Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-13 / 162. szám

1913. julius 13. DÉLMAGYARORSZÁG 11. ki. A Vojniidhok győzelme most nemzetiségi ambíciókat vált ki a bunyevácokból. — Rendőri krónika. Behr Béla, a szép rutiniu .és majdnem tehetséges, nyugalmazott szegedi orás-segéd, aktív nemzetközi betörő, tegnap Szatmáron „bebukott." Ő körülbelül ezt a gyászjelentést adná ki saját szatmári szerepléséről, a szegedi rendőrség azonban máskép adja elő az ügyet. Behr Béla, aki Szegeden több betörést kísérelt. meg, legutób szerencsétlenül járt és tetten érték épen ük­kor, amikor a Zrínyi-utcában Szécsi Ede ban­kár lakását akarta kifosztani. A szegedi rend­őrség akkor letartóztatta Béhr Bélát, aki mind addig vizsgálati fogságban volt, amig a. szegedi törvényszók nem ítélkezett felette. A szegedi törvényszék el is itélte az ex-órás­segédet, aki a büntetését már le is ülte. Alig került azonban ki a Csillagból, ugy látszik, ismét előbbi foglalkozására adta a fejét, mi­vel azonban Szegeden már nem működhetett, áttette székhelyét Szatmárra. Itt is utolérte azonban a nemezi.s. Tegnapelőtt éjjel egy jó­módú szatmári kereskedőnél .akart betörni két társával együtt. Épen javában „dolgoz­tak", amikor a rendőrség rajtuk ütött és mind a három betörőt letartóztatta. Behr Bé­la elfogásáról értesítették a szegedi rendőr­séget ós a jeles firma, hamarosan viszontlát­hatja édes szülővárosát, Szegedet. — Barta Péter szegedi munkanélküli csavargó, a múlt­kor P'dl György vendéglőstől, — akinek a korcsmája a Szeged-állomás mellett van, — egy biciklit ellopott. A rendőrség ekkor nyo­mozott Barta után. de nem sikerült elfognia, a bicikli tolvajt. Távirati megkeresést inté­zett tehát az ország összes rendőrségeihez és kérte Barta letartóztatását, Ma aztán előke­rült Barta. A zentai rendőrség tegnap elcsípte és azonnal Szegedre toloncoltatta. Délelőtt hallgatta kii a nótárius tolvajt Papp Meny­ibért rendőrbiztos. A .kihallgatás alkalmával aztán különös dolgok derültek ki. Kitűnt, bog;/ Barta az egész Délvidéket összekalan­dozta és minden városban lopott biciklit. A biciklivel átkerékpározott egy másik város­ba, ott eladta azt és egy másikat lopott, a mellyel ismét tovább szökött, amikor a zentai rendőrség a szegedi rendőrség távirati meg­keresesére elfogta. A mai vallomásából ki­tűnt, hogy biciklit lopott: Zentán, Új vidéken, Nagybecskereken, Szabadkán, Temesváron, Makón és Vásárhelyen. Kihallgatása után a fáradhatatlan bicikli tolvajt átkísérték a sez­gedi ügyészségre. — A kiskőrösi .csendőrség táviratilag értesítette a szegedi rendőrséget, [hogy ottan Török József napszámos, Wéiman vendéglőstől két darab liusz koronást ello­pott és a. lopás után megszökött. Az ügyet nyomozás végett az uj detektiveknek osztotta ki a bűnügyi osztály vezetője. Tóth Ferenc detektív, aki azelőtt dijnok volt és most egy hónappal ezelőtt lett detektív, .csakhamar el is fogta a bűnöst. A személyleírás alapján .a Boldogasszony-sugáruton fölismerte Törököt és azonnal letartóztatta. Kiskőrösre fogják toloncoJiatni. — A telefon szerencseszámai. Nem­csak Kisnagynak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Meg­történt, hogy egy fiatalember, erősen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kös­sék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen, telefon­szám nincs!" — hangzott a válasz. A fiatal­ember még kezében tartotta a