Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-23 / 170. szám

2 bÉLMAGYARORSZÁO iái3. julius 23 háború véget érjen, sőt uj, meg uj bonyodalmak fenyegetik, amelyek még nagyobb vészt hozhatnak gazdasági életünkre. Az európai hatalmak a maguk jól fölfogott érdekében hatalmi eszközeiket, a civilizáció pedig a maga szelídítő hatását érvényesithette volna arra is, hogy a hadviselő feleket fölvilágosítsák, mennyit ártanak saját maguknak is a véres háborúval. Nemcsak azokat vesszük számításba itt, akik kegyetlen hajlamoknak s barbárizrnusnak estek áldozatul, hanem különösen azokat, akik "a háborúban elestek, vagy nyomorékokká váltak. Bulgária férfi lakosságát jóformán megtizedelte a háború; ifjúsága elveszett; Görögország, Szerbia, Montenegró és a mohamedán birodalom annyit vesztett e háború tartama közben emberekben és javakban, hogy a balkáni államok külön-külön és együttvéve sem érnek föl az áldozatokkal, melyeket a hadviselő felek hoztak. Mennyi időnek kell leperegni az örökkévalóság soha meg nem pihenő folyamán, amig fölépitik a hadviselő felek, amig pótolják azt, ami az irtóztató hadjáratok alatt elveszett! fcJ-a*aaaaacaaaBEBaanesaKBi/aaii*Ef;BBaaaaaassa<§aaaBKaii'' A francia adófizetés. Parisból jelenlik: A .kamiara költségvetési •bizottSiágia a mult pénteken- beleegyezett abba, hogy a barmi ne évnél idősebb agglegények jövedelmi adóját busz százalékkal fölemeljék. Fra nci a országbam. ez idő isízerln.t -erősi áinamiliat tapaszdaliható abban a:z irányban, hogy az adófizetés terihét az amúgy is igénybe vett családapáik válláról legalább részben levegyék az agglegények és- a gyermektelen házaspárok. A szülők szövetsége ebben az évben Parisban nemzeti kongresszust tartott, amelyben ezt a kérdést fejtegették és Messimy volt hadügyimmiiszter a mult évben javasolta is, hogy a kormány azoknak az anyák íiak, akiknek négynél több -gyermekük van, évi ötszáz frankot fizessen és liogy eizt az összeget az agglegények megadóztatásával f hozza be. A kongresszus alkalmából statisztikai adatokat tettek közé, melyekből kitűnt, ihogy F ranciaor,szagban 1,550.000 liarmiinic éven felüli agglegény és 1,800.000 gyermektelen házaspár van. Politikai hirek. (A horvát miniszter és a királyi biztos. — Eskü Ischlben. — Csődöt mond Andrássy pártalakitása.) (Saját tudósítónktól.) Tisza István gróf miniszterelnök, Skerlecz Iván báró és Esterházy Miklós herceg főpohárnok ma reggel hét órakor Ischlbe érkeztek. A miniszterelnököt titkára, Latinovits Endre dr. kisérte. A ma érkezett méltóságok üdvözlésére a pályaudvaron Schiessl báró, a kabinetiroda főnöke, Prileszky udvari tanácsos és Heltai Ferenc, Budapest város éppen itt időző főpolgármestere jelentek meg. Délelőtt tiz órakor tette .le az esküt őfelsége előtt Pejacsevich Tivadar gróf, mint újonnan kinevezett -horvát miniszter és Skerlecz Iván báró, az uj horvát királyi biztos. Pejacsevich Tivadar gróf eskütételénél Tisza István gróf miniszterelnök és mint zászlósúr Esterházy Miklós herceg főpohárnok-, mester segédkeztek. Az eskümintát Vértessy államtitkár olvasta föl. Ezután következett Skerlecz Iván báró eskütétele, amelynél Bilinszki lovak közös pénzügyminiszter és Paar gróf főhadsegéd működtek közre. Az eskümintát Mende udvari és miniszteri tanácsos olvasta föl. Skerlecz báró nemcsak mint horvát királyi biztos, hanem mint valóságos belső titkos tanácsos is esküt tett. Az eskütétel előtt a király magánkihallgatáson fogadta Esterházy Miklós herceget. Az eskütétel után Pejacsevich gróf és Skerlecz báró külön kihallgatáson jelentek meg az uralkodó előtt. Cuvaj volt királyi biztos ReichlhaMból ideérkezett. Andrássy Gyula gróf pártalakitási mozgalmát — ugy látszik — korai kudarc, komoly hajótörés érte. Egy idő óta szünetelnek az uj pártalakitás hírei, a tiszadobi tanácskozások véget értek. Utoljára Mezőssy Bélát látta vendégül tiszadobi kastélyában Andrássy. A függetlenségi párt alelnökével hosszadalmas pur-parlék folytak, de azóta sincs ujabb hir, valami pozitívum Andrássy Gyula erőltetett zászlóbontásáról. Maga a vezér is begubózott. Pedig kezdetben ugyancsak vagdalkozó kedvben vágott neki: persze a koriinányképes párt megszervezésének. Az első lépésnél tovább nem jutottak. A zászlót letiiztók, megcsinálták a tetszetős, a magyar demokráciával kacérkodó programot, ígértek a mostaninál -tágasabb keretű és progresszívebb 'választói jogot (és ezt Andrássy ígértei), de a refonmszerkesztésnél tovább nem jutottak. Andrássy sokszor megígért manifesztációja is elmaradt. Előbb junius