Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-29 / 150. szám

6. 1913. junius 220. párti választót lábszárán megszúrtak. A vá­lasztási elnök csendőröríáratot küldött a do­log megvizsgálására. A zuhogó esőhöz most dühöngő szélvész járult. Az emberek, asszonyok az utcákon ki­csavarták ruháikat és aztán tovább mentek korteskedni. Az ellenzék panaszkodik azon, hogy a munkapárti kortesek kivették az el­lenzék szavazócéduláit és zavart támasz­tottak. TISZA GYŐZELME. A délután folyamán mind nagyobb kü­lönbség keletkezett Tisza István és Széchenyi Aladár szavazati aránya között. Amig Tisza választói szakadatlanul győzték a turnuso­kat, addig az ellenzék szavazói egymásután tartottak pauzákat. A kora délutáni órákban a munkapárton kétszázzal, majd rövidesen háromszázzal vezettek, de a különbség roha­mosan nőtt. Igy történhetett, hogy az ellen­zék hamar elcsüggedt és minden reményt föl­adott a győzelemre s már csak arra töreke­dett, hogy erős küzdelem látszatát őrizze meg. Az ellenzéknek ez a nagy elmaradása okozta, hogy az id'én se szavaztak le többen, mint amikor a Barabás—Tisza küzdelem megtörtént 1910-ben, amikor Tisza István 1088 szavazattal győzött. Aradon most 5353 választó van és ebből 4100-nál többen lesza­vaztak. j -j Este hét órakor csüggedtek el az ellen­zékiek és ékkor mindenki tudta, hogy Tisza közel ezer többséggel jön be. Hét órakor ez volt az arány: Tisza Széchenyi 1900 1273 Nyolc óra előtt: Tisza , 1 J * 2188 Széchenyi 1387 Este féltiz órakor véleg tisztult a hely­zet. Ekkor .már szinte megakadt a szavazás s ekkor volt az eredmény: Tisza 2470 Széchenyi 1583 Fábry elnök féltizenegy órára tűzte ki a zárórát, amikor konstatálták és ki is hirdet­ték, hogy Tisza István gróf kilencszázhét szótöbbséggel győzött, igy Arad város újból képviselőjévé választotta. Éjjel tizenegy óráig újra és véglegesen megolvasták a leadott szavazatokait és meg­vizsgálták, mind rendben van-e. Fábry Sán­dor elnök aztán kihirdette a végleges ered­ményt, amely szerint Tisza Istvánra leadtak 2470 és Széchenyi Aladárra 1563 szavazatot. Igy Tisza 907 szótöbbséggel győzött. Budapestről telefonálja tudósítónk, hogy a munkapárt helyiségéiben ma este igen nagy számban gyűltek össze a képviselők, nyolc órakor megjelent Tisza miniszterelnök is, a kit lelkes ovációval köszöntöttek. Az Aradról visszaérkezett képviselők elmondották, hogy milyen lelkes 'hivei vannak Aradon is a mi­niszterelnöknek s hogy a választás eredmé­nye pillanatig sem volt kétséges. Egy internátus leírása és keletkezésének története. — Internátus-város Újszegeden. — (Saját tudósítónktól.) Ennek a ikonvik­tusnak hosszú cime és — különös, de igy van — már is gazdag múltja van. A teljes cime — ide tessék figyelni —ez: „Az volt a 14. számú szerb-bánáti határezredből alakult va­gyonközség fiu és leányinternátusa", Mutja és megalakulásának története pedig, amely­nek hátterét évtizedes országos események szinezik, dióhéjba foglalva itt következik: Magyarország határán tudvalevőleg há­rom határőrvidéki ezred volt. A német-bánáti ezred Pancsova, a szerb-bánáti ezred Fehér­templom, a román-bánáti ezred Karánsebes székhellyel és a titeli csajkás zászlóalj. A határőrvidékhez tartozó községek lakói ka­tonai szolgálatokat teljesítettek, ugy a köz­igazgatás és népnevelés, mint a törvényke­zés katonái volt. A 67-iki magyar kormány elrendelte ezeknek a területeknek az anya­országhoz való csatolását, ami 1871. és 72­ben meg is valósult. Ezzel megszűnt a határ­őrvidéki területeken a katonai uralom, a kormányzást magyar hatóságok vették át, amelyeknek berendezkedése bár nehézkesen, de akadály nélkül megtörtént. 1872-ben ki­rályi kézirat jelent meg, amelyben a király elismerésként a határőrvidéki lakosság sok éven át tejesitett hü katonai szolgálataiért a hozzájuk tartozott községeknek földeket adományozott. A titeli zászlóaljaknak és a német-bánáti ezredhez tartozott községeknek a dunai öblözetekből több ezer holdat, a szerb-bánáti ezredhez tartozott (községeknek 38,000, a román-bánáti ezredhez tartozott községeknek több mint 100,000 hold erdőt. E két utóbbinak azzal a kikötéssel, hogy a jövedelem kizárólag népnevelési célokra for­dítható. A szerb-bánáti ezredhez 67 község tar­tozott. Temesből a fehértemplomi járás és a kevevári (kubini) járásból 4 község, Toron­tál megyéből az alibunári járás és a pancso­vai járásból 1 község, Krassó-Szörény me­gyéből a moldovai járás, a járni és az orsovai járásból 2—2 község. Ezek a községek vá­lasztanak az akkori lélekszám aránya sze­rint minden 2000 lélek után egy képviselőt, de ugy, hogy minden község, legyen az bár­milyen; egy képviselőt választ. Az