a görög csapatok még fogjálk szállani Filippopoliszt, ami kétségtelenül a néps'zefnvedeltem kitörését vonná maga után Bulgáriában. Ferdinánd király Bmajába menit. IMUsztafabasával a távirati összeköttetés megszakadt. EURÓPA DÖNTÉSE. Bécs, julius 24. Bukarestben nagy megelégedéssel fogadták Ferdinánd király lojális békesürgönyeit s nem kevésbé volt megelégedett a hangulat, melyet Károly király válasza Szófiában keltett. A bolgár fővárosban nagy megkönnyebbülést okozott az a készség, mellyel ,a román uralkodó az ellenségeskedések megszüntetéséről szólott, viszint Romániában Genadiev legutóbbi szobranje-beszédétielk hangjával vannak nagyon megelégedve. Ilyen körülményék között most már bizonyos, hogy a román-bolgár konfliktus mindkét fél teljes megelégedésére való megoldásának akadálya nincs. Bizonyos azonban, hogy — Romániának Bulgáriában jól ismert álláspontja szerint — a dunai királyság egybekapcsolta érdekeit a balkáni szövetség többi tagjainaik órdékeivel s igy a bolgár-román válság egymagában nem lesz elintézhető, csupán a többi balkáni országgal szemben fönnálló kérdéseik elintézésével egy időben. Kérdés még, hogy Szerbia és Görögország hajlandók leszinek-e békefeltótiBlelk >el fogadása, nélkül, az ellenségeskedések beszüntetésére 1 'Már pedig Románia, a megegyezésire való mindem hajlandósága mellett ás ragaszkodik ahhoz a régebben nyilvánított álláispontjáhozi, hogy ágyúit csakis a fegyverszünetnek Szerbiával és Görögországgal való megkötés© után hajlandó elhallgattatni. Egy ilyen természetű megegyezés létrejöttét sürgősen kivonja valamennyi nagyhaDÉLMAQYARORSZXO talóm. Bármilyen súlyosak legyeinek is a méze,teltérések az európai udvarok között, 'ebbem az egy pontbán teljesen egyetértenek Ausztria-Magyarország több Ízben erősen sürgette a f egy verszünet megkötését Belgrádban is, Athénban is. Románia követei is abbén az értelemben interveniáltak a két ország kormányainál, A monarchia ezeket .a lépéseket a többi nagyhatalom, megbízása nélkül!, de .azok csendes beleegyezésének tudatálban tett© meg. Románia álláspontja pedig az, hiogy az előzetes békéről való tárgyalásokat azonnal meg kel.l kezdeni s azokat romián 'földön kell lefolytatni. Ez az álláspont szimpatikus valamennyi batalomnak. Oroszország is teljesen osztja a monarchiának azt a felfogását, hogy egy ép és erős Bulgária fent (irtása feltétlen szükségesség. Épen, miért erről vűamenuyi hatalom teljesem meg van győződve, bizonyos, hogy a Bulgária és ellenfelei között létrejövő megállapodásokat, a;zck végleges aláirásia előtt elfogadhatóságuk szempontjából' Miit fogja bírálni valaimemmyi nagyhatalom s aimennyiblein azeik a balkáni állapotokról való közfelfogásnak meg siiem felelnek, maguk a hatalmak fogják kezükbe ven ni a határok megállapitását a Balkánon. <iHimHin>Him>i(niiiuum»iinnmHm Az osztrák politikai helyzet, fschlbőt jelentik: Stürgkh gróf osztrák mámáisizteralmiök és Hemold báró ©sztrájk belügyminiszter ma reggel' hét ópakor ideérkeztek. Stürgkh gróf tizenegy órakor jelent meg ő felsége előtt kihallgatáson. A miniszterelnök már három hete nem jelent meg ő /felség© előtt. Mielőtt rövid szabadságát miagkezdéné, alkalmat vett magának a miniszterelnök arra, hogy ő felségéinek egész sor politikai és folyó igazgatási kérdésekről jelentést tegyen. Korytowski lovag, Galícia helytartója a legutóbbi n,apóikban Bélesben volt ós ennek következtében a miminiszterelnök a galiéiaá tartományi választások kiimenctelórői és a galíciai kérdéismől is általánosságban referálhatott. Azonkívül jelentésit tett iá miniszterelnök ama segitő-akciókiról, amelyeket .az árvíz által Sújtott tartomáznyokbar, elsősorban Galiciában és Stájerországban inditiottak, végiül szobaifcerült a cseh kérdés is, meiyimek jelenlegi állásáról Stürgkh gróf behatóan informálta az uralkodóit, A horvát kérdés. A Fremdenblalt ma vezércikkben foglalkozik a horvát kérdéssel ós azt árja, hogy a változást Horvátországban Tisza gróf programbeszóde óta 'tehetett várni, Azon a mlalpan, amelyen Andrássy gróf az aradi piacon a megsértett és fenyegetett alkotmányosság miatt panaszkodott, -azon a napon. Tisza gróf egy fontos lépést tett, hogy a szerencsétlen koalíciós rezsim legsúlyosabb és legvégzetesebb hibáját jóvátegye. Aridra,ssy a törvény betűjének szigor,u megtartását követelte, még akkor is, ha ICIZ 3/ legmagasabb állami érdekeket sodorja veszedelembe. Mikor azonban miniszter voiLt, közjogi lelkiismerete nem