Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-02 / 152. szám

t. DÉLMAGYARORSZÁG iketesasban, mert elhatározták, hogy ott fog­ják végrehajtani tettüket. Ennyit mondott 3 súlyosan sérült leány. jxtrn vonatkozólag azonban nem akart fel­világosítást adni, togy ki volt az a fiatalem­ber, aki v< lük együtt ment a szállóba t's aki­nek szemeláttára követték el az öngyilkossá­gét. A rendőrtiszt erre vonatkozólag csak azt tudta meg, hogy az illető, szegedi gyógysze­rész segéd. A szállóban a Délmagyarország munkatársának ,azt a fölvilágosítást adták róla, hogy egész reggel 8 óráig ott maradt, a detektív baszélt is vele. Viselkedését a szálló személyzete nagyon különösnek találta és Wachsmdn Ferenc szolga a személyleirását is megadta: csikós nadrág, sötét kabát -és szalmakalap volt rajta. Nyalánk termetű és nyírott bajuszu volt. Minden esetre érdekes volna (kideríteni, hogy miként .asszisztált két leány öngyilkos­ságánál iés mi célból? _____ 1913. julius 4 H I R E K. A nő joga. — Uj törvényjavaslat. — (Saját tudósítónktól.) A magánjog szabá­lyait nálunk mindeddig nem foglalták rend-' szeres törvénykönyvbe. Nálunk nagy részben még most is az osztrák polgári törvénykönyv érvényes. Ezenkívül joggyakorlatok alapján Ítélkezik a bíróság. A Magyar Polgári Törvénykönyv terve­zetének második szövegét most tette közzé az igazságügyminiszter és megkérte a társa­dalom illetékes fórumait, hogy az 1980. sza­kaszból álló müvet nézzék át és .észrevételei­ket tegyék meg. A Feministák Egyesülete a tervezet meg­vitatása végett tegnapra ülést hívott össze. Tudni kell ugyanis, hogy a tervezet igen nagy mértékben érdekelheti a nőket, a gyer­mekük sorsával, vagy mos-t stilszerübben ki­fejezve: jogi helyzetével törődő anyákat. A tervezet első része a személyi és család­jogot tárgyalja. Beszól az eljegyzésről, >a házasságkötésről, a házasság megszűnéséről, a házastársaknak egymáshoz való viszonyá­ról, a női szabadvagyonról, ,a hozományról, ­közszerzeményről, a hitbérről, a törvénytelen gyermekről, ennek törvényesitéséről, az elis­mert törvénytelen (gyermekről. Az öröklési jogban az özvegyi jog, az özvegy köteles ré­sze érdekelheti különösebben a nőiket. A javaslat például kimondja, hogy a csa­ládi kör ügyeiben a döntő szó a férjet illeti. Hozzáteszi azonban mindjárt, hogy elhatá­rozásánál felesége tanácsait és ellenvet,éseit méltányos figyelembe kell vennie. Ha a férj döntő szavával visszaél, elhatározása nem kötelezi a feleségét. A férj köteles feleségét illően eltartani. A közös háztartás vezetése a feleség feladata. Ennek joga van a háztartással kapcsolatos ügyekben a férj részére és a férj nevében el­járni. A feleség köteles a közös háztartásban házi munkát végezni s férjét ikeresetében köz­tremunkálásisial támogatni, sőt köteles önál­lóan keresni, amennyiben mindezt életviszo­nyaik igy kivánják. Ha a férj, vagyonából és keresményéből nem élhet meg, feleség köteles őt közös ház­tartásban polgári állásához, de a nő vagyo­nához és keresőiképességéhez mérten, illetően eltartani. A feleség a vagyonáról szabadon rendel­kezhetik. A férjnek nincs e vagyon fölött oly joga, amely a nőt szabad rendelkezésében korlátozná. Az ezzel ellenkező rendelkezés ; semmis. Amit a házastársak közösen keresnek, az közszerzemény és ennek felét a másik házas­társ követelheti. Házassági szerződéssel a házastársak a házasság vagyoni joghatásait a törvényitől eltérően szabályozhatják. A Feministák Egyesülete komolyabb cél­jainak tett eleget, mikor a javaslat érdeké­ben a gyűlést egybehívta. Az egyesületnek