Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-06 / 130. szám

4. hiány. Az építő ipart a csődtől megmentem csak ugy lehetne, ha a város foganatosíthat­ná a saját épít kezeseit, valamint eljárna az állami épitkezések fogainat ositása érdekében is. — De ez még sem segíti iföl a szegedi iparosság többi .rétegeit. Alioz, hogy az ipa­rosok vállalkozási ikötelezettségeáknek eleget .tehessenek: tőke kell. E nélkül vállalkozni, munkákat elvégezni inéin lehet és csakis tőké­vel kezdődhetik az iparosok kisegítése. Ezért akarjuk megcsinál ni a budapesti Országos Hitelszövetkezet szegedi fiókját és ebben a töre kvéstlnkhen, amely ha si'kerirel jár, sok száz Szegedi iparoscsaládot ment meg a nin­csetlenségtől, a koldusbottól — kérjük a nagy ságos polgármester ur jóindulatú támogatá­sát. A küldöttség szószólója ekkor átnyúj­totta a szegedi, iparosok memorandumát, a mely ugyanazokat az indokokat sorolja föl a hitelszövetkezet mellett, amiket a beszédé­ben kifejtett. Lázár György dr. polgármester pedig a következőkben válaszolt: -- Szivoson fogadom ©1 az átnyújtott me­morandumát és előre is biztosíthatom önö­ket, hogy ázt a legszorgosabb tanulmány tár­gyává fogom tenni és azzá fogom tétetni a tanácsnak is. Meg vagyok győződve róla és tudom magam is, hogy a szegedi iparosok az egész közgazdasági viliágra nehezedő rósz viszonyok folytán nehéz helyzetben vannak, hogy az Ipar pang s azt is tudom, liogy az első módja az iparosok segítésének ugy a vá­rosi, mint az állami munkák megkezdése vol­na. A magam részéről Budapesten utána jártam már annak, hogy az állami munkák megkezdessenek s szintúgy rajta vagyok, hogy a városi munkák is miinél hamarabb foganatosítást nyerjenek. — Ami a hitelszövetkezet megalakítását illeti, erről- már hallottam rá az "önsegélye­zési) ek ezt a módját csak helyesléssel fogad­hatom rá a magam részéről annyit mondha­tok, hogy a legteljesebb jóindulattal fogok eljárni ennek a megvalósulása érdekében is. Rajta leszek, hogy a város .hatósága is jóin­dulattal kezelje ezt az ügyet és meg lehetnék győződve, hogy én a közgyűlés -előtt is me­legen támogatni fogom. A küldöttség tagjai a polgármestert lel­kesen megéljenezték. Ezután ugyancsak Bó­zsó János vezetésével a Kereskedelmi és Iparkamarához mentek, ahol Szakáll József Weiner Miksa kamarai alelnökhöz intézett beszédet és kérte, hogy az iparosok hitelszö­vetkezetének ügyét a Kamara is támogassa. Weiner Miksa biztosította a küldöttséget, hogy a kamara a legmelegebben karolja föl az iigyet s hatáskörében mindent megtesz, a mit megtenni lehetséges. IFoOr"A K szájpadlás nélkül. Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják Készítek továöuá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javitást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. HHB«»BISI>lHIIIIRÍI|a8aiB| ' DÉLMAGYARORSZAG KALEIDOSZKÓP (Uj dogma.) A pápa, miután sikeres küz­delmet állott ki .a csontkaTu kaszással, elha­tározta,, hogy csaJatkozhatatlanísiágánáil fogva ki fogja, hirdetni iMária mennytem-e-mtclének dogmáját, Igy a dal, —- alkarom mondáim: igy szól -a legújabb híradós. A Bölscbe népszerű természetrajzán felnevelt ifjú generáció pe­dig meglepetve néz körül és azt