Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-07 / 131. szám

ismazn o u ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN ELŐFIZETÉS! AR VIDÉKEN egész évre . K 24-- félévre . . K 12-- egész évre . K 28-— félévre . . K 14.negyedévre K 6'— egy hónapra K 2'— negyedévre K T— egy hónapra K 240 Egyes szám ára 10 Bllér. Egyes szám ára 10 (lilér. Szerkesztőség Kárász-utca 9. MIH Telefon-szám: 305. Szeged, 1913. Audienciák. Egy-két napig bizonytalanság uralkodik a politikai világban, ami természetes is, 'hiszen a király holnap, szombaton kezdi audiencián fogadni a magyar államférfiakat. Kombinációktól hangos a politika. Csak egy bizonyos, 'hogy őfelsége munkapárti államférfiúi akar látni miniszterelnöknek és hogy a békés 'kibontakozás útjait kell vállalnia az uj miniszterelnöknek. Lukács László miniszterelnök m<a reggel fogadta Vértessy Lászlónak, a király személykörüli minisztérium államtitkárának jelentését. Féltiz órakor megjelent Lukács Lászlónál Jósika Samu báró, kivel a miniszterelnök hosszasabban tanácskozott. Fejérváry Géza báró a tegnapi nap folyamán leadta névjegyét Lukács László miniszterelnöknél. őfelsége előreláthatóan szombaton fogja meghallgatni a kormányválság dolgában Jósika Samu bárót és Tisza István grófot, a két Ház elnökét. Jósika Samu báró a főrendiház elnöke már tegnap megérkezett Bécsbe, Tisza István gróf pedig a mai napon utazott el. Politikai körökben nagy várakozással néznek Tisza István gróf szombati kihallgatása elé és amig ellenzéki körökben biztosra veszik, hogy Tisza István gróf nem fog megbízást kapni kabinetalakitásra, a nemzeti munkapárt tagjai kétségteII. évfolyam 131. szám. lenül megvannak győződve arról, liogy Tisza lesz a miniszterelnök, ő fogja befejezni a nemzeti munkapárt által inaugurált törvényhozási munkálatokat. Ellenzéki körökben azt remélik, hogy abban az esetben, ha Tiszát a király miniszterelnökké nevezi ki, a nemzeti munkapártban bomlás következik el és számítanak arra, hogy huszonöt-harminc kép. viselő nyomban ki fog lépni a munkapártból. A nemzeti munkapárt tagjai viszont , azt állítják, hogy a pártban akkor következnék be szecesszió, ha Lukács után nem Tisza, következnék, mig Tisza miniszterelnöksége esetén az egész párt szilárdan tovább is kitart az eddig követett kormányzati politika mellett. Beavatott munkapárti képviselők Tisza miniszterelnökségét befejezett ténynek tekintik, aminek bizonyságául szolgál a királynak egy mondása Lukács László kihallgatása alkalmával. A mikor Lukács beadta lemondását és utódjául Tisza István grófot ajánlotta, a király megbizható értesülés szerint igy szólott Lukács Lászlóhoz: — Én sem tudok más valakit! Ezek után természetesen a munkapártiak körében az átmeneti kabinetről szóló hireket is puszta találgatásnak tekintik. Áll ez mindazokra, akiknek neve az átmeneti kabinettel kapcsolatban fölmerült. Egy esetleges átmeneti minisztérium esetén a munkapárt a legszívesebben Beöthy Kiadóhivatal Kárász-utca 9. • MII Telefon-szám: 305. Szombat, junius 7. László volt kereskedelemügyi minisztert látná a kabinet élén. Van azonban a munkapárt kebelében olyan csoport, amely azt szeretné, ha Tisza István gróf befolyása kevésbé lenne kiélezve. Ennek a csoportnak tagjai azt szeretnék, ha ideiglenes kormány alakulna és Serényi Béla gróf vagy más. nem szorosan a Tisza-csoporthoz tartozó politikus állana az ügyek élére és az átmeneti kormány legfőbb föladata lenne normális parlamenti viszonyok megteremtésével a jövőre nézve a békés és hasznos kormányzati munka előkészítése. Vannak még a munkapártban olyanok is, valamint a munkapárton kivül nemcsak hatvanhetes alapon álló politikusok, akik a közélet elvadultságát és a lehetetlen parlamenti állapotokat megelégelték és az ország gazdasági viszonyaira nézve is a legnagyobb mértékben károsnak tartják és ennek folytán még a nem hatvanhetes alapon álló ilyen gondolkozású politikusok is legszívesebben olyan kormányt látnának, amelynek programja hatvanhetes közjogi alapon a kormánypárt és az ellenzék között fönnálló, végletekig kiélesitett ellentétek elsimítására alkalmas lenne. Teljesen hiteles értesülésünk szerint a közjogi ellenzéknek egy része ilyen kialakulást szintén támogatna. Általán bizni lehet abban, hogy rövidesen normális viszonyokba kerül a magyar politika és végre nem terrorral akarnak dolgozni a parlamentben. Hazugságos élet. Irta: Bede Jób. II. Ezzel fog kezdődni a vallomás, mindenekelőtt ezzel, amit eddig barátságból Pap József is titokban tartott. Aztán következni fog a többi. Az otthoni birtok. Az egy szép mese. Birtok van. De nem az övék. A birtok a gazdag Starkéké. Merthogy kétféle Stark van az ő vidékükön. Vannak gazdag Starkok és szegény Starkok. A gazdag Starkok közül egynek, nevezetesen Stark Lipótnak, van egy szép birtoka, szántóföld, kukoricás, szőlő és gyümölcsös. De ő a szegény Starkokhoz tartozik, akik csak abból tanulják meg, hogy mi az a birtok, hogy aratáskor, szüretkor, kukoricatöréskor segíteni mennek az ő apja Márton, szintén a gazdag Starknak a szeszgyárában dolgozik és harminc forintot keres havonként. A más birtokáról, a Lipót birtokáról tudott Stark Izsák olyan irigylésreméltó képeket festeni, hogy milyen gyönyörű az, amikor reggel elindul az ember a birtok széléről és dél lesz, mire a szőlőben a présházhoz érkezik. Az aratás, amikor hosszú csoportban dalolva mennek hazafelé a munkások és viszik a nagy buzakoszorut, milyen poétikus. A ikukorieamorzsolás az udvarházban, ahol negyven leány és negyven legény hallgatja a mesét, innen keletkezett az a tör- | ténet, melyet az önképzőkör először talált érdemesnek a Reménybe való beiktatásra és jegyzőkönyvi dicséretre, pedig az is hazugság volt, mert a kukorica óriás aranyhalma nem a „miénk" volt, ahogy a történetben irta, hanem a gazdag Lipótéké. Hazugság volt ez, mint ahogy hazugság volt a többi. Igenis, most be fogja vallani Petkov Juliskának az összes hazugságokat, mert ez a tavasz olyan mámorító, hogy nem szabad hazugsággal élni. El fogja mondani, hogy szintén csak mese az, minthogyha ő, ha elvégzi a nyolcadik osztályát s leteszi az érettségit, hazamegy a gazdaságba s onnan fog három év múlva nagy parádéval, négylovas hintóval elmenni és meg fogja kérni Petkov Juliska kezét. Oh, ő csak a két hónapos vakációra megy haza s mindennap hosszú utat tesz a szolgabiróékig, ahol a fiuknak hegedűórákat ad délelőtt. Délután megint elindul és leül az ügyvédi irodába járásbirósági és törvényszéki beadványokat másolni. És azután megint visszajön, orvosnövendéknek iratkozik be az egyetemre s ebből a célból bizonyos tárgyalások vannak a gazdag Lipótékkal, hogy ha megegyeznének, az küldene havi negyven forintot öt éven át és öt év múlva otthon le kellene telepedni, akkor feleségül kellene venni a gazdag Lipót leányát, aki most tizenhárom éves és az nagy szerencse volna. Akkor igen, akkor lehetne beszélni arról, hogy Stark Izsák szerelmes legyen valakibe, de akkor már a gazdag Lipót leánya lesz az ő felesége. Hát ezt el fogja mondani Petkov Juliskának, ennek a ragyogó leánynak, akihez a verseket irta és akiért a képzeletbeli gyönyörű világot hazudta ... el fogja mondani és még egyszer átöleli karcsú derekát, megcsókolja édes ajakát és elbúcsúzik . . . visszajön a kollégiumba és isten tudja . . . hisz meghalni oly szép . . . Órás Károlynak az asztalfiókjában egy revolver Van, azt este, amikor Órás Károlynak a szobája a szellőztetés miatt üres, el lehet venni ... el fogja venni, föl fog vele menni az olvasó-terembe és meghal. A Temető-utcában gyorsabban ment és mindjárt a 'házhoz érkezett. Juliska az udvarban a violás cserepek mellett állott, a melyek két sorban sorakoztak a gang párkányán, eltikkadtan. Kis kancsóból öntözte a virágokat és most is dúdolgatott. Könyökig föl volt tűrve batisztruhájának ujja és a nyaka is kilátszott. A leány halkan sikoltott: — Maga az, Stark? Ne nézzen ide. Lángba borult az arca és hirtelen összegombolta a blúzát. — Nem gondoltam, hogy ilyenkor jöhet. Hisz most öt óra van, ilyenkor magának pri-