Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-02 / 152. szám

1913. JulIus 2. DÉLMAGYARORSZÁG 3. A második balkáni háború Véres harcok (Saját tudósítónktól.) Végre megtartotta expozéját Pasics szerb miniszterelnök, melyet a szkupstina tudomásul vett. A külügyi helyzet ismertetéséből, -amelyet Pasics nyújtott, egészen világosan kiderül, hogy Oroszország minden kérdésben Szerbia javára óhajt dönteni, amiről a szerb kormányt már értesítette is. Ismeretes, hogy Szerbia, Bulgária és Görögország a háború megindítása előtt szövetséget kötöttek egymással, amelynek egyik pontja győzelem esetén Macedóniát Bulgária számára biztosítja. Most a háború után, azonban se Szerbia, se Görögország nem akarja respektálni a szerződést és arra az álláspontra helyezkednek, hogy Macedónia nagy részét ők hőditották meg, onnan nem is mozdulnak ki. Bulgária, — amely a háborút Macedónia meghódításáért inditotta meg és amely a háború folyamán a legóriásibb véráldozatókat hozta, mig a szerbek és görögök úgyszólván kardcsapás és egy csöpp vér hullatása nélkül hódítottak, — természetesen mereven ragaszkodik a szerződéshez. A cár döntőbiróságába és a pétervári konferenciába is beleegyezne, de csak olyan föltétel mellett, hogy a ba'lkáni miniszterelnökök tanácskozásán a bolgár-szerb és bolgár-görög vitás kérdéseket külön-külön tárgyalják. Bulgária jól tudja, miért kívánja ezt igy. Ha együtt tanácskoznának a vitás kérdésekről, Görögország és Szerbia leszavaznák Bulgáriát, amit nyilvánvalóan helybenhagyna a cár is. Pasics most az expozéjában kijelenti, hogy a pétervári konferencián a vitás kérdések csak együtt tárgyalhatók és ez a fölfogása az orosz kormánynak is. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy Bulgáriát kisemmiznék. Ezt tudva, Bulgária egyik támadást intézi a másik után a szerb pozíciók ellen. A seregek a határon régóta farkasszemet néztek egymással; a bolgárok elunták a tétlen várakozást és ugy látszik, lemondva a pétervári konferenciák és cári döntőbíráskodások komédiáiról, háborút kezdett, hadüzenet nélkül. Két fronton: Szerbia és Görögország ellen. Itt, amikor fegyverekről van szó, Bulgária az erősebb. Tudja ezt nagyon jól Szerbia is, Görögország is, sőt Oroszország is, ugy, hogy az orosz diplomácia működést kezdett álutakon —• Románia megmozditásával. Bulgária külügyi dolgait azonban zseniális kezek irányitják, igy természetes, hogy Romániával sietve békés alkudozásokba kezdtek, minek eredménye minden jel szerint az lesz, hogy — megegyeznek. Ez esetben tehát Bulgária a győzelem reményével veszi föl a harcot volt szövetségeseivel. Bécsi diplomáciai körök immár lemondtak arról, hogy békés, megegyezés jöjjön létre Bulgária és Szerbia között. A harc megkezdődött -m- hadüzenet nélkül, ellenben a hadüzenet Görögország és Szerbia részéről huszonnégy órán bélül elhangjj^jfiMWTp&vsssri 8 >!%'»*'•> ao •1;M •> A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: HARCOLNAK! Páris, julius 1. Üszkübből jelentik: Ma éjjel nyolc bolgár hadosztály megkezdte a támadást a szerbek ellen. A harc egész nap folyt. A harcban a szerbek részéről tüzérség és gyalogság is részt vett. Szófia, julius 1. Ide érkezett jelentések szerint a szerbek Istipnél a bolgárok centrumát keresztül törték. Ugyanekkor a görögök Mestyannál, az Ángiszta folyó mellett meg akarták kísérelni a keresztülhatoiást s a szerresz-drámai vasúti vonalat el akarták pusztitani. — A Mestyán mellett vívott harc rendkívül véres volt. Lestera várost a görögök fölgyújtották. A szerbek támadására a bolgárok Istip megtámadásával feleltek. Athén, julius 1. A bolgárok az egész szerb-görög vonalon megkezdték az előrenyomulást és Geogeli, Metzova irányában a görögök ellen. LEGYEN HÁBORÚ! Bécs, julius 1. A Reichspost szófiai tudósítójának a bolgár kabinet egyik tagja azt mondta, hogy most a konfliktusban a fegyver vette át a szót. A bonyodalom tovább való> elnyujtása stratégiai nézőpontból nagyon káros lenne. Szerbia és Görögország a háborút akarja, legyen meg az akaratuk. EGYMÁSRA TÁMADTAK A GÖRÖGÖK ÉS BOLGÁROK. Belgrád, julius 1. Szalonikiből érkezett jelentések szerint a bolgárok megtámadták a görögök hadállásait az egész vonalon. A Gewgheli ellen intézett támadás után ma az Orfano-Praviste hadállás ellen intéztek a bolgárok támadást. Szaloniki, julius 1. Miután a bolgárok az egész vonalon hadüzenet nélkül megkezdték a támadást, a görög kormány fölszólította a Szalonikiben levő bolgár őrcsapatokat, hogy egy órán belül szolgáltassák át fegyvereiket. — A bolgár csapatnak adott határidő letelt anélkül, hogy a katonák fegyvereiket át adni hajlandók