kérdezi ön­magától: Hát még mindig? Hát a pápai csalt-; hatatlanság dogmája még él és uj dogma­íiókálkat hoz a viliágra, nagyobb dicsőségére a tudomány átlátszó csodáit termelő huszadik százaid szellemének? . . . Bizony, bizony. Valamiint áll még rendü­letlenül és hallgat a ihomöksivatagb a,n a gi­zehi csodálatos szifiniksz, valamint romjaiban is áll <\z Aikropolison Thesens árkádos tem­ploma, azonfcépen meg vagyon írva, hogy a íiegszédiületesebb emberi tévedések élmi fog­nak az idők végezetéig és mindig rá fognak találni a puha, nyugalmas, félős .telkeikre, melyekbe belehinthetik a szolgai meghunyász ko d ás és d ogmatisz telet szögletes kis mag­vait. Az ember csak aizon csodálkozik, hogy mi szükség .van az Ilyen tftntetésszérü kinyilat­koztatásokra? Nincs annyi ízlés a hitélet po­litikai fezőrjeibon, alkük azt a tehetetlen öreg embert körülveszik és cselekedeteit diktálják, hogy a legnagyobb realitások korszakában visszatartsák őt a dogmahirdetés inaiv szel­lemtornáivail járó agymegerőltetéstől? • (Szent Márton utazik). Touirsban volt el­temetve eddig ama pogánynak született Már­ton, :ak,i Szombathelyen pillantotta meg a nap világot és jámborsága jeléül későbben Toursi Szent Mártonnak neveztetek. Jó ezredéve pi­.beint már a földben, mikor a szombathelyi püspöknek, gróf [Mikes Jánosnak eszébe ju­tott, hogy jó völlna a jeles férfiú hamvait hazahozatni, amire nézvést a templomokban általános gyűjtés rendeztetik rá a befolyó ke­gyes adományok hirlapilag ugyan inem, de bűnbccsánattal annál szivesebben nyugtáz­tatnak. Közel négyszáz éve, hogy a búcsúleve­lek árusítása világbotrányhoz vezette a ró­' mai dklézsiát és az idők .méhéből kipattantot­ta a szabadelvű protestantizmust. S ime, a legvalóságosabb jelen napjaiban, mikor Ma­gyarország falvaiban ezerszámra szabadon szaladgálnak a kórházi ápolás báján szűköl­ködő hülyék és elmebetegek, mikor az alko­holizmus .pusztításai generációkat pusztíta­nak el és a .háború borzalma dühöng, a grófi püspök nem talál érdemesebb alapot a nép penészes krajcárjainak előcsalogatására, mint reves csontoknak és kétes hitelű erek­lyéknek minden ésszerű alapot nélkülöző szál­lítását. Difficále >est satiram non seribere. • (A herceg szerelmei.) Megint egy vérbeli i herceg házi szennyese va'n kiteregetve a vi­lág nagy hírlapjain az éles asszonyszemek előtt. Átlag minden hétre uj szenzáció esik s a királyi vérből eredő szerelnii kalandorok •ép oly siralmasan, gyáván, együgyüen es­nek bclle a dróttaílaiu; táviró híradásánál gyor­sabb -pletyka ár adatba, mint ama derék iigy­nöki férfiú, ki vászonárubain utazik s ünnep­napokon a főnök feleségének ölében piheni ki a kenyérkeresés fáradalmait. Az orleámsi herceg kis kalandjai már a 1913. junius 3. sablon kereted között Is elvesznek jelentékte­lenségükkel. Igy passzolnák Ee az uralkodó dinasztiák, mikor agyukból elfogyott az aka­rat energiájának nedve. Közönséges, szürke, .jelentéktelen halandókká válnak rá 'visszatér­tnek cda, ahonnan valamikor kiemelkedtek: a nagy emberi átlag sima tavába. Csodálatosaik a földi sorsok változásai: egy pillanatnál nem hosszabb idő alatt, mely a világ nagy gépezetében elenyészően cse­kély periódus lezajlására nyújt csak alkal­mat, Franciaország hajdani 'leg,híresebb di­nasztiája a nevetségesség és kicsinyesség mo­csarában fetrengve várj,a a végső elmúlás ha­rangszavát. Irőkésmüvészek főkönyvéből — Apró indiszkréciók. — (Saját tudósítónktól.) Egy német újság­ban ilyen cimü statisztikát találunk a német színészek és kök vagyoni helyzetiéről. Meg­tudjuk belőle, hogy Blumenthal Oszkár, az ismert vígját,ék- ós bohózat iró, a Lessiiig­szinház -tulaj dánosa, vagy negyed-milliót .ke­res évenkirit, vagyona pedig két .millió már­kára rug. Sudermanmak pompás villája és egy nagyszerű kastélya van, Fulda Lajos is igen tehetős költő, inert a papája milliomos fraírfklfurti szén kereskedő volt, Kadelburg Gusztáv, B lumen thalnáik igen sok darabban társszerzője, .közepes tehetségű színészből hét tehermentes berlini bérpalota, tulajdonosává „küzdötte" föl magát, Hauptmann iGerhart átlag kétszázezer márkáit keres évenkint, de ugy él, mint ©gy orosz nagyherceg, ugy, liogy agnetemdorfi kastélyán kivül nincs cselekvő vagyona, Schnitzler és Bahr nem gazdagok, ellenben Hofmannsthxil Hugó szolid millióikat örökölt bank'ár-papájától. Reinhardt Miksa külön fejezet ebben a listában. Berlinben hat háza van, amelyekben a két színháza, a sziniiskelája és a fejedelmi lakása vannak. iMivel mint vendégjáték-rsn­'dezpneík fantasztikus honoráriumokat fizet­nék neki, évi keresményét háfomszázezer márkára becsülik. De-alapjában az a hat ház nem az övé, hanem egy társaságé, amsJy tu­laj donos a íReinhardt összes vállalatainak. Főrészvényesei Löwe elhalt milliomos fegy­vergyáros fia és Rathenau sokszoros millio­mos. Ezek minden deficitet szívesen fedeznek, mégis RednhiariY [fgjed.rftim életmódiba mo'é lett semmit sem takaríthat meg. Egy pár mil­liója van ellenben Lautenhurgnak. a magyar születésű színházi vállalkozónak, félmilliónál több évi jövedelme ven Stransz Richárdnak ós Leihármak, Strausz Oszkár dúsgazdag em­ber, Slezák Leó iközei jár a millióhoz, Jad­'lowher csupán Berlinben1 évi biehvdnötezer márkát keres, de legalább ugyanannyit ven­dégszereplésekkel, Gimrdinaik van egy mil­liója, Pallenberg vagy százezer márkát keres .éverkiint, Bassermann és Moissi közel száz­százezer márkát játszanak össze, • * Ha ©zeiklkel az adutokkal összehasonlít­juk a magyar írók és művészek vagyoni vi­szonyait, tetemesen lehorgasztjuk az orrun­kat. Igaz, hogy sókkal jobbak a viszouyók, mint akár még tizenöt év előtt is, .de azért itt nem röpköd a sok millió. Vegyük a leg­nagyobb sikerű magyar színjátéknak, a Já­nos vitéznek szerzőit: Bakonyi Károly, noha igen solk egyél) nagy sikere is volt, éppenség­gel nem mondható vagyonosnak, még kevésb­bé Haltai Jenő, aki ,a János vitéz bűbájos versszövegét ezer korona egyszer- s minden­korra való díjazásért irta. iKacsóh Pongrác, a zeneszerző, szintén vagyontalan vagy alig van számottevő vagyona, pedig ismételjük, a János vitéznél nagyobb siker még magyar színpadon nem volt. A Leányvásár és egyél) nagysikerű operettek komponistája, Jacobi Viktor, most van a meggazdagodás utján, de nem a magyar, hanem darabjának angol elő­adásaink jövedelméből 'és hasonlóan kellemes sors vár a szövegixókra, Bródy {Miksára és

Next

/
Thumbnails
Contents