Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-19 / 167. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305, ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 - félévre . . K 12-— negyedévre K 6'— egy hónapra K 2'— Egyes szám ára 10 BUér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28 — félévre . . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Egyes saáa ára !• BUér. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. Szeged, 1913. II. évfolyam 167. szám, Szombat, julius 19 A külpolitikai helyzet. Napok óta egész Európán nyugtalanság uralkodik. A nyugtalanságból sok jut a monarchiának is, mert hisz sok jel arra vall, hogy a nagyhatalmak diplomáciáján a sor föllépni és rendet teremtem. Bár e föllépés nem fenyegetést, sőt inkább békés jótanácsokat jelent, viszont minden olyan állapot, mely diplomáciai föllépést kiván, legalább is találgatást, igy nyugtalanságot eredményez. A monarchia diplomáciája szintén föllépett már a béke érdekében. Berchtold külügyminiszter napok óta audiencián jelent meg a király előtt s a kihallgatások egyik eredménye, hogy Berchtold ma tanácskozott Giers báróval, Oroszország nagykövetével. A monarchia és Oroszország közt napok óta élénk a jegyzékváltás. Az utóbbi napokban diplomáciai forrásból semmi hivatalos jelentést se adtak ki, se a monarchiában, se a többi nagyhatalmaknál. Ez fokozza a bizonytalanságot s egymásután különféle hireket portálnak. Többek között Bécsben és Berlinben vannak hirek arról is, hogy a monarchia akciója nemcsak diplomáciai, hanem esetleg fegyveres is lesz. Egész határozottsággal beszélik, hogy Hötzendorfi Conrad báró vezérkeri főnök azt javasolta, hogy a monarchia egy katonai, de békés jellegű demonstrációra határozza el magát és vonuljon be a Szandzsákba, mire a berlini szerződés értelmében joga van mindenkor, amikor a Balkánon zavarok fenyegetik saját érdekeit. A berlini lapok már meg is irták, hogy a vezérkari főnök fölajánlotta lemondását arra az esetre, ha indítványát nem fogadnák el. Ezekkel az ellenőrizhetetlen hírekkel szemben bizonyos, hogy most a monarchia diplomáciai akciójáról van szó. Nem arról, hogy a monarchia formálisan interveniáljon egyes balkáni államoknál, hanem arról, hogy valamennyi balkáni államnál és valamennyi nagyhatalomnál leszögezi a maga álláspontját és annak tiszteletben tartását követeli. A monarchiának ez az álláspontja természetes s kell, hogy ezt a nagyhatalmak is méltányolják és tudomásul vegyék. E körül bonyodalmak, illetve olyan ellentétek, melyek súlyosabb következményeket eredményeznének, aligha várhatók. A monarchia figyelme különben elsősorban most Románia akciója felé fordul, mivel Románia terve mindenképen nagyjelentőségű már. Beavatott bécsi forrásból azt az értesülést kapjuk, hogy Berchtold ischli kihallgatásain és a diplomáciák között most folyó tanácskozásokon nagyjelentőségű uj terv merült föl. Nem tudni még, hogy ki volt a terv kezdeményezője, mondják, hogy Olaszország vagv Románia, ugy látszik azonban, hogy AusztriaMagyarország diplomáciája is támogatja ezt a tervet, mely nem más, mint az, hogy Macedóniából önálló tartományt vagy inkább országot létesítsenek, nemzetközi ellenőrzés alatt, A második balkáni háború, amely Macedónia birtokáért indult meg, megmutatta, hogy a balkáni államok sehogy se tudnak belenyugodni Macedónia ilyen vagy olyan fölosztásába, másrészről pedig ezen a területen görögök, szerbek, bolgárok és kuco-oláhök összekeverve laknak és ez állandóan nyugtalanítja a balkáni testvérállamokat és beavatkozásra vagy háborúra ad okot. Ausztria és Magyarország és Olaszország viszont már régebben hangoztatták azt az álláspontjukat, hogy a Balkánon biztosítani kell a végleges rendet, aminek elérésére alkalmasnak látják az autonóm Macedónia tervét. Feltűnő, hogy Romániából sürün hangoztatják ezt a követelést és Bulgária sem zárkózik el a terv elől most már oly mereven, mint ezelőtt. Bizalmas tárgyalások vannak már napok óta és lehetséges, hogy a terv nemsokára hivatalosan is nyilvánosságra kerül Az önálló