lettek volna, a görög csapatok lövöldözni kezdtek a bolgárokra. Szaloniki, julius 1. A bolgár helyőrség megadta magát a görög hatóságoknak. A városban a nyugalom helyreállott. Athén, julius 1. Koromilasz külügyminiszter újságíróik előtt ezt jelentette ki: — Miután, a bolgár kormány Görögországnak 'valamennyi békülékeny lépésére a szerződés ismételt megszegésével és a határ átlépésével felelt, legújabban pedig az egész vonalon általános támadás kezdődőét, a görög kormány is kötelességének tartotta, hogy a macedóniai hadosztályoknak parancsot adjon az általános támadásra. Ezzel a háború formaszerü hadüzenet nélkül megkezdődött. A görög kormány még a mai nap folyamán ebben az értelemben, Szófiában, nyilatkozatot tett és a háborúért való felelősséget elhárítja magától. Az egész vonalon harcolnak, de a harcok eredményét még nem tudjuk. ROMÁNIA FÉLREÉRTÉSE. Bukarest, julius 1. A román kormánynak Bulgária ellen irányuló fenyegető intézkedéseit félreértésre kell visszavezetni, amelyet Franciaország és Oroszország idézett elő. Szerdán délután ugyanis Blondel francia és Sebeko orosz követ fölkereste Majoreszku miniszterelnököt és külügyminisztert és közölték vele, hogy Bulgária nyolc napos határidőt szabott a cár döntésére. Ez a követelés az orosz kormányt föl'háboritotta s a cár e miatt le is mondott döntőbírói tisztjéről. A két követ erre fölszólította a román kabinetet, hogy junius ötödiki jegyzéke értelmében rendelje el hadseregének mozgósítását, minthogy a jegyzékben megjelölt föltétel elkövetkezett s a bolgár-szerb háború kitört. Majoreszku miniszterelnök erről azonnal értesítette a kabinet többi tagjait s a miniszteri tanácskozás ilyen értelmű határozatot is hozott. A mozgósításnak csütörtökön kellett volna megtörténnie. Csodálatosképen azonban elmaradt a francia és orosz követ részéről bejelentett bolgár-szerb háború. A románkormány képviselői utján informáltatta magát a helyzetről s -kitűnt, hogy a bolgárszerb ellenségeskedés kitöréséről szó sincsen. Erre a kormány visszavonta a mozgósításra vonatkozó intézkedéseit s az áruforgalmat a vasutakon újra megkezdték. A román kormány azonban egyidejűleg kérdést intézett a francia és orosz követhez is, akik kijelentették, hogy sajnálatos félreértés történt. A pétervári bolgár követ ugyanis nem értelmezte helyesen a bolgár kormány jegyzékét és a pétervári kabinet válaszát rosszul fogták föl Szófiában. OROSZORSZÁG UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉSE. Bécs, julius 1. A szófiai, athéni és belgrádi orosz követek ma utasitást kaptak kormányaiktól, hogy utoljára és legerélyesebben figyelmeztessék a bolgár, görög és szerb kormányt, hogy a megkezdett ellenségeskedéseket azonnal szüntessék be és egyidejűleg küldjék el miniszterelnökeiket Pétervárra. A francia követek csatlakoznak Oroszország lépéséhez. A sóárak. A Pesti Hírlap ma leközölvén a pénzügyminiszter rendeletét, melyben a só ára némileg fölemeltetik, azt állítja, hogy ime, a kormány gondoskodott az aradi választási költségek megtérítéséről. A sóárusitással megbízott Magyar Bank erre kijelenti, hogy a rendelet megfelel a valóságnak, de a Pesti Hírlap,nak tudnia kellene, mert ezt a bank többször közölte vele, hogy a sóelárusitásból befolyó pénz az utolsó fillérig, tehát a magasabb sóár is kizárólag az államkincstárt illeti és oda beszáilittatik. Viszont a bank a pénz-ügyi kormány által mindenkor meghatározott ár mellett minden pótlék beszedése nélkül köteles viszont elárusítóknak eladni. Ujabb bizonyíték ez arra nézve, hogy az ellenzék milyen eszközökkel folytatja az ország 'közvéleményének félrevezetését. Farkas Pál beszámolója. A románlakta szászvárosi kerület képviselője, Farkas Pál dr. szombaton kerületébe utazott, hogy a politikai eseményekről tájékoztassa választóit. Vasárnap Farkas Pál tiszteletére Szászvároson a Transsylvania épületben bankett volt, melyen André polgármester, \Kósa János, a magyar-párt és Orendi Gyula a szerb ipárt elnöke biztosították a képviselőt bizalmukról. Farkas Pál külpolitikai vonatkozású beszédéiben egy magyar-német-román blokk szükségességét hangoztatta a szláv tengerrel szem ben. A bankettről táviratilag üdvözölték a miniszterelnököt. 'Farkas Pál a Ikerül,etbeli románok magatartására vonatkozólag beszámolója alkalmával ezeket mondta: — A kerületemhez tartozó román községeik testületileg tisztelegtek inálam hiráik, jegyzőik és a igörölg keleti papok vezetése alatt. A hangulat a románok között nagyon megváltozott. Azok, akik eddig a nemzetiségi jelölthöz szítottak, most sorra vonultak föl, hogy biztosítsanak a kormány iránti bizal műkről.