kagylót és ilme, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipő­gyárának szegedi képviselete. A telefonos­kisasszony megértette, hogy a 6 gyermek­cipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. Bútor.zállitésokat hely- BCílŐ ben és vidékre, berak- £„ti. 7 szallito arozást száraz raktár 0 . „. . „ . ~~ Szeged, Jókai-utca 1. sz. -hőségben eszközöl Telefon 34_ Zseblámpa 6 órai égéssel, legnagyobb üveggel lencsével és fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. Fonvn Qnmo világítási üzletében, Kőlcsey­» vuyu OOttia utca 4. Wagner-daloat. KÖZIGAZGATÁS (-) Védekezés az árviz ellen. A földművelésügyi minisztériumból ma leirat ér­kezett a városhoz, amely arra utasítja a polgármestert, hogy a folyóvizek nagy ára­dására való tekintettel minden preventív óvóintézkedést tegyen meg s ebben az irány­ban legyen segítségére a belviz szabályozó társulatoknak is. A leirat igy szól: A legutóbbi időben előfordult nagy eső­zések következtében rendkívüli, az eddigi legnagyobbnak isimert árvizek magasságát, esetleg megközelítő árvizek jutnak — a Ti­szán és mellékfolyóin — lefolyásra. Egyide­jűleg kelt rendeletemmel fötűvtaim az érde­kelt vízi társulatokat, hogy mindazokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres árvéde­kezés biztosítására szükségesek, haladékta­lanul tegyék meg. Erről polgármester Urat értesítve, fölhívom, hogy :a saját részéről is minden szükséges intézkedést tegyen meg, ugy abban az irányban, hogy a társulatok védekezése kellő 'támogatást nyerjen, mint a törvényhatóság területén levő községi vagy más érdekeltségi védimüveken foganatosítan­dó árvédekezés sikere iránt. A miniszter ren­deletéből: Bahman, miniszteri tanácsos. (—) A Wodiáner-család adománya a város szegényeinek. Néhai Wodiáner Albert báró nővérei bátyjuk hagyatékából ma ezer koronát küldöttek a polgármesfer kezeihez a város szegényei részére. A meleghangú kisérő levél, .amely Wodiánerek knnhegyesi uradal­mában kelt, igy szól: Nagyságos Polgármester Ur! Azon őszin­te vonzalom, mellyel Wodiáner Albert báró ur Önagyméltósága Szeged város iránt min­denkor viseltetett, arra indítja nővéreit, özv. Ferri Lipótné grófnő őmáltóságát és özvegy Nemes Vincéné grófnő őrnél tóságát, liogy boldogult bátyjuknak hagyatékából egy ezer koronát eizen város szegényei részére felajánljanak, mely összeget 'a Nagyságod vezetése alatt álló polgármesteri hivatalinak c hnezve fennemlitett nővérek megbízásából van szerencsém átutalni. Kiváló nagyrabe­csüléseim melleit maradok Nagyságos Polgár­mester Urnák őszinte tisztelője Nemes János. Kunhegyes, 1913. julius 10. A polgármester köszönetéi fogja kifejez­ni ia jótékony adományért. (—) Városi gépjavító-műhely. A város tekintélyes summát költ évenként a városi üzemben álló gépék javítására. Ennek egy ré­szét. most ugy .akarják megtakarítani, hogy városi gépjiavi'tiómühelyt .állítanak föl. A ta­nács utasitotta a mérnökséget, hogy a mű­hely céljára gondoskodjék helyiségről. TUDOMÁNY ES IRODALOM. - „Éjféli emberek," Novellák. Irta Reményi József. Megjelent Angermayer Ká­roly kiadásában, Pozsonyban. Ára 2 K 50 f. Az utóbbi évek irodalmi harcába Pozsony nem szólt bele. Ez a monumentális irodalmi Ós művészeti tradíciókkal rendelkező határ­széli város, mintha elkülönödött volna a ma­gyar kultura fejlődésének egyik fontos moz­zanatától, ugy, hogy a fővárosi sajtó Po­zsony irodalmi életéről