Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-22 / 169. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1913.; julius 22 ország polgárai lesznek az elsők, akik a horvát alkotmányos élet megújhodását a legnagyobb örömmel fogják üdvözölni. Politikai hirek. (A horvát kérdés megoldása. — Tisza a király előtt. — Kész az adórevlzló. — Két kerület választ.) (Saját tudósít ónktól.) Tisza István gróf (miniszterelnök ma reggel Skerlecz Iván báró kíséretében Bécsibe utazott, ahonnan folytatta útját Ischlbe s holnap, kedden reggel kihall­gatáson jelenik meg a királynál. A miniszterelnök kihallgatása után Pe­jacsevich Tivadar gráf, mint horvát minisz­ter, majd Skerlecz Iván báró, mint Horvát­ország királyi biztosa leteszik a király ke­zébe az esküt. A miniszterelnök szerdán reggel Bécs­ben lesz s valószínűleg már szerdán délben visszautazik Budapestre, ahova szerdán este érkezik meg. Pejacsevicih kinevezése joggal jelenti azt, hogy Horvátországban visszaállítják a normális alkotmányos állapotokat. Végérvé­nyesen menesztik ugyan Cuvaj Edét, a hor­vát királyi biztost, de ugyanakkor kinevezik utódját is. Az utód nem bán lesz, hanem királyi biz­tos és pedig: Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség elnöki osztá­lyának vezetője. Diplomata modorú, szim­patikus államférfi s ő rá vár részben a föl­adat, hogy rendet teremtsen a rakoncátlan horvátok között. A kormány azt hiszi, hogy Skerlecz misszióját a horvát közvélemény kedvezően fogadja majd és sikerül neki hely­reállítani a jó viszonyt a magyarok és a hor­vátok között. A horvát kérdés megoldásán kivül fi­gyelemreméltó az az eredményes munka is, hogy az adórevlzló javaslatát már az ősz elején beterjeszti a kormány. Tudvalevőleg nyolc hónappal ezelőtt a Lukács-kormány nem léptette életbe az uj adótörvényeket, sőt a kormány komolyan foglalkozott azzal a tervvel is, hogy az uj adótörvényeket revi­deáltatja, még mielőtt azok érvénye valóság­gá lett volna. Ezt a tervet Hegedűs Lóránt dr. vetette föl az illetékes tényezők előtt és Teleszky elfogadta. A kész törvény visszakerült a pénzügyminisztérium törvényelőkészitő osz­tályába, hol megkezdődtek a revizió munká­latai. Erős és komoly munka, bogy a tör­vényből olyan alkotás legyen, mely egyfor­mán kielégitse a kincstár és a dolgozó pol­gárság érdekét. Ez természetesen roppant nehéz föladat, de remélhetőleg sikerülni fog. Általánosságban méltányos tervről van szó, — ez a szellem lengi át azt az uj mun­kát is, amelyet, mint a Délmagyarország hi­teles forrásból értesül, most fejeztek be a pénzügyminisztériumban. Elkészültek az uj adótörvények revíziójával és bár a törvény­tervezetről részieteket nem sikerült megtud­ni, annyit megállapithattunk, hogy a revizió javított a törvényeken. (Mint értesülünk, a létminimum a reví­zióban is marad a régi és kimondja a tör­vény, Ihogy adó cimén a fizetés kétezer ko­ronán alul is lefoglalható. A revizió már teljesen készen van, az egyik őszi minisztertanács elé kerül és ok­tóberben a pénzügyminiszter ieteszi az uj javaslatot a Ház asztalára. Két kerületben készülnek most válasz­tásra: Nyírbátorban és Berettyóújfalun. A nyírbátori kerület függetlenségi pártja tegnap délelőtt Szabó Lajos elnöklésével jelölő érte­kezletet tartott, amelyen egyhangúan Laeh­ne Hugó volt képviselőt jelölték. Laehne hu­szonhetedikén mondja el programbeszédét. Ez alkalomból megjelenik Nyírbátorban Ap­ponyi Albert gróf és Károlyi Mihály gróf is. A munkapárt jelöltje Balthazár Dezső dr. református püspök. Balogh Tihamér, a berettyóújfalui ke­rület függetlenségi képviselőjelöltje vasár­nap mondta el programbeszédét a kerület székihelyén, Berettyóújfalun. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt nevében Lovászy Márton, Kovácsy Kálmán, Horváth Mihály és Pldtthy György képviselők valtak jelen. A népgyűlésen Elek Gusztáv pártelnök üdvözlése után Balogh elmondotta program­beszédét, amelyben annak a szükségét han­goztatta, ihogy a kerületet a függetlenségi zászlóhoz visszahódítsák. Ezután Horváth képviselő beszélt, utá- . na pedig Platthy György, aki heves kiíaka­dásokkal illette a kormányt. Lovászy Márton Márton Ciffra Kálmán programbeszédévei polemizált és Albánia függetlenségét szembe­helyezte a magyar nemzet függetlenségével, Kovácsy Kálmán Tisza István gróf egyik mi­napi beszédével foglalkozott, végül pedig Horváth János a szociálisták nevében mon­dott beszédet, de minthogy erősen izgatott a hatóság ellen, a