csak az imént zajlottak le ,a női választői jog érdekében tartott napjai, amikor a nők a nagy politika mezejére való vágyakozásról tettek tanúbizonyságot. Most azonban meg­mutatták azt is, hogy társadalmi és jogi te­reken is képviselik a magyar nők érdekeit. Méltányos fölszól alásaikat és kívánságaikat a szerkesztő bizottság bizonyára figyelembe veszi. I,gy azután társadalmi utón mégis csak résztves'zneik a törvények alkotásában anél­kül, hogy ezekhez a parlamentben szólhat­nának hozzá. Az értekezlet Glücklich Vilma elnöklésé­vel folyt le. Elhatározták, hogy a tervezet­nek azokat a részeit, amelyek a feminizmus tekintetében szóba jöhetnek, kinyomatják és az egyesiület minden tagjának hozzászólás végett megküldik. A sajtó utján is megkérik mindazokat, akik az egyesület ügyei iránt érdeklődnek, hogy Írásbeli véleményükéit jut­tassák ide. Az értekezlet résztvevői fölosztották ma­gúik között a kijelölt anyagot. A személyi jog megbirálására Tlácz Miksa dr., a házassági jogra Szegvári .Sándormé dr.-né, a gyámság és gondnokságra •Kuntcmé E. Hedvig, a kö­telmi jogra Gold (Simon dr., a szülő és a kis­korú törvényes gyermekek közti jogviszonyra Glücklich Vilma, a törvénytelen gyermekek jogviszonyára Szirmai Oszkárné vállalkozott. Megkeresik, a Notisztvibelok Országos Egyesületét, hogy a, szolgálati Szerződésre, vonatkozó rész érdekében folytasson tanul­mányokat. és ezek érdekében lépjen ,a Femi­nisták Egyesületével összeköttetésbe. Végül (elhatározták: megkérik az igaz­ságügyi minisztert, hogy a tervezetet több példányban szíveskedjék: az egyesület (ren­delkezésiére bocsát ami. — Tisza István a szegedi munkapárthoz. Abból az alkalomból, hogy Szeged szabad királyi város közgyűlése bizalmat szavazott a kormánynak, a munkapárt elnöksége táv­iratilag üdvözölte Tisza István grófot. A mi­niszterelnök erre az alábbi köszönő sorokat küldötte a szegedi nemzeti munkapárt elnök­ségének : BUDAPEST, 1913. junius 24. Tisztelt Pártelnök ur! Fogadja és tolmácsolja kérem a sze­gedi nemzeti munkapártnak a szives meg­emlékezésért hálás köszönetemet. Hazafias üdvözlettel: Tisza. — A pozsonyi egyetem. Jankovich Béla kultuszminiszter leiratot küldött Pozsony vá­rosának és tudomásul adja, hogy döntött az uj egyetem helye ügyében. A város tudva­lévőleg két területet vett kombinációba az egyetem helyéül, egyiket a bel-, másikat a külterületen. A miniszter a külterület mellett döntött, mert mint mondja: egészségesebb, a Duna mellett fekszik és mert internátust is tervez, a belterület helye pedig erre nem al­kalmas, mert kicsi. — Személyi hir. Lázár György dr. pol­gármester ma Budapestre utazott. — A miniszterelnök anyjának halála. Tisza Kálmán özvegye, született Degenfeld­Schomburg Ilona grófnő tegnap délben Nyir­baiktán hetvenöt éves koráiban meghalt.. Tisza István gróf miniszterelnököt fia, ifjabb Tisza István gróf esküvőjén Mezőkapuson érte -a hir anyja haláláról. ,A miniszterelnököt a gyászeset alikalmából tömegesen keresik föl részvétükkel. A miniszterein,ökségi tisztvi.se- 5 lőkar részvétét Jeszenszky Sándor államtit­kár, Tisza István gróf miniszterelnökhöz in­tézett meleghangú táviratban juttatta kifő- ; jezésre. Az államtitkár holnap Nyirbaktára utazik, hogy a ravatalra a miniszterelnökség nevében koszorút helyezzen és a temetésen részt vegyen. — A király a inai napon a kö­vetkező táviratban fejezte ki részvétét Tisza István gróf miniszterelnöknek: Tisza István gróf miniszterelnöknek, Bu­dapest. Mély sajnálattal értesülök, édes­anyja elhunytáról. Önnek szívből jövő leg­mélyebb