Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-10 / 159. szám

DÉLMAQYARORSZÁO 3. juk arra az időre, amikor őrszemi állásokra törekednek. Vallják be egyszersmindenkorra, hogy ők konzervatív 67-esek. Ezzel ugyan akarva, nem akarva, beismernék azt is, hogy sok éven át tévedésbe ejtették a független­ségi érzelmű népet, hogy mindig csak a ha­talom elnyerése érdekében tévesztették meg hívőiket: de a -saját mult vétkeik -e bevallásá­val bizonyos 'mértékben expiálhatnák a multat. Teljessé aoznban csak akkor lenne az expiá­lás, ha a 67-es alapra való őszinte helyezke­dés konzekvenciáját — tisztességes politiku­sokhoz illőn — más irányban is levonnák, ök ugyanis 48-as pártprogrammal választattak meg, — a politikai erkölcs kívánná hát tő­lük, hogy midőn nyiltan elvet cserélnek, meg­kérdezzék választóikat, 'illetve a választók rendelkezésére bocsássák mandátumaikat. De ugy-e bárí ők mind ezt nem fogják megcse­lekedni!? Ugy-e bár ők mindebből semmit se váltanak be. Hát ezért nem sikerülhet az el­lenzéki blokk. láatisaaaBaánassaiffaaaBaaaissaaaa aasaaaaaaaaaaaaaBsaaaaBaBaaaBaBBBBaaaaaasBCBBasBaaaBEsiaiBaaaasaaaiiEBHaa A monarchi őrködik a határon. (Berchtold nyilatkozatának hatása, — Románia fegyve­rei beavatkozása 24 órán be­lül eldől. — Ujabb hírek a harctérről.) (Saját tudósítónktól.) Berchtold Li­pót gróf külügyminiszter nyilatkozata nem hangzott el európai visszhang nélkül. Ber­lin ,is mégadta a nyomatékot Berchtold ki­jelentésére: a németek sem hajlandók be­lemenni a semlegességi komédiába. És ez nagyon szép így, a pohárba megint tiszta bor -ömlött: a szövetség és az ántárit el­lentéte megint derekasan kiderült. Segiti kideríteni Oroszország is, mely­nek ,perfid románugrató politikáját nem kell külön jellemezni. Mára ez a .períídia csak jobban megvilágosodott, a világhábo­rú gondolatát sikerült megint ráfeketiteni az amúgy is fekete látóhatárra. Az orosz flottamozgósitást ugyan próbálják cáfolni, de ezt a játékot már ismerjük. Aztán ma éjjel arról jött szenzációs hir, hogy a íetn­berg—podolszki vasúti vonalon minden szetnely- és teherforgalom szünetel már) —: nyilvánvalóan az orosz katonai akciók miatt. : 7 ; A bolgár fegyverek ió vagy balsikere érdekel bennünket legjobban. Ha á monar­chiának sikerül a román-bolgár ellentét el­simítása és a bolgár katonáknak sikerül a szövetségesek végső leverése, akkor az orosz kikapott. A román-bolgár konfliktus sima elintézése nagy mértékben attól függ, mennyire veszi észre mind a két nép az orosz képmutatást, amelynek ők csak já­tékszerei lennének. E tekintetben főkép a románokon a sor, mert hiszen a bolgárok­nak már keserű a szájuk ize az orosz ra­vaszság észrevevésétóí. Ami pedig a bolgár fegyverek teljes győzelmét illeti: ez a győzelem nagyon valószínű. Most még nagy a jelentések és cáfolatok boszorkánytánca, a stratégiai helyzet -nem .egészen világos, de ami belőle látható, .az a bolgárok javára szól. Igaz, bogy Bécsbe az a jelentés jött, miszerint a görög csapatokkal a bolgárok nem bír­nak, illetve Ivanoffot az a veszedelem fe­nyegeti, hogy bekerítik és elfogják, viszont nem szabad felejteni, hogy Görögország­gal szemben még nem lépett föl igazán Bulgária, hanem csak guerilla-harcot pro­vokált, hogy igy sakkban tartsa, az erejét Pedig Szerbia, illetve Románia ellen indit­sa. t . } Románia, ugyanis a közvetlen fegyve­res beavatkozás előtt áll, ugy, hogy Péter­várott ma tudni vélték, hogy Románia hu­szonnégy órán belül fegyveres beavatko­zással lép föl Bulgária ellen. Ez most a helyzet, mielőtt végleg te­metővé tennék a szerencsétlen és tragikus Balkánt ... , A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A MONARCHIA ÁLLÁSPONTJA. Bécs julius 9. Illetékes helyen, megerő­sítik, hogy Berchtold gróf a francia nagy­követ kérdésére -Ausztria-Magyarország ál­lásfoglalása tekintetében azt a választ adta, hogy a monarchia csak addig nem avatko­zik bele a balkáni eseményekbe, amig saját erdekei veszélyeztetve nincsenek. A külügy­miniszter válasza mindenfelé nagy feltűnést kelt, bárha mértékadó külpolitikái körök nem hajlandók a nyilatkozatnak különösebb fon­tosságot tulajdonítani A hármas entente ál­láspontjának Dumáin francia nagykövet által történt megállapítása a- balíkáilil válság törté­netében nem jelent ujabb korszakot, hiszen az entente hatalmak semlegessége már a vál­ság kezdete óta elhatározott -dolog volt s a monarchia álláspontja a Bálikán eseményei­vel szembein. is ugyanaz volt az Ősz óta s ugyanaz maradt a szövetségesek háborújá­val szemben, amii vöríí á Törökország ellen való háború kérdésében. A külügyminiszter kijelentései tehát a legtávolabbról