jelen volt főszolgabíró meg­vonta tőle a szót. Ezután a képviselők a kerület községei­be utaztak. E kerületben Ciffra Kálmán mun­kapárti képviselővé való megválasztása bizo­nyosnak látszik. Tisza István gróf egy egész választó­kerület díszpolgára. A hódság (Bács-Bodrog­megye) választókerület tizenegy községének képviselőtestülete 20-án díszközgyűlést tar­tott, melynek egyedüli tárgya volt Tisza Ist­ván gróf miniszterelnöknek a községek dísz­polgárává megválasztása. Beérkezett jelen­tések szerint a miniszterelnököt díszpolgárrá választották: Hódság, Bácsordas, Veprőd, Cservenka, Dernye községek egyhangúlag; — Militics község 43 szavazattal 2 szava­Épen ihogy kabátját — az ünneplőt ér­tem ezalatt — kezdte ki az idő. Itt-ott erősen lekopott, varrásai megtágultak és kifénye­sedtek. Maja-Sztina nem találta már eléggé ünneplőnek és ebben a véleményben oszto­zott a biróné, meg az egyházfi felesége is, akik a falu hangadói. Megindult tehát a ta­nácskozás, hogyan, mikép lehetne e fontos kérdést miinél jobban, okosabban megol­dani. ök hárman tehát és kivülök még néhány okos és ügyes asszony megegyeztek abban, hogy Varró Marival csináltat Sztina anyó uj ünneplőt. A kabát el is készült, csak — szokás szerint — nem sikerült. Ép ahogy a husz év előtti varrt kabát. Derékon aiul ször­nyű bő, ujjai pedig rettenetes hosszúak. Per­sze. okosabb lett volna, ha mielőtt egészen elkészül, Sztina anyó fölpróbálja a kabátot, de Varró Mari nem szerette a fölösleges munkát és kijelentette, hogy a kabát próba nélkül is kitűnően áll. Igy tehát megkapta munkájának becsületes árát. Sztina anyónak meg volt a vasárnapi kabátja, amely pont hétfő estére lett készen. Sztina anyó pedig szokás szerint ellá­togatott szomszédaihoz és beszédközben elő­jött a szó uj kabátjáról is, mely kissé hosz­szu és bő ugyan, de egyébként egészen jól il­lik testére. A birőnéasszony azonban igazán sajnál­ta a jólelkű anyót, azért is mondta legidő­sebb leányának, menne el hozzá azalatt, mig ő itt van és varrja a fatális ujjakat rövidebb­re és vágjon le a kabát ujjából, a varrásokat pedig rendre vegye be. A leány ugy csele­kedett. Ujja fürgén mozgott és mire estefelé Sztina anyó hazavetődött, anélkül, hogy tud­ta volna, helyre lett igazitva a kabát nagy hibája. Másnap Sztina anyó az egyházfi felesé­gét kereste föl. Itt is beszéltek a kabátról és a háziasszony, bár nem látta azt. tudta, hogy hol a hiba rajta. Titokban el is küldte leányát helyreigazítani a bőséget. A leány szívesen engedelmeskedett s mire este lett, minden varrásból egy ujjnyit levett, ott pe­dig, ahol Sztina anyó .a hosszúságról pa­naszkodott, ügyesen és gyorsan jó arasznyit levágott. A derék anyókának pedig sejtelme sem volt a szívességekről és harmadnap és negyednap újra csak elmenvén látogatóba, ha a kabát szóba került, újra csak elpanaszolta „nagy" baját. S mert mindenütt szerették őt, mindenhol iparkodtak kedvét keresni, meg­történt az a kedves 'dolog: mire a vasárnap elérkezett, ötször lett átigazítva -az anyóka kabátja. S ha valaki nem is számolócsoda, el kell találnia, micsoda rövidséget szenve­dett a kabát öt buzgó, figyelmes és ügyes műkedvelő varrónő keze alatt . . . Mikor vasárnap lett, Sztina-Maja anyó, aki nem lévén biu, addig meg sem nézte, an­nál kevésbé próbálta a kabátot, ámulva lát­ta, mennyire megváltozott az. Az ujja alig ért a könyökéig, meliéné'l a legnagyobb erő­feszítéssel sem lehetett összegombolni és a majdnem térdig érő „slészli" ép hogy a de­rekát takarta. Mi lehet ennék oka? Addig-addig töprenkedeett, mig eltalálta. Aztán meghatva (gondolt a jólelkű teremté­sekre, akik neki ezzel örömet akartak sze­rezni. És mivel ő maga is a jólelkű teremté­sek közé tartozott, 'fölvette mégis az ünnep­lőt, magára szorította, ahogy lehetett és — megindult a templom felé. Mögötte azon­ban a biróné, az egyházfi felesége s a többi jószivü szomszéd szörnyen bámult a kabát rövidségén. — Sebaj — mondta nekik a jó Sztina asszony vigasztalólag, — ahogy a kabátom megkisebbedett, ugy nőtt szivemben az irán­tatok való szeretet. Mivel azonban a többiek felényire sem voltak oly okosak, mint ő, nagyon csodál­koztak a furcsa mondáson és nagysokára, mise után vagy félórával tudták meg, mit értett a jó anyó ezalatt. És ezentúl még jobban szerették őt. Telefon 515. Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jóminő­ségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetesre is

Next

/
Thumbnails
Contents