Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-13 / 162. szám

MMp—TTTtlWii 12 DÉLMAGYARORSZÁO 1913. julius 13. — Huszonnégy, felség — válaszolta Lu­kács György, aki a magyar kormány kép­viselője volt s mint ilyen, nem tartotta szük­ségesnek, hogy jobban informáltassa magát, holott akkor már száznegyvenkét áldozatról tudtak. Az öreg belvárosi prépost, Kremmin­ger Antal nem is hagyta szó nélkül a dolgot, hanem ingerülten belevágott a kormánybiz­tos beszédébe: , ( i I — Magam többet temettem! A körülállók alig tudták elsimítani a zord kijelentés okozta izgalmakat. A fogadtatás után gyalog indult el a föl­séges ur a tiszai töltésen. Végig a sinek mentén menekülők csoportjai, batyuk, ágy­nemük, élelmiszerek tarkállottak. Ott sétált el a király a nép között, egészen a halpiacig ahol csónakba ült és a Széchenyi-téren meg Kossuth Lajos-sugáruton át a rókusi pálya­udvarig ment és megnézte azt a helyet, ahol a gát beszakadt. Visszafelé jövet kiszállt a reáliskola (a mai királyi tábla) épületében, mely zsúfolva volt menekültekikel és Pálfy Ferenc polgármesternek kétszáz forintot adott át kiosztás végett. Azután partra szál­lott megint és délután öt órakor Temesvár felé visszautazott a fővárosba. Ez az egy nap, ez a szürke, álmos, tra­gikus kép tette a felséges urat Szeged barát­jává. Szemtanuk mondják, hogy a király nem tudta elrejteni meghatottságát, az öreg polgármester pedig azt irja róla, hogy „ful­dokolva" ejtette ki a szavakat. Annyi bizo­nyos, hogy a legelső magyar ember érdeklő­dése a legnagyobb belső szenzációk erejévei fordult a város felé és holtig kitörülhetetlen emlék maradt a lelkében utána., A rekonstrukció még be sem volt fejez­ve s már ismét eljött a király, hogy megte­kintse a város feltámadását. Ez volt még csak a mesébe illő látogatás! Azok voltak Szeged igazi királynapjai! Ha most vissza­gondolunk rájuk, szinte hihetetlennek tetszik, hogy milyen formák között zajlott le a ne­vezetes esemény. Harminc év zajlott le az­óta s mennyi minden máskép történnék ma, mint akkor! Avagy elhinné-e valaki, hogy ma a városháza földszintjén levő rendőrtiszti szobákban lehetne elhelyezni az udvari sza­kácsok seregét, akik sebtiben felállított tűz­helyeken főznék a fényes udvari ebédek fo­gásait? Vagy hogy a közgyűlési terem köze­pén, hosszú teritett asztalok mellett ott ülne a meghívottak serege, püspökök, országna­gyok, főbirók, kamarások, zászlósók, mi­niszterek és az asztalfőn a legelső ur, a ko­ronás király? Nem, mindez ma lehetetlen volna, habár akkor, nyolcvanháromban, sza­kasztott igy volt. A király ott lakott a vá­rosháza első .emeletén, a mostani hivatal­szobákban. Kisérete a bérházban volt elhe­lyezve és a sóhajok hidján közlekedett. Hát azt ki hinné el, ha ma történnék, hogy a király kocsira ül és kihajtat Tápéra, mivelhogy kiváncsi lenne megtudni, milyen is a világ közepe? Meg hogy a hires szegedi tanyavilágot az ásottbaimi tájakon szemé­lyesen studirozz'a meg őfelséges személye? Pedig igy volt ez akkoriban. Szórói-szóra. Föl van jegyezve a krónikában, hogy a ki­rály, visszafelé jövet az alsótanyáról, a hor­gosi állomáson elvegyült a nép közé és szin­te erőszakkal kellett őt kiszabadítani a ra­jongó tömeg karj'aiból. Az sein utolsó dolog, hogy mikor a belvárosi polgári iskolát (a tor­nyosat) ment látogatni