Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-05 / 129. szám

DÉLMAGYARORSZAG — Mutassa be a sóaktákat! — kiáltja Eitner Zsigmond. — Adja vissza a pénzt, amit az aradi választásra kapott! — kiáltja az ellenzék. A munkapárt (hallgat, — csak Pál Alfréd szól valamit, mire Kovácsy Kálmán Kossuth-párti (evangélikus pap) igy, kiált viszsza; — Menjen ökörmezőre marhasót nyalni! — Hülye banda! — feleli erre Pál Al'fréd. Az elnök végre szóhoz jut, a mögötte álló Laczkovits terembiztos diktálása alapján több képviselőt megnevez és rendreutasítja őket a Ház elnöke iránt tanúsított tiszteletlenség miatt. A sóval szemben tanúsított tiszteletlenség miatt! — kiált föl Batthyány Pál gróf. — Batthyány Pált illetlen magaviselete miatt rendreutasítom! — kiált rá az elnök. Majd ismét szavazást rendéi el; a szörnyű zsivajban egymásután több képviselőt a mentelmi bízottság elé utasitanak. — Csak szorosan összetartani, — kiáltják gúnyosan a munkapártiakra, — együtt pusztuljatok. — Miután a Ház tagjainak egyrésze lehetetlenné teszi a tanácskozást ... — szól Tisza, de a nagy zajban nem folytathatja szavalt. Fölkel tehát az elnöki székből és kifelé indul. Kimegy vele együtt a munkapárt is a teremből, mi kpzbem az egész munkapárt tapsol. Pár perc szünet és csönd következik ezután. A PALOTAŐRSÉG BEVONUL. Tiz óra negyvenöt perre. A munkapárti bejárónál megjelenik az ülésteremben a palotaőrség három tisztje ós egy pillanat múlva valamennyi bejárón betőlulnak az ezüst sisakos palotaőrök. Nem ugy nyomulnak be, mint a rendőrök, nem kedvetlenség, hanem nagy buzgóság látszik rajtuk: futólépésben foglalják el helyüket és amint zárt sorokat alkották az ellenzék körül, azonnal1 a kardjuk markolatára teszik a kezüket, —1- Pfuj! Ezek katonatisztek! — kiáltják balról a tiszteknek. — Sóünánook! — kiáltják a legénységnek. A SZÁZADOS VAGDALKOZIK. Alig, hogy a lárma megkezdődik, a palotaőrség egyik tisztje, Gerö Vilmos százados félrelöki a mellette álló őrmestert, a balközép följáróján fölszalad, ott megáll Hédervary Lehel Kossuth-párti képviselő előtt, kardot ránt és rátámad. A támadás azért érte éppen Héderváryt, mert mig a többi képviselő ült, addig Héderváry Lehel fölállott és ugy kiáltotta, hogy: — Pfuj! Egyebet egv hangot sem mondott, de mint később Gerő százados elbeszélte, ez neki épen elég volt, hogy megtámadja. Az első kardvágás előtt Héderváry hirtelen előre bukott és igy a vágás balkarját és a bal lapockáját érte. A következő vágás ismét a hátát érte, fönt a tarkója alatt, oly erővel, hogy Héderváry a pad alá esett. A harmadik vágás volt a legerősebb, de ez inár csak részben érte Héderváryt, mert. a kard hegye az előtte levő asztalba vágódott. Szerencsére, hogy Gerő százados vékonypengéjii szalonkardot viselt, mely nem volt köszörülve és igy csak zúzott sebeket ejtett Héderváryn. Gerö százados, mikor látta, hogy Héderváry leesett, rákiáltott az őrmesterékre: — Le van tartóztatva! Vigyétek! Azonban nem a palotaőrök vitték ki Héderváryt, hanem a közeliében levő képviselők. A néppártiak rátámadtak Gerő századosra: — Hallatlan vakmerőség! Megőrült? Miért vagdalkozik? Gerő most dühbe jött: — Meghal! Meghal! — kiáltotta. Mindenki meghal, aki engem megsért! — De hiszen nem sértette! — kiáltott rá Szabó István. — Azt mondta, hogy: pfuj, — válaszolt Gerő Vilmos és ez rám vonatkozott! Én nem válogatok: aki engem sért, az meghal! A Gerő százados mögött álló őrmesterek közül csak egy rántott kardot, de nem támadott senkit, ellenben az egész sor palotaőr, aki a teremnek ezen az oldalán volt, — vagy tizennégy ember — elővette a revolverét s a fegyvert az ellenzék felé szegezte. Mindez pár pillanat alatt játszódott le. Az ellenzékből azonnal kitört a fölháborodás: — Orgyilkosok! Bérgyilkosok! — kiáltották a palotaőrök felé. — Igy kényszeritik a nemzetet a forradalomba! — kiáltották mások. AZ ELLENZÉKET KIVEZETIK. A palotaőrség most munkába lép, — ©gy őrmester 'két. palotaőrr.el Justh Gyulához megy és fölszó]itja, hogy távozzék — a törvény nevében. — Hallatlan! Még a törvényire hivatkoznak! — kiáltja. Justh, d'e barátai már .karon fogják és viszik, kilelő, hogy .a kivezetéstől megkíméljék. — Azért mégis Lukács a legnagyobb tolvaj! — kiált 'föl Kun Béla, — ö felsége a király nevében tolvaj! — tos'4-! hozzá Bakonyi Samu. — A Réctbügy után még csak ez kellett! — kiáltott föl Huszár Károly. —: Hofrichterr, Rédl ... — kiálltja Zboray Miklós, de tovább már mem folytatja. Kovácsy Kálmán Kossuth-párti létére is .németül lueszéi .a qalotaőrtiiszfekbez: — Sebőn,e Geséllscbaf t! Herr Oberstlentnant, ich gratuliere! Stehr tapfer! iSehr brav! A palotaőrök .egymásután vagy tiz el| lenzáki képviselőt kivezettek s azután Horváth alezredes kiadta nékik a parancsot: — .Őrség, vigyázz! Kivonulni. Azzal .amily gyorsan bejötteik, oly gyorsain távoztak is a palotaőrök. Á képviselők utánuk kiáltották: — Megy a Rédl-gárda! — Megkeserítik ,az uralkodó utolsó napjait, — szónokolt Huszár Károly néppárti — Hóhérral kezdte az uralkodást, hóhérral kell befejeznie! Pár perc szünet következett ezután, a mely alatt Héderváry sorsa után tudakozódott mindenki. Nagy megnyugvással vették tudomásul, hogy Héderváry nem sebesült meg: csak lapos vágások érték. SÁNDOR PÁL TISZA ELLEN. A Héderváry és Gerő incidense után Sándor Pál a folyosón fölindulva, szenvedelmes hangon rátámadt Tisza István grófira, ki néhány munkapárti képviselő 'csoportjában állott ott. Sándor Pál igy kiáltott Tiszára: — Akár te rendelted el, akár más, ez •a legnagyobb gazság! Aztán más szidalmaikat is kiáltott Tisza, felé. Az elnök azonban mtem reagált a t árna.'íV-ra, ccöji.'Jesen szólt a mel'^tte- állókhoz: — Hagyjátok, nem tudja, hogy mit beszél. A FOLYOSÓN. Amikor Tisza István m ülést felfüggesztette, hogy a palotaőröknek parancsot adjon a terembe való bevonulásra, a palotaőrök a Ház jobboldali folyosóján kettős porban állottak fel és ott várták a, további intézkedéseket. Az ellenzéki képviselők közül többen 'kiserieglettek a folyosóra, köztük Palányi (jíéza, Sümegi Vilmos, Eitner Zsigmond, Kovácsy Károly, Batthyány Pál gróf és másak. Az ellenzékiek gúnyolódó szid almaikkal illették az őrség Sorban álló tagjait. — Nincs ezek közt — kiáltotta Csuha —» egy magyar fiú sem! 1913. junius 208. — Majd leverjük, — mondotta Kovácsy — a rézüstöt a fejükről! Ezalatt a Ház pincéjéből száz főnyi csend örcsapat vonult a