Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-29 / 150. szám

1913. junius 29, Az arcizmai azonban soha meg se mozdultak, csak a szemei fénytelened-tok el. •— Kérőm, igaz, ihogy loptam, ide ez (utoljára esött mög , . . Csak az volt a hiba, hogy mindig utoljára történt az a dolog, máskor meg más. iG-yura 'híres verekedő ás volt. fia még akkora kamasz légyen is az iskolatársa, mint a -piszkafa, Gyura csak megverte. Egyszer panaszt nyújtottak be 'Gyura ellen, hogy az ökrök elé lökte a Király „gyerököt." Az is olyan lemaradt növésű, tömzsi gyerek volt, mint a Gyura, — Kérőm, de még el is gáncsolt, aztán möggyom-rozott . . . -Ez volt a vád. De Gyura tagadott. Akárhány tanú állt elő, mind meghazudtolta. — Kérőm, nem igaz! . . . Csak hazudnak . . . — Pedig látod, ez a Tóni jó -fiu, nem bánt senkit. Rendesen megy az uton, — ö a legnagyobb legény . . . — Miért, te? — Azért . . . Minek gáncsolt el . . . — Elgáncsolt? — El ám! — Aztán gyöngébb vagy te, mint a Tóni? — Nem én. — Te is elgáncsoltad? — Fődhün 'bírom én anélkül is csapni, inagyon gyönge. ? Miért lökted az ökrök elé? — Magától gurult oda, amikor a fődhün legyintöttem . . . — Deíhát azt mondják, meg is gyomroz*ad? — Minek csúfolt, ihogy niincs apáin . . . Elpityeredett. A szája szögletesen félrehúzódott •6iS' cl szemémol néhány csöpp könny (hullott ki. Már a helyén ült, de még mindig pityergett. A sértés könnyet -csalt a szeméből és a keserűség sós vizén át igyülölködve villant tekintete a Király Tóndra. Kutasi Ödön. ^•••••••••••••••••••••.•••••••••••••••••imauhaa* KÖZOKTATÁS. Tallózás a szegedi iskolák értesítőiből. — A III. ker. állami polgári fiúiskola. — Mielőtt a polgári fiúiskolák 'értesítőinek az ismertetésébe belefognék, -lehetetlen a polgári iskolák minden illetékes tényezőtől kivánt, reformjához egy pár szóval hozzá nem szólnom. Már átment a köztudatba, hogy_ a pollgári iskola mai szervezetével csonka iskola. Valamit okvetlenül kell csinálni, hogy egy egész, egészséges és életképes, a modern életviszonyokba beleilleszkedő iskola legyen belőle. Történik is már kísérlet ezen iskolafaj életképessé fejlesztése céljából, a mennyiben az orosházi és békéscsabai állami polgári iskolákat a kultuszminisztérium hét-, osztályúvá fejlesztette, még pedig mezőgazdasági irányú jelleggel. Aki csak egy kissé is gondolkodik a jelenlegi iskolatípusok fölött, az mindjárt tisztában lesz ezen kísérlet nagy fontosságával. Vannak ugyanis kereskedelmi és ipari középfokú iskoláink, ellenben középfokú mezőgazdasági iskoláink nincsenek, mióta a gazdasági iskolákat főiskolákká alakították át; a földmivesis'kolákról pedig tudvalevő, hogy azok alsófoku iskolák. Szinte természetes, hogy ilyen evidenter fö'ldmivelő-áll'amban életszükséglet a középfokú mezőgazdasági iskola, mely mig egyrészt szakismeretekkel DELMAQYARORSZAQ látja el növendékeit, másrészt általános műveltséget ad nekik. Csak sajnálnunk lehet, hogy Szegeden is nem állítottak föl mindjárt ilyen kísérleti iskolát, mert ha valahol, ugy elsősorban nálunk van létjogosultsága. Nemcsak azért, mert Szeged az ország második városa, hanem, mert egyrészt városunk lakóinak tekintélyes része földmivelő nép s mert a városnak óriási a határa, másrészt, mert Szeged -egyúttal a Délvidék idegenajku földmivelőnép-ének a fiait is neveli. Hogy mennyire van igazam, amellett a számok beszélnek. Két állami polgári iskolánknak öszszesen 847 levizsgázott rendes tanulója volt, ezek közül idegenajku 266 tanuló volt, vagyis a tanulóknak csaknem -egyharmada. Micsoda nemes és áldásos kettős hivatást teljesíthetnének tehát polgári iskoláink azáltal, hogy egyrészt megtanítják magyarul ezeket a fiukat, másrészt íleen-dő foglalkozásukban is kiképeznék őket. Úgyis mindig azon panaszkodunk, hogy még a földmivelésünk is meny-* nyire hátramaradt. A földmivelő szülők nagy száma is indokolttá tenné, hogy polgári iskoláink mihamarabb kifejlesztessenek hétosztályuakká és mezőgazdasági irányban. 