Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1913-07-17 / 165. szám
JL közoktatás. Tallózás a szegedi iskolák értesítőiből — A m. kir. áll. felső kereskedelmi iskola. A város kettős okiból állította fel kereskedelmi iskoláját, egyrészt* bogy kereskedelmi iskolába járni kívánó tanuló helyszűke miatt ne legyen kénytelen másfelé menni, másrészt, hogy az állami felső kereskedelmi iskola túlzsúfoltságát megszüntesse. Első .célját elérte .a város, a másodikat azonban még nem. Az állami felső kereskedelmi iskola ugyanis még miindig túlzsúfolt. A létszám mindössze 552-ről leszállott 521-ne és megszűnt az alsó E) osztály. De még mindig nem normális, nem egészséges állapot, bogy a városi felső kereskedejlimi iskola dacára ugy az alsó, mint a középső .osztály négyszereset, párhuzamos, A városi felső kereskedelmi iskola magas tandija mindenesetre inagy akadálya az egészséges és kívánatos megosztásnak. Az igazgatói jelentés nyitja meg az értesítőt. Ebben még mindig — és méltán — panaszkodik az iskola kitűnő, szeretetreméltó igazgatója: Tóth József a túlzsúfoltság miatt. „Különösen .a felső osztályokban, még mindig a szabályszerű megengedett létszámot a kényszerítő szükség hatása alatt jelentékényen tul kellett lépnünk." A tanári testületben változás nem történt. Az ifjúság egészségi állapotát elég kedvezőnek minősiti az igazgató, ellenben nem volt kielégítő a tanári testületé. Ámbátor ha azt látja az ember, ihogy 521 tanuló 26.249 órát vagyis egy-egy tanuló átlag 50 órát mulasztott, nem lehet egyetérteni az igazgatónak az egészségi állapotot illető minősítésével. Ez nem is kissé, .hanem nagyon-nagyon sok mulasztás. A tanári karnak ugyancsak össze kell fognia az iskolaorvossal, hogy a mulasztások lényegesen megkevesbedjenek. A tanulók erkölcsi viselete általában kielégítőnek mondható. A tanulmányi eredmény inem éppen rossz, •de jobb is lehetne. A 476 levizsgázott tanuló közül ugyanis megfelelt 347, megbukott 129 (27%). Jeles volt minden tárgyból 3, jó 63, elégséges 281. Ugy a jeles és jó tanulók csekély, mint a megbukottak nagy százalékából megállapítható, bogy itt az eredmény nem a tanári kar ügybuzgalmán múlik, hanem ia tanári kartól nem függő tényezővel van kapcsolatban. Értem ezalatt azt, hogy ha valamelyik iskolában lehet túlterhelésről panaszkodni, ugy felső kereskedelmi .iskoláinkban teljesen jogosult a panasz. 13—14 rendes tantárgya van minden osztályúak s ebhez járulnak még a rendkívüli tárgyak (gyorsírás, torna stb.) Ezen valahogy segíteni kell. Persze nem a tantárgyak számának a csökkentésével, ,hanem több (4) osztályba való elosztásával. Ugy tudom, hogy evvel ia tervvel illetékes helyen már egészen komolyam foglalkoznak. Csak aztán túlságosan sokáig ne foglalkozzanak vele, hanem oldják meg ezt a kérdést minél előbb, sürgősen. Anyanyelvre inézve magyar volt 382, német 6'6, tót 8, oláh 5, szerb 9, olasz 3, egyéb (?) 