Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-01 / 151. szám

1913. jullus 1. DÉLMAQYARORSZÁQ 3. nyosan történt. Ezért fölirt a belügyminisz­terhez, hogy hallgassa meg a polgármester és a főkapitány véleményét minden városra nézve s hasonló szellemű fölterjesztésre hív­ja föl Szegedet. Mi tört a, háború! Harcolnak az egész vonalon. (Saját tudósítónktól.) A mai nap dön­tő fordulatot hozott, •— éppen akkor, ami­kor békés kibontakozást vártak, kitört a háború. A támadók a bolgárok voltak, a kik hadüzenet nélkül egyszerűen támadás­ba mentek át és véres harcba kényszeritet­ték a különben félkészült és velük szem­ben álló szerb csapatokat. Belgrádba, Uszkübből érkeztek azok a jelentések, amelyek a harcok megkezdé­séről adnak számot. E szerint a bolgárok ma, hajnali három óra 40 perckor táma­dásba mentek át, ugyanegy időben négy ponton támadták meg a szerb csapatokat. A szerbek védekezésre szorultak és véres harcban áll azóta a két csapat. Másik, szintén üszkübi jelentés sze­rint a harc még tart, de annak részleteiről semmi jelentés se érkezett Belgrádba. Harmadik szerb jelentés már azt is el­mondja, hogy a bolgárok hatalmukba kerítették azokat a pontokat, amelyeknél — összesen négy pont — megtámadták a szerb csapatokat. Az egész vonalon har­colnak. Belgrádban ép minisztertanácsot tar­tottak Péter király elnöklésével, amikor ezek a félhivatalos jelentések Üszkübből megérkeztek a fővárosba. Csakhamar a nép is értesült a csatáról és óriási izgal­mat keltett városszerte a megdöbbentő hir. Háborúra ugyan gondoltak, de arra nem, hogy Bulgária hadüzenet nélkül kezdje meg a fegyveres beavatkozást. Általán már azt hiszik, hogy békés megoldásról szó se lehet. Belgrádból jelentik: Sándor trónörö­kös ma váratlanul ide érkezett Üszkübből, hol egyik sereg főparancsnoka volt. A trónörökös megérkezése után a félhivata­los lapok rendkívüli kiadást adtak, amely­ben beszámolnak arról, hogy Péter király lemond a trónról és emiatt érkezett meg Sándor trónörökös, aki rövidesen átveszi atyjától a trónt. Félhivatalos jelentés sze­rint Sándor trónörökös utazása, illetve a trónváltozás szorosan összefügg a háború kitörésével, amely fordulat sietteti a vál­tozást. A trónörökös tudvalevőleg hábo­rús párti. A diplomáciai köröket most leginkább Románia meglepő föllépése foglalkoztatja. Annyi már megállapítható, hogy Romániát Oroszország és Anglia birták rá arra, hogy kilépjen semlegességéből és formális fenyegetéssel kényszerítse Bulgáriát a Szerbiával való békés megegyezésre. Pé­tervárról és Londonból elhitették Romá­niával, hogy küszöbön áll a bolgár-szerb háború, mire Ghyka herceg átnyújtotta Szófiában Románia ultimátumszerű nyilat­kozatát. Bulgária belátta, hogy a várat­lan támadással szemben csak engedékeny­séggel védekezheti'k és kijelentette a román követ előtt, hogy nincs szándékában Szer­bia megtámadása, mert be akarja várni az orosz döntést. Ugy látszik, Bulgária ez­zel csak időt akart nyerni. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Szófia, junius 30. A bolgár főhadiszállás ma este arról értesült, hogy a szerbek nagy­számú gyalogságot és tüzérséget koncen­tráltak előreolt állásaikon. Krivulak vasút­állomás közelében, Köprüli mellett. A Zleto­vo és Istip között álló szerb csapatok ma közeliből tüzelést kezdtek a bolgár előőrsök­re. Egyúttal szerb gyalogság segítségére jött az előretolt szerb csapatoknak. A bolgár csa­patok viszonozták a szerbek tüzelését. Az összeütközés eredményéről még mitsem tud­ni. Fefreva északi oldalán is harc volt ma, ahol a görög csapatok, miután lényeges erő­sítéseket kaptak, rendkívül heves tüzelést kezdtek a bolgár csapatok ellen, melyek Chemaltos és Tuzlacsiflik őrségeinek levál­tására indultak. Elekeseredett harc fejlődött ki, melynek kimenetele még nem ismeretes. Szófia, 'junius 30. A batárról érkező je­lentések szerint több helyen a határ mentén összeütközések voltak a bolgár, szerb és gö­rög csapatok közt, amelyeket a szerbek és görögök provokáltak. A zletovói incidensről érkezet tikiegószi­tő jelentések szerint az összeütközésnek a szerb katonák féktelenkedés® volt az oka, A szerbeket annyire felháborította az a körül­mény, hogy a zletovói lakosok Abazoff ve­zérlete alatt egy banidát alakítottak, hogy el­határozták, hogy megbecsélenitik az Aba­zoffal és embereivel rokonságban álló nőket. E barbár eljárás miatt a banda tagjai rá­rohantak a szerbekre, hogy megmentsék csa­ládjuk becsületét. Erre ia környékről a szerb csapatok tüzelni kezdtek a bolgárokra, A szerbek néhány tucat sebesültet és halottat hagytak hátra. Egy szerb tiszt is elesett. Ez incidens után a szerbek Zletovó falut föl­perzselték. 