Macedóniát nemzetközi ellenőrzés alá helyeznék és az ellenőrzésben nemcsak a nagyhatalmak, de Románia és a balkáni államok is részt vennének. Annyi bizonyos, hogy Szerbiában nagy ellentállással találkozik ez a terv, mert Szerbia Macedónia jórészét magának követeli. Azt mondják azonban, hogy maga Pasics megfelelő rekompenzáció ellenében hozzájárulna a tervhez. Albánia Az apa. Irta: Carlo Schneider. Eléd menitem ma is azon az utón, melyein te hivatalodból jönni szoktál. Ha ilyen szép világos nyári estlén jövök eléd, mindig örülsz. Hogy a sötét, néha zord időben is érted megyek, azt nem szereted. Te jó és gyöngéd gyermek vagy, csupa aggodalom és szomorkodás. A szokott sárikon vártam rád, ahonnan hivatalod ajtajához láthattam. A Jakab-templom tornya nyolcat ütött. Élesen és csengőn kondult meg a harangjáték utána. Ennek a hangja összeölelkezett az enyhe, meleg levegővel, odaadón, gyorsan, ahogy egész ifjú szerelmesek ölelkeznek. Még akkor is várnom kellett, mikor nég elhangzott a harangszó . . . aggódni kezdtem, mikor eszembe jutott, hogy a hónán utolsó napja van. mikor megkapjátok fizetésteket és bizonyára erre kell várnod. (Szép, fiatal, elegánls asszony ment el melletteim. Magas karcsú, .ióll ápolt úrinő. Megismerteim: Qrete Almer volt, a te kis iskolatársad. Azaz már nem Grete Almer, hanem Raderné asszony vagy talán Gülioh, a bankügy,ész felesége? . . . dsakugyan nem vagyok benne biztos . . . Elég az hozzá, hogv már nem a kis Grete. nem is a te kis iskolatársad ... ö is megismert engem és koszöntött. Ez az elegáns hölgy, engem a kevésbé elegáns öreg embert — szeretetreméltó kedvességgel. Utána néztem. Gyönyörű, biztos járása, szép egyenes tartása volt, mint győzedelmes győzőé. Örültem köszönésének és örültem szépségének, mely diadalmas boldogsággal hirdette ifjúságát . . . Akkor léptél te ki a bankház kapuján. Csaknem összeütköztél barátnőddel. Fölismertétek egymást. Aztán halottam Gretenek kacagását. Olyan üde, kedves, csengő kacagás volt. Aztán láttam a te mosolyodat, ahogy .éppen' szoktál mosolyogni. És akikor — hirtelen láttam valamit, amit azelőtt Sohasem vettem észre. Ilyen dolgokat az anya szeme tán látja keletkezőben — az ana csak akkor, ha itt van, már. Láttam, hogy nem vagy fiatal. Hogy megöregedtél. Szemed alatt árnyék van és szemednek nincs nagyogása. Aikad nem niros és éles vonal húzódik orrodtól szád felé . . . Eddig sohasem vettem észre. Solhösem láttam, hogv az idő éles vonalaikat rajzolt arcodra. Most azt is láttam, hogv mosolvod hervadt, ah, minő hervadt annak a másiknak virágzó kacagásához képest! Pedig egyidősek vagytok, ö huszonnyolc éves fiatal _ asKzonv. te huszonnyolc éves öreg leány. És ő alig látszott husz évesnek, ,m,ig te — te felém jöttél, örültél. Mo-, solyogtál. — És én — én olyannak láttam e mosolyt, mint még söha, gyermekem! Csevegtél. Jó voltál és kedves. Minden ngy jött, ahogy mákkor — és mégis más volt minden. Óriási változás történt és én .erősen küzdöttem, hogv megértsem. Otthon is ugy .volt, mint máskor. Te gondoskodtál az estebédről és valami épen különösen kedves dolgot ettünk, amit mindketten szerettünk . . . Kis Csokor, melyet az utcán vettél, állit; előttünk az asztalon . . . És én nem tudtam miért lettem olyan nagyon szomorú e virágok láttára . . . Hosszú volt az este? Elillant gyorsan? Nem tudom ... Jó éjszakát mondtunk egymásnak ... , Szobámba mentem — és ott is mindent ugy találtam, mint azelőtt. Még a kis aranypénzt Is, mint hét év óta mindig születésed napján. Az elsőt mikor hoztad, igy szóltál hozzám: — Nézd apám. olyan sokat keresek! Egész csomó .megtakarított pénzem van, hisz olyan1 kevés kell a mi Ikis szerénv háztartásunkra. Kénlek, légv kedves és fogadd e! tőlem ezt az aranyat, külön kiadásaidra, ha ebetleg volna valami kívánságod, mikor nem vagyok mellletted. Fogadd él a kedvemért! Igv erőszakoskodtál szerető gyöngédséggel1 és én — nem a tiz márkáért — de a szemedben égő ragyogásért, elfogadtam ... Ezóta hónapról-hónapra, fizetésed napián, bejöttél szobámba és szó nélkül leadtad az