végére, majd julius elejére és most megint augusztus elejére ígéri Andrássy nagymihályi -beszámolóját, amelytől az uj és halva született párt komoly akcióját számítanák. Ez a késlekedés, ez a habozás, mi egyéb, ha nem a legőszintébb s legbeszédesebb kudarcnak a jele? . , s Elejétől kezdve a legnagyobb részvétlenség kisérte a pártailakitá&t. Kit isikerült Andrássynak megnyernie? Désy Zoltánt, akiről kezdettől fogva tudták, hogy táborához szegődött, Bethlen István grófot, aki szintén ré'gebbről mellette volt, Sz'terényi Józsefet, aki bizonytalanul lebeg esztendők óta a pártok felvonóhidja előtt. Tanácskozásra hivta Károlyi Mihály grófot, aki mem csatlakozott Andrássyhoz. Nem sikerült megnyerni Gál Sándort és Mezó'ssy Bélát sem, akikre szintén számított. > Azon a pár emberen kivül, akik ujabban hozzácsatlakoztak, ki megy Andráissyval? A szűkebb rokonsága, egynéhány mágnás, a kik a kaszinóban kitartottak mellette, az alkotmánypárt egypár régi főispánviselt embere. Az ember az ujján megszámlálhatja az egész gárdát. olykor igen szenvedélyesen szerette Kornélt és Korínéi nem szerette a tragikus jeleneteket, sem a 'könnyeket. Történtf Ihogy Kornéll pájrbajban megsebesült. Pisztolygolyó szaladt a vállába és bár az ón nem érintett nemesebb szerveket, Kornél hetekig nyomta az ágyat. Az asszonyók eleinte fölváltva látogatták. Miarianka ebédet küldött, ímogéin cukrozott gyümölcsöt, Geraldine francia lepényt és Irma párnákat. Imogén később csak nagyon ritkán jöhetett. „Az uram nem szereti, ha elmegyek hazulról!"— /mondta és mindig divatos kalapja, zengő hangja és nagy értelmes szeme nem jelent meg sem hétfőn, sem máskor. Geraldine azt hozta föl óikul, hogy attól fél, hogy más nőkkel is találkozik Kornél betegágyánál, 'midőn is elsülyedne szégyenletében. Mariankát otthoinülőnek nevelte Kornél, mert hisz fiatalkorában cirkusz-lovarnő volt és eleget hallott zenét, szagolt virágot és látott csillogó estiláimpát. Marianka tehát már azért is otthon maradt, mert nem akart mindig az utcán csavarogni, mint a többi pesti asszonyok. Irmát gyermekei nevelése foglalta el. Kornél, mig lázában Indiában és Kokharában járt, cigányzene mellett csürgő kígyót táncoltatott, a falon régi istenek piros képei mutatkoztak és a padlón színes márványból volt kirakva, olyan egyedül maradt, mint illik az olyan vénülő gazemberhez, akinek soha selm volt lelkiismerete. Az ajtó nem nyílott föl, -asszonykák nem suhantak be titokzatosan, lábujjhegyen, sürü fátyollal arcukon és tetötöl-talpig frissen, üdén felöltözköd've, uj szalagokkal harisnyájukon, amelyet talán már napok óta őriztek e látogatás alkalmára, a parfümmel és kölnivízzel takarékoskodtak, hogy pazarabban bánhassanak vele e napon és uj kalapjukat mindig elhozták magukkal megmutatni . . . Senki sem jött, akinek lehúzhatta <volna gyöngéd kézzel Kornél a pulha keztyüjét, kis kabátját lesegitette volna és kitől álmodozva, lágyan -megkérdezhetné: „Kedvesem, mit csináltál azóta, mióta nem láttalak?" Imogén zsurjait, estélyeit, barátnői kalandjait mesélte, a díványon helyet foglalva, Geraldine férjével való civakodásról és regény olvasmányairól beszélt, — „Ó, Puskin Sándorom, te! Szegény meglőtt fiam!" — Marianka a virágairól és a cirkusz hölgyeiről, akiik visszavonultságában is fölkeresték, könnyen hangon értekezett, — „a nők ,még mindig olyan rosszak, mint fiaitalkoromban voltak!" — mig Irma katona fiai leveleit olvasta föl és a kis leányai csodatetteit előadta. Senki sem jött. Konnél vállsebével, amelyről -azt hazudta a nőknek, hogy az ő védelmükben szerezte, egyes-egyedül szenvedett. Behunyta a szemét, Indiába utazott, kigyót táncoltatott, meg vitorlás-gályát -kormányzott piros tengereken, -végül ..fölmászott egy kenyérfára. I Miután, midőn jobban lett, a bibliát -elővétette a hotel véti .szobaleányával. — Marié, üljön a díványra, fölolvasok magának Krisztus urunkról. Az öreg szobaleány leült és fehér főkötős fejével bólintgatott az olvasmánythoz. Estefelé 'kopogtatottak az ajtón. Marié megnézte a kopogás okozóját. — Virágcsokrot hoztak! — jelentette. — Dobja ki a virágot, lelkem, — felelt elszántam és hozzátette: — Senkit ne ereszszen be hozzám, akinek szoknya van- a testén. ; Igy történt ez hajdanáiban, midőn Kornél megöregedett. Telefon 5i5. Kizárólag helybeli, hírneves asztalosmesterek által készitett, elismert jóminőségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műaszfalosok Bútor raktárában (Szeged, Tisza Lajos-körűt 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizelesre 1