részvétemet fejezem ki. Ferenc József. Schiessl Ferenc báró, a király kabinetiro­dájának főnöke részvéttáviratot intézett a miniszterelnökhöz. Tisza grófhoz az ország minden részéből, sőt külföldről ,is tömegesen érkeznek a részvéttáviratofe és levelek. — Ismét javítják a kultúrpalotát. Tö­mörkény István, muzeumi igazgató, ma be­adványt intézett a tanácshoz, amelyben azt panaszolja, hogy a kultúrpalota bádogtető­zete megint annyira megrongálódott, hogy becsurog rajta az eső. A kultúrpalota tetőze­tét ezelőtt három évvel javittatta a tanács s akkor is nehéz ezreibe kerültek a városnak. Most újra kezdhetik ugyanezt a munkát. A tanács sürgősen utasította a mérnöki hiva­talt, hogy a tetőzetet vizsgáltassa fölül s-a kijavítása iránt gyorsan intézkedjék. — Házasság. Engel Vilmos nyomda­tulajdonos, a Szegedi Napló kiadója, Garat Ilus urleánny.al, Garai Izsó törökbecsei keres­kedő leányával julius 9-én Törökbecsén há­zasságot köt. — Már a cím is lázit. A makói rend­őrség ujabban több ítéletet hozott a múltkori köztársasági gyűlés résztvevői ellen. Nagy Györgyöt, Espersit János dr. ügyvédet, flu­bay Károly kolozsvári ipartestületi elnököt és még vagy tizenöt embert, akik részt vet­tek a makói köztársasági gyűlésen, egyen­kint tizenöt napi elzárásra és kétszáz korona pénzbírságra itélte. Ezenfelül Nagy Györ­gyöt és EspersDt Jánost, mint a gyűlés ösz­szehivóit és vezetőit, ujabb tizenöt napi el­zárásra és négyszáz korona pénzbüntetésre itélte a makói rendőrség. A rendőrségi itélet indokolása szerint a köztársasági párt már a címével is lázit a létező alkotmányos ál­lamforma ellen és izgat az állami rend ellen. A hatóságnak tehát hazafias kötelessége e párt mozgalmait megakadályozni és szigorú büntetés által az állami rend 'fölforgatóit észretériteni. — Herczeg Ferenc kontra Buza Barna. Herezeg Ferenc ,iró ma provokáltatta 1Buza .Barna volt országgyűlési képviselőt. A lova­gias ügy az aradi választással van kapcso­latban, amikor Buza egyik népgyűlésen azt mondotta. ,a koalícióról éles bírálatot mondott Herczegről, hogy: ha tolvajt akar látni, néz­zen a tükörbe. Buza és Herczeg segédei hol­nap tanácskoznak a párbaj föltételeiről. — A népdalkőltő öngyilkossága. Ma délután Budapesten öngyilkosságot követett el Dóczy József népdalköltő. Dóezy súlyos idegrohamában főbelőtte magát és meghált. Hátrahagyott levelében meg is irja, hogy nem bírta már tovább a szenvedést s kéri az is­tent, hogy adjon néki nyugodalmat, egyben elbúcsúzik a feleségétől s bocsánatát kéri. Dóczy 1863-ban született; népdalait minde­nütt ismerik és éneklik az országban. Az utóbbi években sokat betegeskedett, hátge­rincsorvadása volt. A mult héten meghalt a kis leánya s azóta különösen levert volt. Öz­vegyet és egy fiúgyermeket hagyott hátra. — Egy nagy budapesti szálló csődje. Budapest egyik érdekessége a ,Dunaparton álló Riitz-szálloda. Alig egy fél esztendeje, hogy kinyitották kapuját és mesés fényű ter­meit, amelyek bizony kongtak az ürességtől. A gyönyörű, nagyszerű (komforttal berende­zett szálló .csőd előtt áll. Holnap talán már a tömeg,gondnok fogadja ,a vendégeket, ha jönnek, vagy talán bezárja a szállót, szélüek ereszti a személyzetet és lepecsételi az ajtó­kat. A legnagyobb válsággal küzd a Riitz­szálloda, — amely még el sem .készült, mikor már fizetési zavarokkal küzdött. Egyszerűen, az történt, hogy az alapifők elszámították magukat kerek egy millió és kétszázezer ko­ronával. Ennyivel kerüilt többe az építkezés, mint ahogy eredetileg tervezték. S ezt nem

Next

/
Thumbnails
Contents