1. Helybeli volt 129, vidéki 348, külföldi 2. Amint látszik, aránylag kevés a helybeli tanuló. DELMAGYARORSZÁG A legtöbb tanuló (96) a polgári iskolából kerül az intézetbe, gimnáziumból 49, reálból 13. A szülők foglalkozását tekintve legtöbb (124) volt a kiskereskedő; kisiparos 58, kereslc. v. közlekedési tisztviselő 33, nagykereskedő 30, középbirtokös és magáftzó 27—27, keresk. v. közlek. segédszemélyzet 22 és 20-ou alul sok mindenféle más foglalkozásúak. Érettségi vizsgálatot tett 122 tanuló. Az írásbeli alapján szeptemberre utasíttatott 4. Jelesen megfelelt 8, jól 25, egyszerűen érett 70, megbukott, de szeptemberi javító vizsgára állhat 12 tanuló (10%). A női kereskedelmi szaktanfolyamra (1 éves) beiratkozott 127, a mult évben 133. A városi .nő: felső kereskedelmi iskola tehát alig éreztette :hatását. Vizsgálatot tett 120 leány; jeles 26, jó 54, elégséges 40. -gl. •BSaBBBBfflBMBBBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBBBB nyilt-tér*) Nyilatkozat. A Szegedi Hiradó és a Szegedi Friss Újság julius hó 16-iki számaikban, egy kihágás i tárgyalás kapcsán ellenséges hangon foglalkoznak a pincérügynökségek intézményével s főként személyemmel. A fölsorolt esetekkel ehelyütt érdemben foglalkozni nem kívánok, csupán annak megemlítésére szorítkozom, hogy a közölt esetekben ha az állástkeresők megfelelő alkalmazást nem találtak, ugy ez egyedül azon mulasztásukból következett, hogy nem oda fordultak, ahová én őket közvetítettem. Ez bizonyítást is nyert a kihágást eljárás folyamán. Ezen egynéhány ellenem indított kihágási eljárás jelentősége azonban a szegedi rendőrbiróság jogmagyarázata lévén, tul nő a személyi vonatkozásokon és .a pincérügynöki intézmény létkérdésévé válik. A rendőrbiróság egyéb jogforrás hiányában a eselédközvetitőkre vonatkozó szabályrendeletet a pincérügynökségekre is kiterjesztőleg magyarázza s terhes büntetéssel sújtja azon ügynököt, aki ,a közvetítésért a cselédközvetités után járó 50 fillérnél magasabb dijat kér, vagy akár önkéntes fölajánlás utján csak elfogad. Azonban, mig a cselédközvetitők 10—20 állást is közvetítenek naponta, addig a pincérügynöknek hetenkint csak egykét állást van módjában közvetíteni, ezt is leggyakrabban vidékre, amely (közvetítéssel járó egyszeri sürgöny elküldése a szabályrendeletileg megállapított 50 fillér dijat már föl is emészti. Kiáltó ellentétben van tehát a cselédközvetifésért szedhető 50 fillér dij csekélysége a pincérügynök által kifejtett tevékenységgel és a mindenkor fölmerülő készkiadásokkal, mint utazás, levelezés, továbbá a ritkán megürülő pincéri állások nyújtotta kereseti lehetőséggel. Ezen intézmény ma közszükséget képez, amelyet a rendőrbirósági jogi magyarázata létében veszélyeztet. Ha a régi szabályrendelet hozatalánál nem számoltak a pincérközvetités üzleti természetével, e mulasztás ne az élet követelményeivel szembehelyezkedő s egy iparágat megsemmisítő jogmagyarázat, hanem ezen intézményre vonatkozó speciális szabályrendelet alkotásával pótoltassák. Szegeden, 1913. julius 16. Kenderesi György. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB ffii dessen a Délmagyaioi szagban BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBmBBI *) Ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. 1913. julius 8. sport. Tagavatás a mohikánoknál (Saját tudósítónktól.) Kedd délután volt, hozzá kellemes ,és nyárias. Kiruccantam tehát a Stefániára, bogy .a tétlenül ülő és le-fel imbolygó néptömeg közt .elvegyülve, ia zene hangjai mellett elfeledjem a köznapi élet sok nyavalyáját. Amint a Regdon-fürdőhöz értem, észrevett egy csónakba szálló jóismerősöm és ingerkedve csalogatott csónakjába. — Gyere ino Pista, ha van kedved, megvárlak, — ismételgette barátom, aki a hires „szegedi móhikáncsapatnak" volt a tagja. A beszélgetést meghallotta a többi mohikán is .