Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-13 / 162. szám

MMp—TTTtlWii 12 DÉLMAGYARORSZÁO 1913. julius 13. — Huszonnégy, felség — válaszolta Lukács György, aki a magyar kormány képviselője volt s mint ilyen, nem tartotta szükségesnek, hogy jobban informáltassa magát, holott akkor már száznegyvenkét áldozatról tudtak. Az öreg belvárosi prépost, Kremminger Antal nem is hagyta szó nélkül a dolgot, hanem ingerülten belevágott a kormánybiztos beszédébe: , ( i I — Magam többet temettem! A körülállók alig tudták elsimítani a zord kijelentés okozta izgalmakat. A fogadtatás után gyalog indult el a fölséges ur a tiszai töltésen. Végig a sinek mentén menekülők csoportjai, batyuk, ágynemük, élelmiszerek tarkállottak. Ott sétált el a király a nép között, egészen a halpiacig ahol csónakba ült és a Széchenyi-téren meg Kossuth Lajos-sugáruton át a rókusi pályaudvarig ment és megnézte azt a helyet, ahol a gát beszakadt. Visszafelé jövet kiszállt a reáliskola (a mai királyi tábla) épületében, mely zsúfolva volt menekültekikel és Pálfy Ferenc polgármesternek kétszáz forintot adott át kiosztás végett. Azután partra szállott megint és délután öt órakor Temesvár felé visszautazott a fővárosba. Ez az egy nap, ez a szürke, álmos, tragikus kép tette a felséges urat Szeged barátjává. Szemtanuk mondják, hogy a király nem tudta elrejteni meghatottságát, az öreg polgármester pedig azt irja róla, hogy „fuldokolva" ejtette ki a szavakat. Annyi bizonyos, hogy a legelső magyar ember érdeklődése a legnagyobb belső szenzációk erejévei fordult a város felé és holtig kitörülhetetlen emlék maradt a lelkében utána., A rekonstrukció még be sem volt fejezve s már ismét eljött a király, hogy megtekintse a város feltámadását. Ez volt még csak a mesébe illő látogatás! Azok voltak Szeged igazi királynapjai! Ha most visszagondolunk rájuk, szinte hihetetlennek tetszik, hogy milyen formák között zajlott le a nevezetes esemény. Harminc év zajlott le azóta s mennyi minden máskép történnék ma, mint akkor! Avagy elhinné-e valaki, hogy ma a városháza földszintjén levő rendőrtiszti szobákban lehetne elhelyezni az udvari szakácsok seregét, akik sebtiben felállított tűzhelyeken főznék a fényes udvari ebédek fogásait? Vagy hogy a közgyűlési terem közepén, hosszú teritett asztalok mellett ott ülne a meghívottak serege, püspökök, országnagyok, főbirók, kamarások, zászlósók, miniszterek és az asztalfőn a legelső ur, a koronás király? Nem, mindez ma lehetetlen volna, habár akkor, nyolcvanháromban, szakasztott igy volt. A király ott lakott a városháza első .emeletén, a mostani hivatalszobákban. Kisérete a bérházban volt elhelyezve és a sóhajok hidján közlekedett. Hát azt ki hinné el, ha ma történnék, hogy a király kocsira ül és kihajtat Tápéra, mivelhogy kiváncsi lenne megtudni, milyen is a világ közepe? Meg hogy a hires szegedi tanyavilágot az ásottbaimi tájakon személyesen studirozz'a meg őfelséges személye? Pedig igy volt ez akkoriban. Szórói-szóra. Föl van jegyezve a krónikában, hogy a király, visszafelé jövet az alsótanyáról, a horgosi állomáson elvegyült a nép közé és szinte erőszakkal kellett őt kiszabadítani a rajongó tömeg karj'aiból. Az sein utolsó dolog, hogy mikor a belvárosi polgári iskolát (a tornyosat) ment