sem jelentenek fordulatot a balkáni válság történetében, de mindeneset­re azt jelentik, 'hogy a fflotiarchia továbbra is fentartja hadikészültségét a déli határokon és hogy a tartalékosok hazabocsátásáról egye­lőre szó sem lehet. A monarchia .mérsékelt álláspontját a hármas entente vezető államférfial is elis­merték és értékelték. Ausztria-Magyarország a jövőben is azon lesz, hogy semlegességét megőrizze, féltékenyen fog azonban ŐrkÖdrfi azon, hogy jogai és balkáni érdekéi semmi­féle sérelmet ne szenvedjenek s csak örülni fog, ha az események nem fognak olyan fordulatot venni, mely a monarchiát az ed­dig tanúsított tartózkodásából való kilépésre kényszerithetné. Bizonyos azonban, hogy a be nem avatkozás határai ott végződnek, ahol érdekeinket határozottan csorbítva lát­juk. Németország egészen határozottan a monarchia mellett áll s annak politikáját fel­tétlenül helyesli. Ausztria-Magyarország már csak azért is kötelességének tartotta, hogy álláspontját ilyen határozott formában szögezze le, ne­hogy a balkáni államok azt hihessek, hogy Európát egyáltalában nem érdekli, ha bármi is történik a Balkánon s nehogy a háborús felek bármelyike is abban a téves hitben ringathassa magát, hogy a londoni konfe­rencia határozatain változtathat. Ausztria­Magyarország — a Ballplatzhak ez a nézete, — nemcsak saját érdekeit védi', d-e egész Eu­rópa békéjén őrködik, .mikor ezt az álláspon­tot követi. OROSZ VÁD ELLENÜNK. Bécs, julius 9. A Zeit berlini tudósítója -odavaló oro-sz körökből értesült, hogy Orosz­országban ez idő szerint igen nagy ,az elkese­redés Ausztria és Magyarország ellen. Az orosz közvélemény azt mondj.a, hogy az uj balkáni háborúért a monarchia a felelős, mert ha Ausztria és Magyar-ország nem ta­nácsolta volna a balkáni államoknak, (hogy a cár döntőbíróságát utasítsák vissza, akkor a cár békésen' oldotta volna meg .a bonyodal­mat. Ha Ausztria és Magyarország mozgósí­tani fog, akkor Oroszország is hasonló intéz­kedést fog tenni. KOMOLY VESZEDELEM. Paris, julius 9. A Figaró értesülése sze­rint az orosz diplomácia akciót készít elő, hegy valamelyik hadviselő félnek Begelsö győzelme utón véget vessenek a további há­borúnak. Attól félnek, hogy a balkáni hely­zet komoly veszedelemmel fenyegeti Európa békéjét. Oroszország, amely számos csalódá­sa mellett sem tud lemondani a balkáni né­peken való pro lektori szerepéről, nem fogja tűrni Bulgária összetörését. ROMÁNIA FÜLLÉPÉSE. Bukarest, julius 9. Hogy a háború mi­lyen formaság mellett fog megkezdődni, had­üzenet megy-e Széfiába, vagy -pedig a román csapatok egyszerűen megkezdik az előrenyo­mulást Bulgáriába, erre nézve sokféle ver­zió terjedt el a városban s az egyik hiir sze­rint, amelyet -egy tekintélyes bukaresti lap közölt, a román kormány megváltoztatta el­határozását és mégis ultimátumot ifog külde­ni a bolgár kabinetnek. Ez ,a hir azonban ,nem felel meg a valóságnak s egészen bizonyos, hogy a román-bolgár háború hadüzenet nél­kül fog megkezdődni. Egy vezető államférfiú érire vonatkozólag a következőket mondotta: — Románia nem küldött ultimátumot Bulgáriának és nem is fog küldeni. -Erre -kü­lönbén nincs is már szükség, -mert -a román kabinet -már bárom héttel ezelőtt jegyzékben értesítette a bolgár kormányt, hogy ujabb balkán-háború -esetében szintén fegyveresen fog föllépni s ezt az elhatározását annak idején közölté az európai hatalmakkal is. Ha a román kormány ennek ellenére még egy utolsó intést küldene -Szófiába, ez semmi­esetre sem fog a mozgósítás teljes befejezése s az összes katonai Intézkedésiek megtétele előtt, történni. lEz 'különben; érthető is, mert hiszen ha mí a (dolgok mostani stádiumában diplomáciai tárgyalásba kezdenénk, k-öninyen ugy tűnhetnék f-Öl a dolog, -mintha az utolsó .pillanatban megijedtünk volna. Mi nem aka­runk senkit sem megfélemlíteni, mi senkiivel szemben kötelezettséget nem vállaltunk, senkinek szövetségese nem vagyunk s _ telje­sen önállóan akarjuk haáánk jövőjét, biztosí­tani. ROMÁNIA HÁBORUT AKAR! Bukaredt, julius 9. A .helyzetet rendki­vül 'komolynak taintjá'k. A közvélemény a háborút követeli és megállapitható, hogy Ro­mániának első lépése, mellyel Bulgáriát en­gedékenységre akarta bírni, nem jór-t siker­rel. A bolgár kormány és főképen Danev mi­niszterelnök, ma is azon ,a makacs álláspon­ton van, mélyen eddig volt. Ép ezért most elkövetkezik a második presszlós lépés: 200,000 román katona szombaton vagy va­sárnap átlépi a bolgár határt és megszállja a Turtukája—Balcsik között elhúzódó terü­letet. Ugy számítanak, hogy három-négy nap alatt megtörténik az okkupáció. Ha azon-

Next

/
Thumbnails
Contents