23-iika óta a szerbek lövészárko­kat ópitenek és a koosana—istipi országút mentén ágyukat állítanak fel. Vodena, Kas­toria és Karaferia kerületekben üldözik a bol­gárokat. E vidéken kínozzák a parasztokat, •amiért bolgároknak vallják magukat. London, junius 30. Románia magatartá­sáról a Daily Telegraph ezt jelenti: Bulgária sohasem kérte Románia segítségét, ellenben a bukaresti szerb követ volt az, aki a román kormánynak formális szövetséget ajánlott föl. Majorescu miniszterelnök tárgyalásba is bocsátkozott a bukaresti szerb követtel s végül a következő feltételektől tette függő­vé a szövetség megkötését: 1. Ha Szerbia megengedi, hogy egy ro­mán katonai bizottság a helyszinén szerez­zen. meggyőződést ía szerb hadsereg igazi erejéről, . , 2. Ha Szerbia bemutatja a román kor­mánynak a Görögországgal kötött szövetsé­ges szerződést eredeti okmányában. Szerbia mind a két föltételt visszautasí­totta és igy Románia semmilyen irányban sincs lekötve. Szófia, junius 30. A szerb csapatok, a melyek minden vonalon előre nyomultak, vasárnap több poríton harcot kezdtek, amely­re a bolgárok mindenütt feleltek. Ez a harc este még nem ért véget. Doirán és Szaloniki között a görögök kezdtek puska- és ágyu­tüzelést, amely estig szintén nem ért véget. Itt azt hiszik, hogy a szerb és a görög főpa­rancsnokok tervszerűen megállapított együt­tes akciójáról van szó. Hét milliós kölcsön tizennyolc beruházásra. — A tanács javaslatai. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város nagy kölcsönügyének dolga határozottabb formá­ban kezd végre kialakulni, mint eddig. A ta­nács ma délelőtt tartott ülésében konkreti­zálta azokat a városi beruházásokat, ame­lyeknek a megvalósítása további halogatást nem szenvedhet s amelyeknek 'a fedezetét köl­csön utján lehet csak előteremteni. Eddig bizonytalan számok röpködtek a levegőben, egyszer husz, egyszer tiz, egyszer meg négy millióról volt szó, most azonban végre meg­állapította a tanács, hogy hét millió az az összeg, amely a legsürgősebb beruházásokra kell. Kellene ugyan husz, sőt ötven millió is, de ilyen horribilis összeget a mai pénzvi­szonyok között kedvező föltételekkel meg­szerezni nem lehet, legfölebb uzsorakamat­ra, ilyen üzletekbe pedig a város nem bocsát­kozhatik. Tehát csak azokra ;a beruházások­ra szorítkozott, amelyeknek a megvalósilása részint határozott terminushoz van kötve, részint pedig azért elhalaszth'atatlan, mert nélkülük a város fejlődésében olyan stagná­lás állna, be, aminek a város sokkal érzé­kenyebben vallaná kárát. Azt a tizennyolc beruházást, amire a hét millió kell, a követ­kezőképen állította össze a tanács: Az állatvásártér berendezésiére 112,000 K. A honvédcsapatkórház póthitele 50,640 K. A szükségbarákk építésére 20,100 K. Köztisztasági trágyatermelő te­lepre és utakra 64,334 K. A Buvártó feltöltésére 400,000 K. Köztisztasági telep és munkás­házak építésére 320,000 K. 1912. évi kövezési és városrende­zési program kölcsöne 700,000 K. A felsőkereskedmi iskola beren­dezésére 60,000 K. A városi zeneiskola épitési pót­kölesöne 300,000 K. A csendőrlaktanya épitése 260,000 K. A tüzérlaktanya épitése 2.200,000 K. A vasúti palota épitési pótköl­csöne 350,000 K. Két uj elemi iskola épitése 500,000 K. Katonai barakkok a beszállásolás megváltására 600,000 K. Újszeged! ártézi kut fúrása 20,000 K. Épületek restaurálása 100,000 K. Megvett házak vételára 189,128 K. Árfolyamra és beszerzési költ­ségekre 753,798 K. A tanács megállapította azt a módot is, ahogyan a hét milliót előteremteni legcél­szerűbbnek véli. Elhatározta tehát, hogy elő­ször a pénzintézeteknél fölmondja az ösz­szes városi betéteket, amelyeknek az ösz­szege négy milliót tesz ki. Ebből a pénzbői azonban most mindössze egy millió áll a

Next

/
Thumbnails
Contents