látogatni a király, feltűnt neki egy pöttön leányka, amint rettentő igyekezettel futott a lépcső felé, A király megragadja a csöppség ruhájának legényfogó pántlikáját és .,azt kérdezi a gyermektől, akárcsak a mesében: — Hová, hová, édes leányom? , A leányka meg se akart állni, csak lihegve kiáltotta hátra: — Eresszen már az ur, nagyon elkéstem az iskolából, majd lesz odabe hadd-elhadd! i v , — Hát aztán miért késtél el, kicsikém? — kíváncsiskodik tovább a fölséges ur. — A királyt néztem odabaza az ablakból, — bökte ki a kicsi és már futott is a lépcsőn fölfelé, mint egy kis fürge gyíkocska. ' , Hát mikor az újszeged!,népünnepen fölkereste a király a halásztanyát és hiába szólongatta a bogrács mellett álló öreg halászt, az végképen elvesztette a fejét a királyt követő nagy tömeg láttám és mind csak azt rezonérozta: . ./••••! — Bele ne hágjanak már a bográcsomba, vigyázzunk csak, embörök ... Hát bizony szép napok voltak azok a királyntapok. Első Ferenc Józsefet sók kedves emlék fűzi Szegedhez. Ha megpendítik előtte, hogy miről van szó, hogy az árvizi szenvedések fogadalmának beváltására épit tem- . plomot az újjáépült város közönsége, — azt hisszük, hogy a király igy fog magában elmélkedni: » — Valóban, nég nem jártam már hü Szegedem magyarjai között . . . Elmegyek hát, megnézem a jó Pálfy podesztát, meg Reizner Jánost, aki olyan lelkesen beszélte el nekem a kőbárány történetét . . . Hej, csak ez a nyolcvanhárom év ne nyomná ugy a vállamat! No, de majd benézek egy kicsit az ujszegedi halászcsárdába but felejteni; azóta se mulattam jól, mióta ott jártam . . . Hát csak elő azzal a parádéval, tekintetes és nemes város! Hanetm aztán legyen ám bandérium, sallamgos lószerszám, kékdolmányos kuruc könnyű lovasság! Beck Pista szelleme ott fog járni elől a panyókára vetett karikás ostorral. A rendet . Szluha Guszti fogja dirigálni hires elefántcsontvégü fekete botjával. Vigyázz, disztüz! — vezényli a daliás Pulc altábornagy. És minden poszton ott fog állani a régi levente, hogy jól végezze dolgát, mikor a koronás régi ismerős elvonul előtte. Hej! ha a halottak még lelkesedni tudnának! ... De sokan fölkelnének ott a belvárosi temetőben, hogy átéljék újra a régi ragyogó időket, melyekben más szine volt a világnak s még a királyok is másmilyenek voltak, mint a mai világban ... , ; < j . \ . " (d) A dunántull lovasgyakorlat. Siófokról jelentik: A dunántúli lovasgyafiorHatra a katonai körök már megtették & végső intézkedéseket, Megállapították a gyakorlat pontos helyét is, amely keleten a győr—uj.dombovári vasúti vonaliig, /délen a Koppány-csatornáig, nyugaton a somogyi határig, északon pedig a Fonyódi—írig és Tab között elhúzódó dombláncolatig terjed. A terepen igen sok olyan akadály van, amelyet nem lehet átugrani és a lovasság sokszor komoly nehézségek elé fog kerülni. A főhadiszállás a felsŐiregi Schossberger-kastély ban lesz. A közigazgatási hatóságok már minden intézkedést megtettek. I-' UÉÍ I » AJ. T 1—-.I T J Korzó mozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Vasárnap Két Nordisk-sláger: Psylander-esték. A végzetes Nordisk-sláger 3 felvonásban. A főszerepben Waldemár Psylander. A régi pad. Nordisk-világsláger három felv. Előadások délután 2 órától 11 óráig folytatólagosan.