Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-15 / 163. szám

8. DELMAGYARORSZÁG 1W3. julius 15. lató mozdonnyal. A karambol ereje irtózatos volt. A mozdony darabokra tört, az expressvonat több kocsija fölborult. Négy ember életét vesztette, a sebesültek számát még nem is tudják. Szigorú vizsgálatot indítottak, hogy megállapítsák, kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért. — Az Alpeseken ót! Bider, svájci aviatikus ma hajnalban négy órakor — mint Bernből jelentik — felszállott, hogy az Alpeseken át Milánóba repüljön. Hat órakor repült el 3470 méter magasságban a Jiungfraunyereg Ifölött ós 6 óra 40 perckor Domodossolában leszállott, ahol benzinkészletét kiegészi tette. Rövidesen folytatta útját Milánó felé, ahol átadja a milánói polgármesternek Bern város levelét. — Lépine — képviselő. Páris Jagowja a nagyszerű Lépine, annyi rendőri attrocitás és rendőri baklövés hires,, sőt Mrthedt iliőse, megunta a nem is kétes értékű dicsőséget és bucsut mondott Páris rendőrfőnöki székének. És mit csinál vájjon egy rendőrfőnök, ha pályát változtat és karaiért akar csinálna? Perszi, hogy képviselő lesz IApinenelk ez sikerült is, mint egy párisi távirat jelenti, Montprisonbian képviselővé választották. — Az érzékeny soffőr. Falucli Sándor, a Vígszínház igazgatója az este beszállt a Marta autótaxi vállalat tizenhatos számn kocsijába. A Margitszigetre igyekezett. Át is értek, de miután a sziget kedvelt tartózkodó helye a pestieknek, kell, hogy hibái is legyenek. Vannak is. Többek között este nincs kivilágítva, Az autó robogott a sötétben, egyszer icsak nekiment egy fának. Az autó ifélrebomlt, megrongálódott, de sem Faludinak sem Farkas József soffőrnek nem történt semmi ba'ja. Farkas azonban nagyon lelkére vette a szerencsétlenséget, annyira, hogy el akarta /dobni magától életét. Nekirohant a Dunának és Faluéinak és a segítségére siető járóikelőknek az utolsó percben sikerült lefogni a halálra szánt ember. Rendőrnek adták át, aki bekísérte a főkapitányságra. Itt megígértették Farkassal, bogy nem követ el ostobaságok azután útjára engedték. — Szerencsétlenség a rókusi állomáson Délelőtt féltizenkettőkor Nagy Sándor dorozsmai földbirtokos megjelent a SzegedRókus-állomáson, hogy cséplőgépét a vasútról haza szállítsa. A vasúti alkalmazottak megkérdezése nélkül, a magával hozott Maróti Kálmán, Forral Albert, Szúnyog Gábor, Farkas József és Farkas Imre dorozsmai munkások segítségével a teherkocsit, amelyen a cséplőgép volt, a lerakodóhoz tolatta. Az öt munkás azonban tapasztalatlan volt az ilyen munkában és olyan sebesen tolták a hatalmas kocsit, hogy a lerakódénál megállítani nem birták. Enne'k következtében Marőti Kálmán 31 éves nős és Forrai Albert 51 éves nős dorozsmai lakósok a lerakodó deszkája és a kocsi közé szorultak. Mind a két munkást a mentők a közkórházba szállítót* ták. Itt az orvosok megállapították, hogy Maróti oldalbordái betörtek és sérülése életveszélyes. Forrai csak könnyebben sérült meg. A rendőrség megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség. — Rendőri krónika A Szeged-Rókus állomáson vasárnap ikét lopás történt. Délelőtt Fodor Dénesné kovásznál asszony tett följelentést, hogy ötvenöt koronáját ellopták. A rendőrség elfogta a tolvajokat: Kolompár Jakab és Szojka Erzsébet cigányokat. — Vasárnap este Czárán Jánost lopta meg Elek István, akiről kiderült, hogy őrült s a szekszárdi elmegyógyintézetből szökött meg. Az elmebeteg tolvajt kórházba vitték. — Két tűz is volt vasárnap. A Liszt-utca 27. szám alatt kéménytüz támadt. A tüz a tetőzetre is .