Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-17 / 165. szám

126. DELMAGYARORSZÁG 1913. julius 6. SZÍNHÁZ, IÜVÉSZET. Ki lesz az uj temesvári színigazgató ? (Saját tudósítónktól.) Ez év tavaszán Krecsányi Ignác színigazgató levelet intézett Temesvár városához, melyben bejelentette, hogy nem reflektál tovább a temesvári színházra. Krecsányi elhatározását, — mely váratlanul érte a temesvári érdekelt köröket, — azzal hozták kapcsolatba, hogy a budai állandó sziniház megvalósításának alkarja szentelni egész tevékenységét és ezért mondott le a temesvári .direktorságról. A temesvári színház tehát u j gazdára vár, de a város vezetősége, noha hónapok teltek már el Krecsányi lemondása. óta, még mindig nem irt ki a színházra pályázatot. Ezt a huzavonát különféleképpen kommentálják. Hir szerint egy kis konfliktus az oka, mely Temesvár város vezetősége és a kultuszminisztérium színművészeti ügyosztálya közt tört ki. A város sürgeti a temesvár— '••mini kapcsolat meghosszabbítását. Viszont '. minisztérium azt kívánja, hogy a város előbb irja ki a páyázatot és csak akkor hajlandó a temesvár—budai kapcsolat fentartáa kérdésében meghozni a döntést, ha meggyőződést szerzett .róla, hogy arra érdean-s igazgatót küld Temesvár a budai arénába. Ez a nehéz kérdés most sok gondot okoz Temesvár vezetőségének. Telbisz polgármester fölkérte ebben az ügyben Krecsányi igazgatót, aki a polgármester óhajára memorandumot intézett Festetlek Andor grófhoz, a vidéki színészet országos felügyelőjéhez, melyben a Temesvár—budai, kapcsolat fentartásána'k szükségét hangoztatja és ennek fen tartása mellett foglal állást. Az elintézés azonban késik, a pályázat kiírásáról még 'szó sincs. Krecsányi Ignác igazgató az ügy állásáról a következőket mondta: — Telbisz polgármester ur tényleg nálam járt és a buda—temesvári kapcsolat fen tartása érdekében memorandumát intéztem gróf Festetich felügyelő úrhoz. Az elintézés azonban nagyon késik és Temesvár nem tud a pályázat kiírása kérdésében dönteni. A buda—temesvári kapcsolat huszonhat év óta áll fenn* ebből huszonhárom év telt el az ón igazgatásom alatt. Szerződésem 1914. évi május elsejéig köt még a temesvári színházhoz, melyre tovább semmi szin alatt sem reflektálok, mert itt Budapesten vannak nagyszabású terveim és remélem, hogy nemsokára meg valósit hatom a budai állandó színházat. Krecsányi ezzel a nyilatkozatával — ugy látszik — azt az egyre jobban terjedő híresztelést akarja megcáfolni, hogy lemondása dacára. is Ő marad továbbra a temesvári színház igazgatója. n NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fog munkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 K ALE1D OSZKBP (Szakvélemény a Marosról.) A Maros és az ő tápéi torkolata, meg az évente visszatérő és oly sokszor felífujt árviz veszedelem: ezek mind a mi külön házi ügyeink* melyeknek minden csinját-binját ismerjük már. Mégis időnkint előkelő idegenek beleütik becses orrukat a mi dolgainkba és kigyót-ibékát kiáltanak a nemes városra, mintha nem volna annak épen elég a maga baja! Legutóbb a P. H. cikkírója vetette él a sulykot* még pedig igen emberül. Hogy a tMaros nem jó helyen ömlik bele a Tiszába! Hiszen nem ugy máróbholinápra fújták fel a Maros beszakadását, mint ahogyan egy hírlapi cikket szokás kirázni a kabát ujjúból. Azt lehet mondani, ihogy hatvan évig rágódtak ezen a kérdésen igen is magytudományu és szakértő férfiak. Első volt kőztük Vedres Istvány uram, íká 1805-ben már studirozta a város viziutjait és szintúgy a marosi betorkoilás kérdését is. Ö yolt az, aki Erdély folyójának a jelenlegi helyén való betorkolási módját elméletben megkorrigálta és az ő tervét valósították is meg Vásárhelyi Páléval szemben, akii a Marost Szeged alatt akarfa a Tiszába ömleszteni. He azt lehet mondani, hogy ezzel a kérdéssel' tulajdonképen az 1740-ik esztendő óta foglalkozik a város. Mindig az volt a laikusok aggodalma* hogy a várost a Maros árja fenyegeti és ezért kell a bőségesen iszapo'ló erdélyi folyót elvezetni a város alá. Mintha bizony egy délebbi torkolat mellett nem tudná a iMaros a Tiszát egész Csongrádig felduzzasztani! A ,híres velencei viiaimórnölk, Paleocapa Péter viszont :a Maros déli betorkolásának hive volt, de nem