és most már valamennyi Ihivására meg kellett magiam adnom és az idén először csónakba szálltam én is. — Hát ez a mohikán-tanya — 'kérdeztem aztán érdeklődve. — Ez! — felelték ,a rézbőrűek. Közben megérkezett a csapat néhány kiránduláson volt tagja és ballom, amint suttognak valamit egymásnak. — Igen, felavatjuk, — düinmögi egy jól ismert futballista, aki a mohikánok vezére. Valiamennyien a. Tiszára mentünk hét, vagy nyolc csónakban. Bennük egyesével, kettesével, hármasával, sőt többen is eveztek rövid, pirosnyelü lapáttal. Akadták olyan merészek is, akik a csónakban állva eveztek olyan biztosan, bogy minden,ki megbámulta. Eleinte csak portyáztunk. Kerülgettük a tutajokat és .lerándultunk a Nasite-fürdőig, aztán az összes 'ásónak libasorba érkezett viszsza. A Stefánia közönsége nagyszerűen mulatott rajtunk. Hogyne, mikor társaim ugy festettek, mint az amerikai vadonok indiánjai, akik kivájt fatörzsekben szoktak a vizén tartózkodni. A csónakozás azonban nem elég szórakozás a mohikánoknak. Egytől-egyig kitűnő úszó, tehát, ha megunják az evezést, vizbe ugranak és mint a fókák, ott dévajkodnak. Hanem most az egyszer nem egészen igy csinálták. Vezényszóra ugrottak a vizbe a tanya mellett levő tutajról. Versenyezni akarnak legközelebb, tehát egy kis 'tréningre volt szükség. Négyen álltak a starthoz. Legbelül a szegedi Eanny Durack, aki lány létére különb legény a talpán, mint akármelyik sportsakál. Nagyot loccsan a viz és a négy uszó fáradhatatlanul küzd az elsőségért. A (Stefánián még a sétálók is megállnak és érdeklődve nézik a versenyzőket. Néha-néha mulatságos epizódok keletkeznek. Egyik uszó, a mint előnyt akar magának szerezni, fején simogatta meg a mellette levő hölgyet. Ez nem szól, hanem rug egyet magán és ifejhosszal megelőzi a férfiakat. Időközben az eső is megeredt, azonban a közönség háládatos publikumnak mutatkozott, mert felnyitotta a napernyőt és ugy várta a további eseményeket. Az úszók részére a végcél a Nasitz fürdő volt. Csaknem egy vonalban érkeztek be. Ott a mohikánok óhajára a szegedi Painny Durack gyönyörű szaltókat .és fejeseket ugrott. Elcsodálkoztam rajta, sőt több, irigyeltem imponáló bátorságát. iMost ia kísérők 'és a versenyzők hazafelé, — a Tiszán fölfelé csónakversenyt rendeztek. Ez is izgalmas volt. Ugy csapkodtuk a vizet, mint a gőzhajó lapátja. A nagy munkában csónakom, melyben hárman ültünk, sokszor (forgott veszélyben. Inkább azt mondhatnám, hogy engem környékezett a felfordulás veszélye. .Egyre azon imádkoztam, hogy véletlenül ki .ne boruljunk, mert mit szólnak hozzá a többiek, meg a publikum. iMég csak egy csónakihossanyira volt a tutaj,, ahova ki akartunk kötni, azonban hirtelen megbillen a csónak és fehér, száraz testemmel a vizben vagyok társaimmal együtt. Ezek komoly arccal kiabálják, hogy a lapátra vigyázzunk, a többiek ipedig harsogva kacagnak. Próbáljuk a csónakot visszaforditami, de sehogyse sikerült. Addig-taddig hogy meguntam a sok hiábavaló munkát és leúsztam a Nas'itz-fürdűiig. Persze, hogy ez volt