átterjedt, de a tűzoltásáig idejében eloltotta. — A 315. számú vasúti őriház közelében egy vaggonnak a szalmarakománya égett el, amelynek 600 korona volt az értéke. Ez a tüz a mozdony szikrájától támadt. Bútorszállításokat hely- (Jjjgát BetlŐ ben és vidékre, berak: szállító tározást száraz raktár Szeged, Jókai-utca I.sz. helyiségben eszkSzöl TeIef<m ^ SZÍNHÁZ, hüvészet. Az uj filmművészet. — Hol van ma már a mozi? — (Saját tudósítónktól.) Amikor az első mozgófényképek megjelentek, amikor az első filmeket vethették a sötét kamarából a kis szűk terem vásznára, akkor senki se gondolta olyan gyorsnak, szédületesen sebesnek azt a fejlődést, amelyet Edison találmánya tenni fog. A kis bohókás jeleneteiktől, az apró boszorkányhistóriáktól és a rövid utcai {elvételektől alig tizenöt esztendő alátt a három fölvonásos erős és értékes drámákig és a legnagyszerűbb természetes és tudományos fölvételekig jutott el a mozi. A mozgófényképgyártás első esztendeiben a színház vette legkevésbé komolyan a filmet. Kezdő, állásnélküli artisták, jelentéktelen kis szinészek álolttak a fölvevőgép elé és játszották el a kis jeleneteket. Ezek közül kerültek ki az első rendezők is, akik a primitiv ikiállitásu filmek jeleneteit összeállították. Jelentéktelen kis irók dolgoztak föl közismert témákat a filmgyárak számára. A mozi első korszakát a jelentéktelen irók kísérletezése, a rossz szinészek játélka és a rendezésnek apró triikkökben való megnyilvánulása jellemzi. Leginkább meglátszik ez a nőszereplőkön. A kis szinészek és a jelentéktelen szinrendezők kis grízeitekből és ikokottokból választották ki a színésznőket. Még csak közepes szinésznő sem akadt, aki vállalkozott volna a fölvételekben való szereplésre, Igy alakul ki egy egészen uj művészpálya: a moziszinészeké. A gyárak a reklámok eszközeivel egy-egy szereplőjüket igen ügyesen színészekké tudták tenni. Akad egyegy moziszinésznő, aki különös trükkjeivel különösen népszerű lesz. Asta Nielsen, aki soha se volt szinésznő, hatásvadászó szerepekben föltétlenül meglhóditja a közönséget. Ö a vad és temperamentumos moziszinészetet képviseli s ugyanekkor egy másik nő, Henny Portén, a lemondó német szentimentalizmus tolmácsolásával hódit. Ez a j Menny Portén sem volt szinésznő, szinpadi tehetsége épen olyan jelentéktelen, mint Asta Nielsené, de azért meghódítja a közönséget, mert alacsony és ügyeskedő eszközökkel dolgozik. Egy dán filmgyár különösen ügyesen szerez népszerűséget. Ez a gyár a közönség sportszeretetére alapitotta technikáját: csinos és kis tehetségű színészekkel pompás sportreklámokat produkáltak Igy történt aztán, hogy például Waldemár Psylander, egy fiatal dán színész, a közönség különös kedvence lett, noha soha művészetet, őszinte értéket nyújtani nem tudott. Amikor a külön moziszinés^et képviselői már ekkora népszerűséget szereztek, akkor ked kialakulni a mozimüvészet. A szinészek lenéző lképüsködése megszűnik, a filmgyárak sorra szerződtetik az elsőrendű színészeket és színésznőket. Reinhardt fölvételeket rendez, Ermete Zacconi, fiary Walden, Albert Bassermann és egy sereg valódi színész vállalkozik szerepek eljátszására. Saraih Bernhardt, Tilla Durieux, Grete Wiesenthal, Lucie Hőflich, Karin Gillber, Gade, Fedák Sári, Varsányi Irén és a szinpad legnagyobb művésznői is a fölvevőgép elé állanak. Világhírű nagy irók szállítják a filmdrámákat. Vígjátékok, bohózatok, drámák és tragédiák kerülnek