Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1913-07-20 / 168. szám
1913. julius 19. DELMAGYARORSZÁG 5. Kihez hasonlít Dózsa György ? - Adatok a parasztvezér szegedi szobrához. — (Saját tudósitónktól.) Julius huszadikán pontosan hiáromszázkillemcvenkilenic esztendeje, Ihogy a magyar történet legelső szabadságharcának hősét, Dózsa .Györgyöt tüzes, rostélyon halálra 'kínozták a hóhérmunkára kivál'tkópen alkalmatos cigányok. Ez alkalommal, különösen a, tervezett szobor fölállításával 'kapcsolatban lehetne egy kicsit csevegni .arról, hogy kihez hasonlít hát tulajdonképen Dózsa György, a sokat hányatott, szinte már regeszerü hős, ki 'a vértanukhoz hasonlatos lelkierővel viselte el páratlan kegyetlensógü megkinzatásiát. Szeged város főjegyzője Rózsa Sándorhoz hasonlította a parasztvezért. No, no. Hát hiszen .mindenkinek meg lehet rőlía az egyéni véleménye. Márki Sándor történeti,ró például Kossuth Lajoshoz hasonlítja és .az akadémia által kiadott, ritka hecsü monográfiájának 22. Oldalán azt irja: „Dózsa neve borong a. korszak kezdetén, — Kossuth .neve ragyog a korszak végén ... A magyar nép sohasem követett tömegesebben egy forradalmi vezért sem, mint Dózsát, midőn jogok nyeréséről, — s mint Kossuthot, midőn nyert jogok meglháláláisáról volt szó". Látnivaló, hogy különböző vélekedések vannak a világom. Szegedien, Dankó Pista sem lehetett elismert művész soha, isten nyugosztalja szegényt .a márvány szobrában! Itt mindvégig annak a malaobandlánalk a nyekergős hegedűsét látták benne, aki valamikor, keserves fiatalságában a szatymazi szüreti bálakon muzsikált. Ott történt meg vele, hogy az egyik szegedi patrícius-családnak jókedvű feje egy hordó bort ajándékozott neki .azzal a kikötéssel, hogy személyesen kell hazatolmia egész .a felsővárosi kis cigánytanyáig. Szegény Dankó Pista tolta a nehéz hordót, gurigálta végig ,a kátyius országúton ós mikor otthon a nagy murira öszszegyült atyialfiság előtt csapra ütötték a 'hordót, akkor derült csak kii, hogy tisztia szin kutviz völt abban, — debiziistienuocsie. Muzsikálhatott aztán a párisi Grand Caifée-ban, írhatott nótát, csndaszópet, szárnyára vehette a hir ós ,a dicsőség, — a szegedi urak előtt csalk kopott dádé maradt ő mindvégig. El se menteik a temetésére, amely a kultúrpalota előtti térről indult ki; az egész ország ott völt, csak épen Szeged' hiányzott . . . Hát igy van az. Emberi sors. A hős legendás híre köddé.foszlik, amint elérhető közelségbe kerül ,az ember, a maga közönséges fogyatkozásaival és fcicsinyességeivel. iMakfalvi Dózsa György, ia végvidéken szolgálatot tevő magyar lovas százados, az 1514. esztendő húshagyó 'keddjén vívja meg első nevezetes hadi küzdelmét. A szenidrői lovas spáhik vezére, Ali bég, csapatával Nándorfehérvár alá lovagölt és hangos fenszóval Párviadalra invitálta a magyar leventéket. A belgrádi magyiar őrség meghatotta a hencegő bég szavát. Dózsa György egyszeriben felfortyant rajta, lóra kapott és ott a két tábor között nyilvános párviádalban ugy levágta a törököt, hogy annak gazdátlan fehér lova Nándor kapujáig meg sem állt. Dókétszáz aranyat ós két ezüstcsótáros lovat kapott ezért a tettéért királyától. Bbbőll az időből való az a vád, hogy a meggyesi vásár alkalmával több szebeni lakos miegraboltatott ós meggyilkoltatott. Hédervári Barlabási Lónárt erdélyi alvajua Szeben városáho>z irt levelében azt állítja, hogy a gyanú nemes Dózsa György makfalvi székelyre .esik, aki ellen állítólag vizsgálat is indult ezért a rablótámadásért. Hogy mivel végződött a vizsgálat, arról semmiféle adat nem maradt fönn. Ez egyetlen gyanú alapján tehát .annál kevásbbé lelhet azt állítani, hogy Dózsa rablóvezér volt, mert abban a korban egy-egy gyilkosság ide, vagy oda, nem sokat nyomott a latban; a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós, számtalanszor elindult portyázó hadjáratra és az átutazó kalmárokat közönséges rabló módjára fosztogatta. Mégis nemzeti hőst faragott belőle a történelem, mert gróf volt és vitézi halált halt; Dózsa ellenben, ia parasztság vezére lett és vértanú-halálával sem tudta maga irányában kiengesztelni az úri osztály -zájaize szerint alakult történelemirást. Tény, liogy a későbbi háború folyamán Dózsa Gyöngy az elfogott urakat, Csáky Miklós püspököt, Ravazdy Pétert és Telegdy Istvánt ritka