244 tanuló a földmivelő osztályból kerül, ki. Bizonyos, hogy ez a szám csak növekednék ezen kívánatos reform életbeléptetésével, mert most sokan más iskolákban keresik azt a magasabb műveltséget, melyet a mai polgári iskola csonka szervezetével nem adhat meg nekik. Nem -egy esetet tudok, hogy gimnáziumi vagy kereskedelmi érettségivel térnek vissza az eke szarvához. Mennyivel üdvösebb volna, ha ilyen mezőgazdasági irányú polgári 'iskolában részesülhetnének az ilyenek kellő szakoktatásban?! Hiszen ezek nemcsak maguknak tanulnának, hanem önkéntelenül1 is az egész falu népe tanulna tőlük. Egy 40—50 hold'as mintagazdaság, amilyennel ezeknek az iskoláknak kapcsolatban kellene lenniök, a magángazdálkodásban is megvalósítható. A kis- és középgazda hiába tanulmányozza a több ezer holdas állami mintagazdaságokat, amit ott lát, otthon nem valósíthatja meg, azon egyszerű oknál fogva, mert ahhoz — több -ezer hold föld kell. Nem tudom ennek az eszmének a felkarolását eléggé városunk hatóságának a figyelmét)© ajánlani, m-ent mégis csak természetellenes állapot az, hogy ilyen par -excelilenoe agrikuttur váródban mindenféle szakiskola l-egyen, esalk épen mezőgazdasági nem. Van tudomásom róla, hogy folytak ez irányban tárgyalások, -ezek azonban az elhelyezés kérdésének tecfhinilkíai nehézségei 'miatt 'abbamaradtak. Nem hiszem, hogy ezek a nehézségek kölcsönös jóakarattal és céltudatos energiával le ,neni volnának győzhetők. Szegednek ilyen iskolára, sőt iskolákra szüksége van, tehát mindenáron gondoskodni kell polgári iskoláink ily irányú átszervezéséről. lEzek után áttérek a III. kerületi állami polgári fiúiskola értesítőjének az ismertetésére. Jól megérdemelt kitüntetésben v-dlt része az intézet igazgatójának: Baranyai Gyulának, amikor a miniszter őt Bácsbodrogés (Csongrád vármegyék -polgári iskoláihoz rni-n. iskolalátogatÓHszakfelügyelővé nevezte ki. Ily módon alkalma lesz 30 éves igazgatói működésének gazdag tapasztalatait szélesebb körben is érvényesíteni. Helyettesítésével az iskola igazgatásában Baranyai régi, kiváló munkatársát: Sluesik Istvánt bizt-a meg a miniszter. Dicséretére válik az isk-dlának, hogy magáiban az intézetben igen -gazdag és változatos műsorral -a szemléltető oktatás -intenzivebbé . tételére 17 Uránia-előadást tartottak, miközben közel nyolcszáz kép került bemutatásra. Tanulságos volt az intézet növendékeinek tanulmányi kirándulása. Erdélyibe, ahol a kissármási föld-gázforrásokat is megszemlélték. Kissé aggodalmasnak tartom azonban, hegyes vidékre május elején kirándulást vezetni. Aggodalmas a megbízhatatlan és többnyire hűvös, esős időjárás -miatt. De a flóra is még nagyon -elmaradt ilyenkor. A legtöbb isk'oila most .már ép erre való tekintettel június végére hagyja az ilyen utazásokat. Sföjdoktatásban 42 önként jelentkezett tanuló vett -reszt, akik 238 -drb agyagmunkát 11. készitettek -természet után és 278 -d-ríb farnunkát állították elő. Az intézet statisztikai adatai közül a következőket tartjuk iközérdekiüeknek: Beiratkozott összesen 470 