ritkán emlékezett meg. Tavaly esett meg először évek óta, hogy egy Pozsonyiban megjelent, novelláskötetet a fővárosi sajtó és a komoly kritika is mél­tányolni tudott. A könyv ,jAkik árnyékban élnek" címmel jelent meg és szerzője Remé­nyi József. Ugyanez a Reményi József most „Éjféli emberek" cimmel jelentette meg leg­újabb novelláit, amelyekihez Juhász Gyula irt előszót, aki a többi között azt mondja: „Ez a Reményi József, (husz és egy-két éves pozsonyi uiagylar, az az író, akinek mondani­valója van és szava lészen.- Arra született, hogy különös vagy a.z ő pompásan látó és •izgatottan képzelődő szemében különös lelkek minidig érdekes sorsát néhány rövid olda­lon egészen eredeti hanghordozással elmesél­je. Reményi novellái erősen megkomponált és finoman elbeszélt lelki élmények". , Levelek a hazátlanságból. Graz, julius elején. Wien és a Burg szeretnek .császári és királyi kamarásokat csinálni a hűségesebb fajtájú magyarokból, ha valamiképen ősibb nemesek s a vagyonukat igy-ugy meg­őrizték: ezt mindenki tudja. De azt mla már kevesen tudják, mivel Szabolcska Mi­hály tiszteletes ur is csak a kétségbesett ki­vándorlóban látja a honi veszedelmet, hogy a „külföld magyarjai" ma is élnek s a régi faj­tában. Miként Zápolya óta miden erdélyi láza­dáson át, .ugy éltek s élnek ma is némely ma­gyarok Bécsben s Bécs táján valami őrült dübü és tagadásu öoriolanusokként. Csak az a magyar-tagadó úristen tudná megmondani, mit vártak ezek a különös magyar állatok Mária Terézia nagy császárnőnek idejében, II. József alatt, a .bécsi kongresszuskor, Vi­lágos előtt és után ós — ma ,is még? Tudok egy magyar úrról, aki már eleve készült „hogy amikor jóságos, mai császá­runknak megköszöni a császári és királyi ka­marásság' méltóságát, kijelenti, hogy nem ér­zi magá.t magyarnak. Az a szerencséje volt nemzetünknek, hogy az uj kamarásnak -eszé­be ötlött egy hiányzó anyai ős, akit csak a magyar kamarásoknak szokás megbocsátani — a Burgban. Bécsben tudniillik a magyar kamarásság­hoz demokrácia csatolódik s kevesebb ős kell, mint amennyi az igazi római szent birodalmi nemességnél követeltetik. De, törődjünk bele, ezt a íélszből hallga­tó, kényszerű, magyar méltóságos urat épen ugy .nem mondhat juk magunkénak, mint a Rhértey-vérü angol királynét vagy Koháry Fülöp kóhurgi őfenségét. Ez a magyar, gőgös önhazátlanitáis azon­nal kulturbólyeget kapna, ha mindig trón, trónközelség, szebb, nemesebb, hódítóbban uj tartalmú élet járma vele. De ismerek megint valakit, aki Rákóczi egyik brigadérosát 'vall­hatná őséül, hazulról, szegény, zsiros boni ezerihoiMjainkból él s akit csak ugy lehet megsérteni, ha erre emlékeztetnék. Itt semmi sinies a Batthyány Ervin gyö­nyörű, kiulturemberi őrületéből, sem a lég­ii azaflasaibb szociáli&ták hazátlanságából: ez práteri növény-csoda magyar hamuszból plántálva. Hiszen Eötvös József azért irt egykor olyan naivul szerelmes verseket ma­gyar haziájáholz, mert előkelősége ititokiban régen elvonta tőle, de ez uj hazátlanok még az ilyen penitenciázásnak álmához sem ké­pesek eljutni. Talátn pedig mindezt azért irfa.ni és ír­hattam sokáig és példákkal tovább, hogy a saját hazátlanságomat magyarázzam meg a fk IC szájpadlás neiJklll. Áz általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továöoá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus. Kigyó-uíca 1. sz. SZEGED,

Next

/
Thumbnails
Contents