összes képviselők száma 75 és ez a vagyonközség, amely az egész birtok jövedelme fölött ren­delkezik. Eleinte a vagyonközség csaknem kizá­rólag konzervatív parasztokból állott és minthogy ők választották azokat, akik az ehdőségeket kezelték), a vagyonkezelés fa­lusi kupaktanács módjára történt. Ennek kö­vetkeztében a vagyonközség egy időben nemcsak jövedelmet nem tudott fölmutatni, hanem évi számadásai deficittel is zárultak. Ilyen viszonyok között nagyon helyesen cse­lekedett a kormány, amikor az erdőkezelési jogot megvonta a vagyonközségtől és állami erdészekre bizta. Ennek üdvös eredménye kiv&ló bór- és r> üthiumos gyógyforrás vese- te hólyagbajoknál, köszvénynél, czukoroetegségnél, vörhenynéí, emésztési te lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetet vasmentes savanyúvíz. * ffgrsas.r"'- * schultes AGOST igy^ax^ érői-évre mutatkozott, ugy, hogy a rendsze­res kezelés és a faérték emelkedése mellett jelenleg évi 120—150,000 korona tiszta jöve­delme van a vagyonközségnek. Ezt a jövedelmet a királyi reskriptum ér­telmében oly kép használták föl, hogy éven­kint 60—80,000 koronát szegény tanulók fel­segélyezésére fordítottak. De a sok évi ta­pasztalat később arra a meggyőződésre jut­tatta az idők folyamán már intelligensebb ele­mekből álló vagyonközségi képviseletet, hogy az ilyen segélyezésekkel, nem lehet célt érni. A tanulók szülei nagyon sok esetben a segélyt saját céljaikra és nem a gyermekük nevelésére fordították. Igy azután Medve Zoltán dr., a jelenlegi vagyonközségi kor­mánybiztos, krassómegyei főispán kezdemé­nyezésére ék hathatós agitációjára elhatá­rozták, hogy 100 fiu és 50 leány számára a kor igényeinek megfelelő berendezzésel, in­ternátust állit föl a vagyonközség és annak helyéül — hogy a tanulók a magyar nyelvet teljesen elsajátítsák és hazafias szellemben nevelődjenek — Szegedet választotta. Ismeretesek azok a tárgyalások, amelyek a szerb-bánáti vagyonközség fiu- és leány­otthona fölállítását megelőzték. A város te­kintettel épen a különleges viszonyokra, a legmesszebbmenő előnyökben részesítette a vagyonköksséget. Átengedett az internátus céljaira két hold területet, 200,000 téglával járult az építéshez, vámmentességet biztosí­tott és kötelezettséget vállalt a csatornázás­nak, vízvezetéknek és kövezetnek az ottho­nig való kiépítésére. Az otthon a hidfőhöz közel, a főfasortól balra épült. A körülbelül két holdnyi terület­ből annak közepén 1600 négyzetméter térség van beépitve. Az 'épületnek két főhomlokzata van és olyan beosztású, mintha két külön­álló épületet illesztettek volna egymás mellé. Az egyik rész a kisebbik, a leányoké, a má­sik, a nagyobb a fiuké. Az épités stílusos eredményei Bartos Mór, építész szakavatott kezét dicsérik. A földszinten vannak az ebédlők, konyhák, tálalók, raktárak, szolga­lakások és a gépház. Az első emeleten nyer­tek elhelyezést a tanuló-, játszó-, társalgó-, zene-, orvosi- és betegszobák, az igazgatói és felügyelő lakások, a vendég- és fogadó­szobák. A második emeleten a háló- és für­dőszobákat helyezték el, azonkivül innen mind a két oldalon egy-egy nyitott erkély nyilik gyönyörű kilátással. Az épület két osz­tálya között csak az igazgatói lakáson át lehet közlekedni. Az épület berendezése teljesen modern és minden igényt kielégítő. Külön mgemlitésre méltó az építésen kivül a villamos világítás berendezése. A vizvezeték — Fonyó Soma ki­tűnő munkája — veszély elkerülése céljából a falba vannak sülyesztve és egyszerű, de a legmodernebb világító testekkel vannak föl­szerelve. Ugy ez, mint a csengőberendezés Fonyó tervei és beosztása alapján készült. Az egyszerű és Ízléses bútorokat a Seifrnann­Testvérek cég szállította, mely Budapest­re és az ország minden részébe szállított berendezésével már annyiszor brillírozott. Érdekes és értékes munkát végzett az épü­leten Eogel Ede, aki automatikus centrifu­gális szivattyúval egy csatornaátemelő tele­pet készitett, mely a vizet 450 méter távol­ságra levezeti a Tiszába. Fogel csinálta a gépházban a villamos motorral működő, cen­trifugális szivattyút, amely percenként á00 liter vizet szolgáltat a 6000 liter nagyságú tartányba. Érdekes berendezése van a kony­hában, amely főzés közben egy palackon át fölmelegíti a vizet és egy 300 literes tar­tányba gyűjti Issze, ahonnan forró vizzel látják el az egész épületet. Az üvegezési mun­kák Singer Ármin kitűnő vállalatát dicsérik, amely a felső ipariskola és a Temetkezési Egyesület házához is szállította az üvegeket. A falakat Duschák Henrik diszitette csinos és Ízléses festéssel. A kályhákat és tűzhe­lyeket Brackner Testvérek elismer vaskeres-

Next

/
Thumbnails
Contents