folyosóra. Az ellenzékiek a. csendőröket Is szidalmazni és gúnyolni kezdték. "— Lukácsot keresik talán? Ott van benn a teremben, menjenek érte. — Mialatt maguk itt vannak, ellopják a várpalotai birtokot! — Jó dcilgtik van ma a iókötöknek! — Tudják-e maguk, hogyan ítélt a "bíróig Lukácsról? AZ ÜLÉS FOLYTATÁSA. Tizenegy óraikor Tisza István gróf ismét bejött a terembe, hegy aiz ülést ujlból megnyissa. Mialatt az elnöki emelvényre haladt föl, azok az ellenzékiek, akik még bennmaradtak az ülésteremben, szakadatlanul kiabálták feléje: — Gyilkos! Gyilkos! Gazember! Viszont a munkapártiak zajos tapssal és éljenzóssel igyekeztek ezt a lármát .elnyomni. Az ellenzékiek aztán (folytonos kiáltozások közben lassan kivonultak. Közben ököllel fenyegették Tiszát és (gyilkost kiabáltak. Mikor már valamennyien kint voltak s az ülésterem elcsendesedett, Polónyi Dezső az ajtóból visszafordulva ezt kiáltotta Tisza felé: — Éljen a hadsereg, amelynek ilyen tisztjei vannak! Ezzel ő i.s eltávozott, A csend helyreálltával Tisza István gróf jelentette a Háznak, hogy Huszár Károlyt, Pozsgay Miklóst, Preszly Elemért, Polónyi Dezsőt és Szmrecsányi Györgyöt rendetlen és a Ház méltóságával össze nem férő magukviselete miatt a menteimi bizottsághoz .utasította. Kéri ehhez a Ház hozzájárulását. A Ház a hozzájárulást megadta. Jelentette továbbá, hogy a.z ülés felfüggesztése előtt Ábrahám Dezső, Fernbach Károly, Justh Gyula, Justh János, Kun Béla és Sümegi Vilmos viselkedésükkel a tanácskozást lehetetlenné tették, ezért őket a. Ház mai üléséről kizárta. Azonkívül viselkedésük megítélés© végett a mentelmi bizottsághoz utasította őket is. A Ház ehhez is hozzájárult. Azután jelentette az élnék, hogy a parlamenti őrség parancsnoka szünet közben jelentette neki, hogy bent a teremben olyan incidens történt, amely az őrség egyik tiszti rangot viselő tagjának fegyverhasználatot lett kötelességévé. Miután a parlamenti őrség .katonai szabályok szerint működik és ilyen fegyelmi szabályok alatt á'll, a.z esetet az elnök a fegyelmi szabályok szempontjából Is meg fogja vizsgálni, egyúttal.pedig kéri, hogy azt a (képviselőt, akinek viselkedése az incidensre okot adott, a Ház a mentelmi bizottság elé utasítsa, A Ház ehhez is hozzájárult. Foly tatva jelentette az elnök, liogy Ráth Endre és Lovászy Márton képviselők kitiltáa. a mai napon lejárt, de ugy, hogy ma még i ©m szaba d részt ven niök a Ház ülésén. Ráth Endre ennék éltemére megjelent áz ülésteremben. Az elnök javaslatára a Ház Rátliot a mentelmi bizottság elé utasította. A KORMÁNY LEMONDÁSA. Az elnöki bejelentések végeztével általános figyelem közepett Lukács László emelkedett szólásra. — Van szerencsém — úgymond — a Ház tudomására hozni, hogy a kormány lemondását. elhatározta és erről őfelségének jelentést tettem. Javaslom, hogy mindaddig, a mig a kormány jövő alakulása tekintetében intézkedés történhetik, a Ház üléseit függessze föl. Miután '-'Tisza István gróf ily értelemben tett előterjesztést, a Ház a javaslathoz hozzájárult. Tisza jelentette még ehhez, hogy a Ház mai határozata nem érinti azt a múltkori határozatot, hogy az összeférhetetlenségi zsűri kisorsolása végett a Ház junius 11-én ülést tart.