a kiscelluloid négyszögekre és a film igy művészi termék lesz. Müveit rendezők, kitűnő irók és a szinpad művészei segitik elő a technika csodálatos alkotásait. A film müvésóztet ad: őszinte igazi művészetet. A filmgyáraknak nem kell már nagyságokat gyártaniok, a különleges mozimüvészet lassankint eltűnik, az erősza-. kos, természetellenes és hatás vadászó moziszinjdtszás helyébe lép az igazi művészet, — a film eredeti becsvágyak eredménye lesz. Ez a fejlődés elpusztítja és elfeledteti a mozi eddigi művészeit, megsemmisíti a különleges : trükköket s a fölkapott nagyságok helyébe odakerülnek az igazi tehéiségek. A közönség a moziban a legtökéletesebb szinmüvészetet fogja élvezni, a szinészet és a rendezés minden értéke eljut mindenüvé, a felvevőgép halhatatlanná teszi a szinész művészetet és a vetitőgép lehetségessé teszi, hogy a művészet ne legyen az alkotó személyéhez kötött. * Amerika és a zene. Freund John, a legnevesebb oewyorki zenemű/kereskedő érdekes statisztikában számol be az EgyesültÁllam ok közönségének zenei célokra szánt kiadásáról. Eremül számítása szerint a jenkik birodalmában éwnkint aiem kevesebb, mint hatszáz millió dollárt, tehát körülbelül három milliárd koronát költ a publikum muzsikára. Ez az óriás összeg, amelybe nincs beleszámítva a zenés színdarabok bevétele, a következőképen oszlik meg: Kétszázba,rminc (millió dollár esik évenikint a különféle zenei .instrumentumok beszerzésére, ideértve a gramofont és egyéb zenélőgépet .Tandíjra száznyolcvankét és ifél millió dollárt költ a jenki a zenei iskolákon, Ötvenöt millió dollár jut az egyházi, zene céljaira, Ihuszotnöt millió zenekarra, harminc millió hangversenye s ugyanennyi a színházi zenekarak fentartására. Az opera nyolc milliót nyel tel, míg a zene célját szolgáló hírlapi közlések és reklámok három és fél millió dollárt emésztenek föl. Ezek a horribilis számok a legutolsó newyorki zenetanár-kongresszus során kerültek szóba, ahol Mr. Freund Amerikai zenei életének föllendüléséről tartott zajos tetszéssel kisért föl olvasást. Véleménye szerint, amerikaiak legalább lliáromannyit költenek zenére, mint a hadsereg és a tengerészet céljaira. KÖZIGAZGATÁS (—) Fölveszi a város a három milliós kölcsönt. A tanács hétfőn délelőtt tartott ülésében foglalkozott a Földhitelintézetnek a három milliós kölcsönre vonatkozó ajánlatával. Elhatározta, hogy értesíteni fogja a Magyar Földhitelintézet igazgatóságát, hogy az intézet által fölajánlott hárommilliós jelzálogkölcsönt hajlandó fölvenni. A tanács egyben utasította az ügyészséget, hogy a 'kölcsön jelzálogbiztositásáról gondoskodjék. (-) A köztisztasági telep építése. A köztisztasági telep építésére beadott ajánlatok fölött bétfőn döntött a tanács. Ligeti Béla tette a legkedvezőbb ajánlatot, igy ő tbizták meg a kivitellel. A köztisztasági telep ősz végére elkészül, de két évig nem eredeti rendeltetésére használják föl, hanem a honvédtüzérség egy ütegét fogják benne elhelyezni. (—) Kinevezték az uj főállatorvost. Jung Péter nyiugalombavoniulásával megüresedett főállatorvosi állásira a föMmiveiésügyi miniszter Alexander Lajos főállatorvost nevezte ki. Az uj főorvos augusztus elsiején foglalja el hivatalát, (-) Bizottsági ülés. A közigazgatási bizottság holnap, kedöein délután 4 órakor tartja szokásos havi ülését. í| NEMENYINE FOG MÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fog munkákat kaucsukban és aranyban. Vidéklek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 in1: „ .mj'.M