rendes és 26 magántanuló. A rendes tanulóik közül vizsgálatot tett 438, még pedig kitűnő eredménnyel: 4 tanuló, ami bizony édeskevés a tanulók létszámához képest, jeles 36, valamivel több, mint 8 százalék, jó 86 (19,5 százalék), elégséges- 211, nem egészen 49 százalék, megfelelt összesen 337 (76,9 százalék), megbukott 101 tanuló, valamivel tölbh 23 százaléknál. Nem valami fényes eredmény, dte megnyugtató, pláne ha -elgondoljuk, hogy -az aránylag gyön-góbb tanuióanyag tódul a polgári iskolákba, nemkülönben azt, ihogy a javító vizsgákon lényegesen javul ez az eredmény. Érdekes a tanulók anyanyelvi statisztik-ájia. Magyar 271, német 143, szerb 10, román 7, tót 3, olasz 2, rutinén, horvát, bolgár, orosz 1—1. Idegen-ajkú -tehát 38,2 százalék, túlnyomóan (.32,5 százalék) svábok. Helybeli volt 198, vidéki 202 tanuló. Legtöbben Toron tál megyéből: 120, temesi 42, Csongrád megyei 30, bácskai 18, ezeken kivüll még 13 vármegye van 1—5 tanulóval képviselve. -gl SPORT. Nemzetközi viszonylatban. (Saját tudósitónktól.) Scfcat hangoztatták már és sokszor érvéltek véle, h-ogy ia sport az egyedüli tér, 'hol nemzeti -önállóságunk méltóiképen kifejezésre ját. Mondották és mondják is ezt -— tévesen — a sportról általánosságban. Bizonyítják , ezt az -etmuílt éviben -tartott olympiai játékok felejthetetlen tanúságai. Atlétáinkban nagyon bizakod-tunik, -de a béköveikezett j-övő, sajnos, nem adott igazat neklünk. Úszóink sorozatos -győzelmekét aratták, -de a -nemzetek iklassizilküs küzdelmében szóhoz seim jutottak. Birkózóink, ibár tagadhatatlanul elsőran-gnalk, -de a szerencsétlen körülmények . behatása (következtében szintén megtépázott bábérokkai tértek haza. Vivőink szereplése -téljes sikerrel járt u-gyán, de e igyőzél-müniket a, külföld -netm lértékéli kellőképen, a vívást speciális 'magyar sportnak tekintvén. Iigy jóformán csák labdarugóink azdk, lakik -dicsőséggel -koszorúzva tértek vissza messze idegenből az értük rajonlg-ók sokasága közé. A világbajnokságért folytatott (küzdelemben ugyan az angoloktól, kik messz/e föl-Ötte állanak a többi nemzeteknek, kikaptunk, -de azután válogatottjaink reparálták e hibát s összes -többi ©M-enféleinlket fölényesen legyőzték. A firanéiák, az olasz-ok, a belgák, svédek, németek és -osztrákok Stockholmban -meghajoltak előttünk, elismervén a magyar labdarugó-sport felsőbbségét. Sikerekben talán még a stodkhott-mi kiüzdélmeklnél is teljesebb volt legjobb csapatunk -külföldi túrája. A dicsőség-szerzésnek .aránytalanul nagy része azonban ia Ferencvárosi Torna Club többszörös bajnoík-csapaltánaJk -nevéhez fűződik. Ferencváros és az egész ország sport-társad-alniia -útnak -indítótt-a (kedvelt csapatát, h-ogy dicsőséget, hírnevet szerezzen -a magy ar névnek. S a „Franzstadt" meg is felelt, a hozzája fűzött reményeknek. Először is Németországiba látogatott el s Bérli-n, Hamburg és Bréma, legjobb esapatáit uiegsemimlisitő fölénnyel (győzte le. Ezután pedig Angliába, a lábdarugó-spont őshazájába látogatott el bajnok-csapatunk s itt egy értékes, szép igyőzélinet aratott, egyszer pedig vereséget szenvedett. Ez a vereség -azonban félért a győzelemmel is, mert a hosszú ut fáradalmaitól kimerülve állott ki a FTC az anigol válogatottakból álló Bnigííisch W-anderersok Cílen. A német ós angol lapdk a legnagyobb Clásm-erés hangján emlékezték meg 'a Ferencvárosi Tonna Club teljesítményeiről. Dicsérték azt a nemzetet, mélynél a sport iilyen fejlettséget ért el e felkeltették iránta széles körökben a fl-