mutatkozott olyan érzékenynek. Nem voltak aggodalmai ama nagyon is kifogásolható forma elten, amellyel a szolgálati pragmatikát törvénnyé tették és nem vizsgálta azt sem fölül, hogy tartalma inegffelíel-ie iá magyar-horvát fciegyiezósii törvényeknek. Akkor könnyelműen elmérgesitették a viszonyt Magyarország és Horvátország között és most nem lesz körmyü a régi rendet helyreállítani. Igen komoly okokból a magyar kormány még fönt artani kivánja a királyi biztosságot, azon ham ez ne keltsen nyugtalanságot Horvátországiban, mert az uj királyi biztos legfelsőbb .helyről azt a megbízást kapta, hogy a normális állapotok annyira óhajtott és minél előbb valló helyreállítását készíts© elő. A normális állapotok helyreáll itása a cél, 'amelyet miinél előbb el kell érni. Az uj királyi biztos egyénisége biztosítéka annak, hogy a sáikiar nem fog elmaradni. Skerlecz báró válamcinynyi párton kivül áll és valamennyi frakció cgyeu'lő bizalommal közeledhetik feléje. Tél1913. julius 25. jiesen j ogosnak, sőt természetesnek kell látniuk a másik direktívát is, amelyet a legfelsőbb kézirat fölá,Hatott. ,A normális állapotok helyreállít álsa Horvátországban a fönnálló közjogi kötelékek változatlan föntartása mellett készítendő elő. Természetesen a kiegyezési törvény épségként.artálsa az ©gyedüli alap, amelyen ia megoldás lehetséges. A béke .megteremtése ezen aiz alapon nem teliét nehéz. aaa&BaaBaBnaBaBaBaaBaBBBBaaaaaBBaasBBBBBSBaBaaDaaaa Ismeretlen tartózkodásu Károlyi Lajos gróf. (Saját tudósitóntitót.) A hivatalos lap mai számában, ott, ahol az idézés, árverés, körözés és egyéb hivatalos közlemények unalmas betű,tengerére csak a legelszántabb ujságmoly meri ráereszteni elpusztíthatatlan érdeklődésének vitorlás hajóját és ahol még a vastag betűknek sincs jelentőségük, mert csak annyi á céljuk, 'hogy amennyiben Laczkó Pál, Rásfca János, Marcinek Borbála és ehhez hasonló polgári nevek szürke viselői egyszer, véletlenül kezükbe vennék a hivatalos lapot, észrevehessék, hogy az idézés, körözés, árverés és egyéb jó nekik szól — ezen a végtelen nyomdai óceánon megakadt a szemünk egy négyszögű idézéskeretből kiugró néven, amelynek láttára csodálkozva kell kérdeznünk: hogy is kerülhetett ez ide? Károlyi Lajos gróf neve ez a feltűnő név. Tudtunkkal sem csődbe, sem gondnokság alá nem kerülhetett, sem nem követett él valami büntettet, miért szól hát hozzá az az idézés? A választ a hivatalos laptól kapjuk meg a következőkben: 1913. Sp. VII. 916—3. A budapesti VIII—X. kor. kir. járásbíróság közhírré tesiziii, hogy Ungár József dr. budapesti (József-körút 36.) ügyvéd által képviselt Guary Ernő felperesnek gróf Károlyi Lajos alperesi elleni 1000 kor. és jár. iránti keresetének sommás tárgyalására 1913. évi augusztus hó 1. napjának délelőtt 9 órája ©zen bíróságnál kitüzietett és ismeretlen tartózkodásu gróf Károlyi Lajos alperes részére dr. Gséc&i Miklós ügyvéd ügygondnokul ikirendelfetett. És néhány centiméterrel lejebb még egy hasonló idézés, ugyancsak Károlyi Lajosnak adresszálva ós csak azzal a különbséggel, hogy a szám 1913. Sp. VII. 917. és az összeg nem 1000 korona, hanem 404 korona 62 fillér. Az idézést nem 'értjük. Ezernégyszáz korona miatt perlik Károlyi Lajos grófot. Érsekújvár egész vidékének birtokosáit, ,a számlálatlan KáPölyi-milOiiók legnagyobb részének óriási vagyonlu urát? És ismeretlen tartózkodásu Károlyi Lajos? A monarchia volt londoni nagykövetének, Károlyi Alajos grófnak a fia és gróf Széchenyi Bélának, a koro naőraék a veje! Ismeretlen: tartózkodásu az Eszterházy-utca 40. számú palotának és számos budapesti birtoknak, sok tízezer bolid föld iiieik a tulajdonosa? Nem értjük. IMi történhetett itt? Csécsi Miklós dr., akinek a. inieve különben •az idézésében is előfordul, .mint a törvényszék által a giróf részére kirendelt ügygondnoka, a következő fölvilágosítást adta erre 'vonatkozólag a Délmagyar ország fővárosi munkatársának: —• Az egész csak akvetetlenkedés. Károlyi Lajos gróf jószágigazgatója kitette a pörösköidő Guary Ernőt a grófnak egy bérházából, mire Guary azon. ,a cimen, hogy a lakás poloskás volt, kártérítés és egy negyedévi házbér eímétn beperelte a 'grófot. A hivatalos lapba pedig azért került az idézés, mert a gróf fittet nincs itthon, tehát az idéző végzést nem tudták neki kézbesiteni. És bár a felperes ügyvédj.e bizonyára igen jól tudja, hogy kicsoda az a Károlyi Laj'OS gróf és bár Csécsi Miklós külön lovlében megkérte, hogy