a király, feltűnt neki egy pöttön leányka, amint rettentő igyeke­zettel futott a lépcső felé, A király megra­gadja a csöppség ruhájának legényfogó pántlikáját és .,azt kérdezi a gyermektől, akárcsak a mesében: — Hová, hová, édes leányom? , A leányka meg se akart állni, csak li­hegve kiáltotta hátra: — Eresszen már az ur, nagyon elkés­tem az iskolából, majd lesz odabe hadd-el­hadd! i v , — Hát aztán miért késtél el, kicsikém? — kíváncsiskodik tovább a fölséges ur. — A királyt néztem odabaza az ablak­ból, — bökte ki a kicsi és már futott is a lépcsőn fölfelé, mint egy kis fürge gyíkocs­ka. ' , Hát mikor az újszeged!,népünnepen föl­kereste a király a halásztanyát és hiába szó­longatta a bogrács mellett álló öreg halászt, az végképen elvesztette a fejét a királyt kö­vető nagy tömeg láttám és mind csak azt rezonérozta: . ./••••! — Bele ne hágjanak már a bográcsom­ba, vigyázzunk csak, embörök ... Hát bizony szép napok voltak azok a királyntapok. Első Ferenc Józsefet sók kedves emlék fűzi Szegedhez. Ha megpendítik előt­te, hogy miről van szó, hogy az árvizi szen­vedések fogadalmának beváltására épit tem- . plomot az újjáépült város közönsége, — azt hisszük, hogy a király igy fog magában elmélkedni: » — Valóban, nég nem jártam már hü Szegedem magyarjai között . . . Elmegyek hát, megnézem a jó Pálfy podesztát, meg Reizner Jánost, aki olyan lelkesen beszélte el nekem a kőbárány történetét . . . Hej, csak ez a nyolcvanhárom év ne nyomná ugy a vállamat! No, de majd benézek egy kicsit az ujszegedi halászcsárdába but felejteni; azóta se mulattam jól, mióta ott jártam . . . Hát csak elő azzal a parádéval, tekinte­tes és nemes város! Hanetm aztán legyen ám bandérium, sallamgos lószerszám, kék­dolmányos kuruc könnyű lovasság! Beck Pista szelleme ott fog járni elől a panyókára vetett karikás ostorral. A rendet . Szluha Guszti fogja dirigálni hires elefántcsontvé­gü fekete botjával. Vigyázz, disztüz! — ve­zényli a daliás Pulc altábornagy. És minden poszton ott fog állani a régi levente, hogy jól végezze dolgát, mikor a koronás régi ismerős elvonul előtte. Hej! ha a halottak még lelkesedni tudnának! ... De sokan föl­kelnének ott a belvárosi temetőben, hogy át­éljék újra a régi ragyogó időket, melyekben más szine volt a világnak s még a királyok is másmilyenek voltak, mint a mai világ­ban ... , ; < j . \ . " (d) A dunántull lovasgyakorlat. Siófokról jelentik: A dunántúli lovasgyafiorHatra a ka­tonai körök már megtették & végső intézkedé­seket, Megállapították a gyakorlat pontos he­lyét is, amely keleten a győr—uj.dombovári vasúti vonaliig, /délen a Koppány-csatornáig, nyugaton a somogyi határig, északon pedig a Fonyódi—írig és Tab között elhúzódó domb­láncolatig terjed. A terepen igen sok olyan akadály van, amelyet nem lehet átugrani és a lovasság sokszor komoly nehézségek elé fog kerülni. A főhadiszállás a felsŐiregi Schoss­berger-kastély ban lesz. A közigazgatási ható­ságok már minden intézkedést megtettek. I-' UÉÍ I » AJ. T 1—-.I T J Korzó mozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Vasárnap Két Nordisk-sláger: Psylander-esték. A végzetes Nordisk-sláger 3 felvonásban. A főszerepben Waldemár Psylander. A régi pad. Nordisk-világsláger három felv. Előadások délután 2 órától 11 óráig folytatólagosan.

Next

/
Thumbnails
Contents