azért, mintha Szegedet az árvíztől féltette volna, hanem másért. A város ugyanis az ujszegedi lapos mezőségeket, — a mai gyönyörű park területét, — valamikor, a tizenkilencedik század elején, a kincstártól vásárolta meg direkt azzal a célzattal, hogy azt a területet hullámtérül kijelölje. A tavaszi áradások idején tényleg mindannyiszor viz alá került egész Újszeged. Paleocapa tehát ezt a területet akarta megmenteni, mert az volt a felfogása, hogy' kár azt. a viznek prédájául dobni. Kifejezetten ; megírta könyvben* hogy ezzel a céllal helyezné délebbre a Maros torkolatát. Más kérdés, hogy a még oly jeles szakértő véleménye helyesnek hizonyult volna-e, hiszen az 1879iki nagy árviz idején kiderült, hogy a Maros torkolatának áthelyezése mindössze tizenöt, centiméterre] apasztotta volna meg a vizállást. Ilyen nivókülönbség pedig egy általános áradásnál számba sem jöhet. A nagy árviz alkalmával is jóval a Marostorkolat felett, Percsóránál történt a veszélyes gátszakadás, ebben pedig a Marosnak semmi bűne sem volt. Nagy tévedés azt is állítani, hogy a felsővárosi hajósok és fakereskedők akadályozták volna meg a Marostorok áthelyezését. Hiszen maga a város állott sarkára mindenkor, mikor ez a kellően meg nem indokolt, tisztán csak túlzott óvatosságból és a viszonyok félreismeréséből fakadó szakvélemény felmerült. Számtalanszor óvást emelt e terv ellen maga a magisztrátus és pedig a törvényhozás előtt is. Herrich Károly miiszaki tanácsos, aki a vízvédelmi harc egész folyamán Szeged város érdekeinek egyik legkitartóbb ellensége volt, ugy informálta kormányát, mintha a szegedi árvízveszélynek kizárólag a város csökönyössége lett volna az oka, mellyel a Maros elvezetését mindenkor ellenezte. A közlekedésügyi miniszter, Pételiy Tamás, tényleg ebben a hitben, itélte meg a későbbi katasztrófát, midőn az országgyűlésen kijelentette, ihogy a Slzegednól jelentkezett baj „a műszaki vélemények >ell,ei|ére elkövetett hiba boszuja" . . . Ma már azonban rég t.ul vagyunk mindezen. Bizonyos az, bogy a várost árvizveszedelem neiri fenyegetheti. Lázár György, ugy is, mint a nagy katasztrófát átélt éles itéletü ember, ugy is, mint a .jelenleg működő ármentesitő társulatok tevékenységének éber ellenőrzője, nagyobb szaktekintély ebben a kérdésiben, mint a régi időkben élt Boros Frigyes, akit különben isten nyugosztaljon. Mai dolgokban mégis inkább szeretünk a magunk fejével gondolkozni, mint a régiekével. • (Szerződési bajok.) Két cimen is megtámadták a várost azon az okon, mert vállalkozóival nem volt szabályos szerződése. Korb Flóris .műépítész azért akaszt pert a magisztrátus nyakába, mert 'a közkórház építési költ ségei meghaladják a tervbe vett összsget, ennélfogva a nagyobb vállalati összeg után nagyobi) tervezői dijat is igényel az építész. Az ujszegedi kútfúró meg kénye-kedve szerint korrigálja a vállalati szerződés tételeit és nincs gazdája, hogy ki vitte véghez a szerződéseket? Az ember önkénytelenül is arra gondol, hogy mit csinál tulaj donképen a tiszti ügyészség, ha rendes és okos szerződéseket nem csinál? Miért nem rendezte a város és tervező közötti jogviszonyt arra az esetre, ha a vállalati összeg emelkedni ^og? Jajgatunk, mikor a hivatali slendriánságból fakadó bajokat az országos sajtó kipellengérezi és kénytelenek vagyunk beismerni, bogy az a bizonyos slendriánság bizony igen sok esetben a torkunkra forr. Ne is kiabáljunk hát* mikor egészen bizonyos* hogy baj és vaj van a fejünkön. Jön a kánikula, a baj ki fog derülni és a vaj el fog olvadni. (d) Berchtold a királynál. Ischlből jelentik: Berchtold gróf közös külügyminiszter ma délelőtt tizenegy órakor kihallgatáson jelent meg a király előtt. Az audiencia egy óráig tartott. Délután három órakor udvari ebéd volt, amely után Berchtold vissza akart utazni Bécsbe, de a kabinetiroda közölte vele, hogy őfelsége holnap délelőtt újra kihallgatáson fogadja a külügyminisztert. aiBBSIIIIIIiSii VersettyárnUz Református-palota, gőzfürdővel szemben. Női szövetek, Spongyavászon, Grenadin, Madéra. Rőfösárúk, Keztyük, Harisnyák olcsósága bámulat as Delén és kreton pongyolák K 4.— Delén és vászonbluzok . K 1.90 Diszes női ingek . . . K 1.90 Clott női szoknyák . . . K 1.90 Szabott áraiti Alkalmi vételek!