kegyetlenséggel végeztette ki. De a kegyetlenség a parasztháborúnak közös vonása. Abban az idlőben nem sokat teketóriázták azzal, aki a csatát elvesztette A kor el'körcseihez hozzátartozott a vérengzés. Es ha volt is bűne az emberiség ellen Dózsának, bőven ©kszpiálta, azzal a páratlanul véres mártírhalállal, melyet elszenvedett. Az egykorú krónikás (Verancsics) irja le legtöbb hitelességgel ezt a rémregényt, s ugyancsak ö említi, hogy a vezérnek félig megsült testéből legszemélyesebb hiiveinielk haxapniok kél letett: „mely peniig nem akarta harapnia, kit megesmérték, ha a szája virtő veres vöt, vagy neui vét, az azon lielen tüstént levágatott . . Hetvenezer paraszt vérét itta he a honi föld. Dózsa György a maga korának erkölcsei szerint élt, igazi szabadságharcos volt, kinek szive szegedi földben porladozik. Az sem lehetetlen, hogy a páratlan kegyetlenségü kivégzés Szegeden történt, 1514. julius 20 án, legalább egy julius 29-én irott tudósítás igy említi. Hasonlóképen Janus V'itá lis egykorú történetíró. Az utókor csak kegyeletét rój ja le, lia a szabadság vértanujának kiti. emlékét a szegedi szoborban meigöröMsnisztertanács. Budapestről jelentik: A kabinet tagjai ma délután tanácskozásra ültek össze, Tisza István gróf elnöklésével. A minisztertanácson csak a Bécsben levő Hazai Samu báró nem jelent meg. Folyó ügyeket « A 8tWiro:i-l(MMzk;i szombat estétől kezdve minden este Budapest legkedveltebb zenekara, a világhírű KOCZÉ ANTAL és fiai hangversenyez. BHHBIIIUlfllHBIBH intéztek el, majd a horvát kérdés került szóba, nevezetesen az, ihogy Rauch Pál bárót fölmentette ,a kormány báni méltóságától és hogy Pejacsevich Tódor gróf lesz az uj bán, Pejacsevich és Tisza miniszterelnök vasárnap Bécsbe utaznak és audiencián jelennek meg őfelsége előtt. iiiiaiMaaiiai a. A monarchia és Oroszország együttes akciója. (Uj javaslat a béke érdekében. — Szófia előtt a románok és Drinápoiy előtt a törökök. — Ujabb harcok.) (Saját tudósitónktól.) Pétervárról, a legjobb forrásból arról értesül a párisi Figaró tudósítója, hogy a legközelebbi napokban Ausztria-Magyarország fontos diplomáciai lépést fog tenni, mert a kormányok Belgrádban és Athénben nem fogadták meg az orosz külügyminisztérium jó tanácsát, hogy szüntesse meg az ellenséges kedéseket Szerbia és Görögország. Pétervárott aggódnak, hogy Ausztria-Magyarország nem türnő Szerbia túlságos terjeszkedését. Másrészt az angol kormány nem akarja megengedni. hogy Görögország az Aegei tenger partvidékén Szereszen túl terjeszkedjék. Ennek következtében az orosz kormány Belgrádban és Athénben megismételte barátságos tanácsát. Ha ennek a fölszólításnak ismét nem lesz eredménye, akkor könnyen megtörténhetik, hogy Oroszország Ausztria-Magyarországgal együttesen fog föllépni Belgrádban és Athénben. A berlini Lokalanzeiger jelenti: Hir szerint a pétervári kabinet azzal a javaslattal akar a nagyhatalmakhoz fordulni, hogy a Bulgária és a harcoló felek között levő előzetes békét nemzetközi balkáni értekezletnek engedjék át, amely a föltételeket meg fogja vizsgálni az európai nagyhatalmak érdekeinek figyelembevétele szempontjából. Hogy az uj javaslat a béke érdekében mint sikerül, azt ma még nem lehet tudni. A B'alkánon most készülnek a döntő ütközetre. A bolgárok nagyon hányavetin felelnek még ma is minden olyan fölszóütásra, amely a békét célozza. Közben a románok be akarják keríteni Szófiát és a török csapatok föltétlenül megkezdik Drinápoiy ostromát. A román csapatok ötven kilométerre vannak Szófiától, de a román terjeszkedés étvágyát a nagyhatalmak is leintik s maga a román kormány igyekszik csitítani. A hatalmakhoz intézett jegyzékében Románia nyomatékosan kifejezte, hogy csak a balkáni béke miatt mozgósított s mindössze csak jogos érdekeit akarja megvédeni. A szövetségesek szintén készek a közvetlen béketárgyalásokra és minden jel arra mutat, hogy Szerbia és Görögország nem fognak túlságos követelésekkel előállani. Erre egyébként gondjuk van a nagyhatalmaknak is, akik Törökországot szintén föltartóztatják, ha tul a'karna kalandozni az enosz-midiai vonalon. Viszont a török seregnek már nem tud parancsolni a porta, igy lehetséges aztán, hogy a török hadak elérkeztek Drinápoiy elé és huszonnégy órán belül megkezdik a vár ostromát. , A mai napon még ezek a jelentések érkeztek:
