Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-13 / 162. szám

126. DELMAGYARORSZÁG 1913. julius 6. ciája olyan nyomós argumentumokkal fej­tette ki előttem, hogy nekem a kereskedelmi tárcát el kell fogadnom, hogy az -érvek előtt meghajoltam. Azt mondotta őexcelelnciája, hogy ahoz, hogy az ország érdekélben ered­ményeket produkáljon, szükséges, . hogy azok, akiknek a támogatására ő számit, ha kell, áldozatdt hozzanak. Kérem, ne értsen félre, n-em anyagi áldozatról ivan szó. Az áldozat az, hogy én olyan térről, ahol eddig működtem, átmegyek egy előttem teljesen is­meretlen térre, a politikai pályára. A politi­kától eddig teljesen távol tartottam magamat és most tartok tőle, ihogy én bár Jegjobb ké­pességemet és tehetségemet próbálom kifej­teni, tőlem független esetleg politikai okok miatt megnehezitik majd annak a produkálá­sát, amit szükségesnek tartanék. A hires sajkás-vezér nem épelméjű. -- Sikoparija György meg­szabadult a büntetés elől. — (Saját tudósítónktól.) Az újvidéki ügyész­ség fogházából, mint őrültet, hazabacsáltották a napokban Sikoparija György zsably-ai föld­mivest és füszerkereSkedőt. Az elraebaj-osnak 'nyilvánított em-ber azóta kii -nem lép zsahlyai lakásából, de h-a akarná, akikor sem hagyhat­ná el azt, mert mindennap kétszer bekopog­tatnák hozzá a csendőrök és -megnézik: oda­haza van-e. Félelmetes, veszedelmes gonosz­tevő Sikoparija György. Legutóbbi bűnügyé­nek története itt következik: Egy évvel ezelőtt: 1912. julius 14-én egy apróhirdetés jelent meg a Neue Freue Pres­sében, amely méltán számíthatott megkü­lönböztetett érdeklődésre. Szólt az apróhirde­tés a következőképen: Kivándorlási irodák és hajózási vál­lalatok! Hétezer család- részére, melyek -Magyarországtól Amerikába mennek, biztoz megélhetés kerestetik. Azok a ki­vándorlási irodák és hajózási vállalatok, melyek hajlandók volnának ezt a szol­gálatot közvetiteni-, kéretnek, hogy nyújt­sák be ajánlataikat Sikoparija György­höz, Bécs, ötödik kerület, Sohanhrunner­strasse, III. emelet, 13. ajtószám. A magyar belügyminisztériumban, mi­kor a kormány figyelmét felhívták a furcsa apróihirdetésre, először nem tudták elképzel­ni, mit akarhat Sikoparija György, végre is az a iföltevés látszott legvalószínűbbnek, hogy a hirdető csalk gerálja magának, mintha 7000 kivándorlásra kész magyar család fölött ren­delkezhetnék. M-ost azután amerikai vállalko­zóknak felajánlja ezeket a családokat. A vál­lalkozók közül egyik-másik küld neki valami -levelet, vagy üzleti prospektust, ami semmire sem kötelez. Amikor pedig ez a cédula a Si­koparija kezében van, akkor odaadja az ügy­nökeinek és elküldi őket a magyar és rutén parasztok közé. Ez -volt a föltevés, amely után intézkedés történt hogyha rejtélyes emiber működését állandóan szemmel tartsák a rend­őrségek, továbbá pedig megállapítsák, hogy ki ő, merre van hazája és múltjának melyek a nevezetesebb eseményei. Ami az utóbbi kérdést illeti, kiderült, hogy Sikoparija .kevéssel az apróhirdetés köz­zététele előtt .utfBott fel Bécsbe, különben zsahlyai lakos, ahol füszerkeresikedése van. Ez a ,foglalkozása azonban, amint megállapí­tották, csak ürügy és korántsem arra való, hogy gyanutlanul érint kőzhessék híveivel, a kinek ő a profétájuk. Slkoparijá György, aki pecsétet is készíttetett magának azzal -a szö­veggel, hogy: Sikoparija —a föld osztó, nem -ugyan mint kivándorlási ügynök, hanem más minőségben azelőtt is sokat szerepelt a la­pokiban. ö a -délbács'kai sajkások birfhedt vezé­re, aki kalandonhidegvérrel már kétszer lází­totta fel és borította tüzbe-vérbe a sajkásköz­ség-öket. Karrierje azzal az általa ikiforsziro­zott pörred- kezdődik, melyet a sájkáskenület tizenhárom községében laikó granicsár-utódok inditottak a vármegye, illetve a községek el­len 42.000 -hold -földért, melyet ők az ötvenes évek-ben a -császártól kaptak a szabadságharc­ban tel jesitett hiü szolgálataikért. A pört el­vesztették a granicsúrok és a Ouri-a kimondot­ta Ítéletében, hogy a föl-d a sajkás-községeké, melyek tavaly föl is osztották azt. Ezek után az adatok -ut-án önkéntelenül fölmerült az a gyanú, hogy Sikoparija a granicsárokat akarja kivi-runi Amerikába, a kik közt tavaly nyáron újra különös mozgal­masság és nyugtalanság volt -észlelhető. .Ezért Sikoparija dolgaira azontúl még éberebben felügyeltek a rendőrhatóságök. Soha M nem derült azonban, hogy a sajkás-vezér mit akart tulajdon-képen az apróhirdetéssel. A folytonos hatósági szemmeltartásra az­ért, -amint a későbbi események -megmutat­ták, nagyon is szükség volt. Tavaly julius 3­ik-án a népvezér Bécsből Újvidékre utazott, a -hol már várta Popov István zsahlyai fiöldmi­ves, Sikoparijána'k a szélhámosságokba.n segi­tő-társa. -Popov István Sikoparija megbízásától be járta -a sajkás községeket, elment az elégedet­len lakókhoz ós elmesélte nekik, hogy vége az igazságtalanságnak, iSikoparija beszélt a trónörökössel, aki ígéretet tett, hogy a saj­kásföldeket kiosztatj-a, ha a nép (hadihajó cél­jaira adakozik. A jó sajkásak adakoztak is és körülbelül 8000 koronát gyűjtött össze PopoV, amely összeget, levonva az ő jutalékát, elkül­dötte a Bécsbe visszautazott Sikoparija Györgynek. Minden lépését szemmel tartot­ták azonban -a csendőrök, akik végre is -le­csaptak reá és elkobozták tőle a nála levő pénzt, továbbá a -német szövegű felhívást is. Ugyanekkor Bécsben letartóztatták Sikopari­ja Györgyöt és elszállították az újvidéki ügyészség fogházába, ahol csalásért megin­dult ellene a büntető eljárás. Ennek során 700 granicsár-utódot hallgattak ki, akik mind beismerték, hogy kisehb-na-gyohh ősz­szegekkel hozzájárultak a hadihajó építésé­nek költségeihez. A vizsgálat során Sikopari­ja védője azt az indítványát terjesztette elő, hogy védencét vessék elmeorvosi vizsgálat alá, mert sok adat szól a mellett, hogy a saj­kásvezér tébolyodott. A vizsgálóbíró teljesi­tetle a védő kérelmét és -a terheltet ifelszállit­tatta Budapestre a gyüjőfogházba, ahol 1913. junius 13-ikáig elmeorvosi megfigyelés alá volt véve. Végre ezen a napon Myginich dr. egyetemi tanár és Német Károly dr. törvény­széki oryosszakórtők írásba foglalták vélemé­nyüket, mely szerint Sikoparija György el­mebeteg, akit tetteiért felelősségre vonni nem lehet, A szélhámost erre visszaszállították Újvidékre, ahol a vizsgálóbíró az orvosi véle mény alapján beszüntette vele szemben a to­vábbi eljárást és elrendelte szabadlábra he­lyezését. Ez a napokban megtörtént. Sikoparija György azóta magánosan, visz szavonultságban él Zsablyán. Ismerősei óshi­vei azonban meg vannak győződve arról, hogy hiába a csendőri felügyelet, a népvezér egy napon csak eltűnik és majd rendkivüli körülmények közt bukik fel újra a sülyesztő­iből. HÍREK. Rémnapok egy községben (Saját tudósítónktól.) Világszerte meg­döbbenést -fog kelteni az a hir, amely ma lett ismeretessé a spanyol fővárosban. Maga a belügyiminisizter hívta meg a madridi lapok tudósítóit a végből, hogy egy rettenetes köz­lést tegyen a számukra. Arról van szó, hogy az Avila nevü tartományban lévő egyik nagy község, névszerint Flores de Avila lakóit jú­lius harmadika óta valósággal megtizedeli a dögvész. Ez undorító szó, de sajnos, csak ez­zel a szóval lehet meghatározni azt, ami Flo­res d-e AviIában történt A miniszter hivatalos közlés-e szerint az emiitett községben julius másodikán hirtelen elpusztult három borjú. M-ivel azon a napon rettenetes forróság volt egész Spanyolország­ban, azt hitték, Ihogy a három állatot napszú­rás ölte meg. A kárvallott gaz-dák elmentek -az alkuidéhoz, vagyis polgármesterihez és megkérték, hogy engedje meg a három elesett jószágnak a kimérését, mert hiszen nyilván­való, hogy a napszúrás .pusztította el őket. lAz a'lkalde ehhez hozzájárult s a három -bor­jut igen. olcsón, kilón,kint 70 fillérért elárusi­tották. A következő n-apon, jűlius harmadikán, ismét elpusztult nyolc borjú, julius negyedi­kén kétszáz -bárány és julius ötödikén ismét harminchat -bárány. Mivel a forróság ezeken a napokon még erősebb lett, annyira hogy a -napszúrás igen sok embert is elpusztított, Flo­res de Avila lakói isimét azt hitték, hogy ál­lataikat is a rémes forróság tizedeli meg. A város vezetői pedig minden esetben hozzájá­rultak ahoz, hogy az elhullott állatok húsát kimérjék. Nemcsak a községben, hanem az egész vidéken h-ire futott a húsban való nagy bőségnek és messze földről is Flores de Avi­1-ába siettek a szegény parasztok, h-ogy -ott harst vásároljanak. Ám nyomban kitűnt, hogy az állatok ve­szedelmét nem a nap melege, hanem lépfene -okozt-a. Már julius negyedikén észrevehető volt a községben, -hogy sok ember érthetetlen okból tömegesen megbetegedett. Valameny­nyien, aiki-k rosszul lettek, vásároltak ós et­tek az elhullott állatok -húsából. A most már megindított vizsgálat azt is kiderítette, hogy a .környék számos parasztja annyira ment a vigyázatlanságban, hogy az elásott állatahat kiszedték a földből és el is fogyasztották. -Ju­lius ötödikén, tehát az elpusztult állatok hú­sának az élv-ezése után két inapp-al huszonhét paraszt betegedett meg, akik közül 6 asszony és 1 férfi még aznap meg is halt. A többi husz kivétel nélkül mind haldoklik. Hogy a rettenetes epidémia milyen ará­nyú lesz, -ma még nem lehet megállapítani. A tartomány kormányzója mihelyt tudomást szerzett a szörnyű esetről, nyomban intézke­dett, h-ogy az egész megfertőzött vidékre szú­kiváló bór- és f lithiumos gyógyforrás hótyágbajokn&I, köszvénynél, czukoractegséfftiél, vörtienynél, eméutésl ás SMrvek hurutjainál kitűnő hatású, — Terméwetes vasmentts lavanytnrls. gjgsaassr^ * SCHUHB ÁGOST 'tsgygs «#

Next

/
Thumbnails
Contents