Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-05 / 129. szám

1913. junius 5. DELMAQYARORSZAQ r. HÍREK. A hajnali harang szól . . . (Saját ludósitónhtóh) Sehol a világon sincs talán olyan meleg-, bágyadt szavú ha­rang, mint .Szegeden, ,a városháza mélyöblü tornyában. Még a:z öreg notnedámi harang sem zug olyan szépen, olyan megnyugtatóan, pedig hangját felruházta minden zengzetes­sógtgel a nagy iZoil'a világhírű regénye. Ilyen harangszót nem hallott soha a ikaiTandósvérü Xavér Montepin sem, akinek vértfagyasztó fantazmagóriában éjféltkor kondulnak meg fenyegető tónusban a Carefour de la Croix Rouge-bali külvárosi harangok. üSs ilyen ha­rangszó után vágyakozott bizonyára a ti­tokban szentimentális Dickens .is, akinek bus álom lovagja, a magyar irodalomba átplán­tált és valamelyes álnévre iis Ifiölvergődott Car ton Sidney, szintén a harang szavában ke­reste lelke megnyugvását . . . . . . Hajnalodott már. A nyári éjszaka röptében múlik el és tiszavirágnyi életét, be­ragyogja a világosság győzelme. A korzón a platánok kiegyenesednek szürkületi gör­nyedtségükből' és .az ég világitó hátterére büszkén rajzódnak a paloták Rodin-sti'.ü körvonalai . . . Hajnalodott ... És mi gyor­san igyekeztünk nazafelé, lopva és sebtében. Féltünk a niegvirradástól, a reggeli fekvés­től, a koránkelő emberek büszke pillantásá­tól. Szerettünk volna eltűnni a homályban, a rejtélyben, a csöndben. Az utcán nagy volt a kihaltság és a szellő enyhe fuvaima bizalmasan simogatta az arounkat, A zaj elült, a lámpák kialud­tak és fény csak az égro'l ömlött. — Épen egy templom előtt haladtunk már ekkor és egyszerre csak egy mély, sóhajtó bugás rázta meg a lelkünk. Font három éra volt és megszólalt a hajnali harangszó. Se c vég­telen idegenben, se a közel hazában, de még messzi-messzi, tul az oceánokon sem: nem szól ilyenkor a harang. A hajnal és a vilá­gosság mindenütt meitánj os és csak öt óra­kor kezdődik, de a szegedi harang, ez az Al­földre csalogató, haizavágyaszté szelid szim­fónia már három órakor megejti a ist'.ve­ket . . És megálltunk egy kis, intim t unplom előtt, melyet körülvesz elhervadt akácos yajn és hallgattuk a harangszót, A lelkiis­meret bennünk együtt zokogott, együtt rezo­nált a harang sóhajtó zúgásával és nem tud­tok elrejteni bánatunk a reggeli hazatérés felett; nem volt egyikünknek sem kiért siet­í.i. nem volt kihez megtérni és bocsárátért esdekelni, mégis egy tát olt nőért, egy isme­retlen kedvesért szégyenkezett ta IMkünk, . . . És iim csodák csodája, egyszerre fel­tárult a kis templom kapuja. Bentről harmo­nikus móLcxljiáík vontátoHt lüktetés© halak­szott é® sejtelmes alakok tódultak kifelé a kapun. Legelői megjelent Írisz, fehér ruhá­San, amit ugy szeret és -aranyos ifején mir­tusz koszorúval. A kezét egy elmúló hős sá­padt arcára tette és körülsimitotta a szomorú arcot, hirtelen és elnagyolt mozdulattal. Azután halványan vonagló ajka élénk mo­solyra fakadt Vés megcsókol ta! homlokán a férfi tf . . . Kecsesen lejtett a (különös pár to­vább és írisz boldogan nézte a körülállókat, akik mélyen meghajoltak, amikor a fensé­ges alak előttük elhaladt . . . Egy aranyos kocsi 'közeledett . . . Rózsaszínű felhő s-zállt ki belőlie és körülfogta lágyan írisz szabá­lyos, fehér szűzi testét ... A fekete ruhás (férfi is mellé került a -kocsiba és szeretve ölel te magához íriszt . . . Azután a kocsi zajta­lanul elgördült és írisz öröméből, mosolyá­ból csodás .fény áradt . . . . . A harang ekkor még egy nagyot kondult és elhallgatott. Hangja még ott vib­rált a levegőben, de hangjával egyiitt a lá­tomárny is eltűnt. A templom csukott volt és néma; a tornyán lévő kakast pedig ekkor érte az ébredő nap első sugara. Tovább men­tünk. Siettünk! Vájjon hová lett írisz? Herczeg István. - A zenetanárok. Hónapokon át várták boldogok és boldogtalanok, hogy a szervező­bizottság a városi törvény rendelkezései sze­rint újjászervezze a tisztviselői fizetéseket. S most, hogy a kérdés végre annyi vajúdás után meg van oldva, mindössze már csak egyetlen probléma maradt megoldatlanul. A városi zeneiskola tanárai, akik évtizedek óta járnák egy düledező, nyirkos, egészségtelen bódéba ezerhatszáz koronáért zongorát és hegedűt tanítani, szépen kimaradtak a ren­dezésből olyanformán, hogy ezentúl sem kapnak jobb fizetést egy fillérrel sem. Miért? Mert a kulturügyek érdemes szenátora nagy titokban megsúgta, hogy a zenepalota meg­építése után „nemsokára" a kormány fogja kezébe venni a szegedi iskola ügyét, akadé­miává fogja azt fejleszteni s akkor úgyis újra dolgozni .kell az állások szervezésével. Kíméljük hát magunkat, tisztelt szervező bi­zottság, ebben a kutya kánikulai melegben! Igy szólt az előrelátó IböTeseségü tanácsos és a t. bizottság sietett a fölséges és minde­nekfelett kényelmes indítványhoz hamarosan hozzájárulni. Mit jelenít pedig ez a finom kö­rülírással megszerkesztett időmeghatározás? Körülbelül azt, hogy a zenetanárok nagyobb fizetést fognak kapni, ha a jövő húsvét utá­ni első 'holdtölte vasárnapra esi'k s ezen a va­sárnapon csupa boldog ember fog az utcákon szaladgálni, amely kritériumnak számszaki megállapításával a kebélbeli számosztály ve­zetője ezennel megbizatik . . . Hol van még a zenepalota, mi'kor még a pénz sincsen meg rá, de meg a tervek is Spiegel Frigyes mű­építész ceruzájában pihennek? Hol van még a teljes fölépítés után az a „nemsokára", amelyről addig épen a negyedik kormány­nak huszadik zeneügyi referense fog majd mást gondolni? Az ötlet azonban fényes volt: a szervező bizottság azonnal üstökön ra­gadta és ^esavanyitotta egy évtizedre. Ad­dig pédig a zenetanárok harmonikázhatnak és és okarinázhatnak tovább békességben egy­ezerhátszáz 'koronáért, amennyiért mai nap­ság jóravaló kereskedősegédet sem lehet kap­ni a rőfös szakmában ... — Személyi hir. Timár Béla dr., buda­pesti VII. (kerületi állami főgimnázium igaz­gató tegnap .este 6 órakor Szegedre érkezett, hogy a junius 5-én -az állami -főreálisk ólában és f. hó 9-ón az állami főgimnáziumban kez­dődő érettségi vizsgálatokon elnököljön a kultuszminisztérium megbízásából. Páratlan tapintatu és finom mod orú elnök lésével már a mult esztendőben is kellemes emlékeket ha­gyott maga után. Szivesen és szeretettel üd­vözöljük Timár igazgató urat körünkben. — A szegedi iparosok hitelszövetkezete* Hirt adtunk már arról az eszméről, amely a szegedi kereskedelmi és iparkamara részé­ről fölmerült és azt célozza, hogy a rossz pénz- és gazdasági viszonyokra való tekin­tettel, egy hitelszövetkezetet kell alákiíani, nehézségekkel küzdő szegedi iparvállalatok föllenditésére. Ezt az eszmét az ipartestület elöljárósága is magáévá tette és a legutóbbi értekezletén erős akciót indított meg, hogy ezt a kérdést megoldja. Az értékezlet Szabó Gyula iparkamarai titkár tervezetét fogadta el erre nézve, aki az Országos Központi Hi­telszövetkezet szegedi fiókjának megalakítá­sát javasolja. A szegedi fiók 400,000 korona alaptőkével alakulna meg, amelyet a javas­lat szerint akként lehetne előteremteni, hogy a város százezer korona kamatmentes köl­csönt bocsátana a szövetkezet rendelkezésé­re; a kormány ötvenezer korona föltétele­sen. visszafizetendő államsegélyt engedélyez­ne; társadalmi uton az ipari érdekeltség be­vonásával legalább 30,000 korona gyűlne ösz­sze, a hiányzó összeget pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet adná a fiókintézet megalakítására. Ez a terv a szegedi iparosok körében is nagy tetszést aratott. Ma már Bu­dapestre utazott Szabó Gyula kamarai tit­kár, hogy ez ügyben tárgyalásokat kezdjen. Kecskeméti Antal nagyiparos pedig ma szin­tén eljár a fővárosiban, hogy kiterjedt össze­köttetéseivel elősegítse a szövetkezet meg­alakítását. Holnap délelőtt 10 órakor pedig Lázár György dr. polgármestert egy kül­döttség keresi föl, nagyszámú iparos részvé­telével és a Küldöttség arra kéri a polgármes­tert, hogy az akciót támogassa. Ugyanez a küldöttség fölkeresi Szarvady Lajost is, az iparkamara elnökét. A küldöttséget Szakáll József, az ipartestület alelnöke fogja ve­zetni, — Serényi gróf provokáltatta Károly grófot. Tudvalevőleg Károlyi Mihály gróf meg,gyanúsította .a földmivelésügyi miniszté­riumot a várpalotai üggyel kapcsolatban. Serényi Béla gráf -azóta feliszólalt és kimu­tatta, hogy a föMmivelésügyi minisztérium ©lé egyáltalán -nem tartozott .ez az ügy. De Hazai Samu honvédelmi miniszter is hang­súlyozta, hogy a várpalotai adásvétel egye­dül ő hozzá, illetve a honvédelmi miniszté­riumhoz tartozik és viseli is a felelősséget. Akkori fölszól alásában Serényi gróf kitért arra is, hogy elvárja, ezek utáu Károlyi -gróf visszavonja valamilyen formában gyanúsítá­sát. A visszavonás elmaradt ós erre ma Se­rényi gráf provákáltatta Károlyi (Mihály gráfot, ki szintén megnevezte segédeit. Hír szerint a segédek már meg is egyeztek pisz­tolypárbajban, amit holnap -reggel bonyolí­tanak le. Értesítés. Telefon 1203. u. :t Legolcsóbb kárpitos-áruk beszerzési forrása. Dus válasxték kész diván, ottomán, matracok, gar­nitúrák, gyermekágyak stb Javítások jótállással szakszerűen eszközöltetnek. Tisztelettel •» • • kárpitos-üzlet Kossuth Lajos-sugárut6. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents