Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-27 / 148. szám

10 DÉEMAGYARORSZXQ 1913 junius 10. Versenyáruház Református-palota, gőzfürdővel szemben. Női szövetek, Spongyavászon, Gre­nadin, Madéra. Rőfösárúk, Keztyük, Harisnyák olcsósága bámulatos Delén és kreton pongyolák K 4.— Delén és vászonbluzok . K 1.90 Díszes női ingek . . . K 1.90 Clott női szoknyák . . . K 3.90 Szabott áraüí Alkalmi vétetek! ••shchhaheshbbb KÖZGAZDASAG. x Az értéktőzsde. Ma igen tartózkodó volt az értéktőzsde, mert a halasztás, mint arról alább számolunk be, nehezebb volt, mint dőre várták. A kulisz tartózkodását na­gyon kiélesitette az a körülmény, hogy mára várjá'k a szerb minisztertanács döntését. Az üzlet iránya eleinte gyönge volt, de később a hangulat barátságosabb lett, mert Bécs­ben békésen Ítélik meg a balkáni helyzetet, biztosra várják a szkupstina kedvező dön­tését. Ezért az árveszteség megtérült, de a forgalom mindvégig igen csöndes volt, mert a bécsi piacon — ugy látszik — a vaspiac konjunktúrája hanyatlóban van. Az árnivó zárlatig tartott maradt. A készárupiacon alig fordult elő kötés. A járadékpiac valamivel gyöngébb volt. , x Gazdasági és vámpolitika helyzet. Rubinek Gyula az OMGE igazgatója cikket irt a Köztelek-be a mai gazdasági vámpoliti­kai helyzetről. Megállapítja, hogy tisztázó­dott a helyzet a Balkán-államokkal szemben a gazdasági érdekeltség szempontjából is. Mint független állam állunk a balkáni függet­len államokkal szemben, amelyek csakis a legtöbb kedvezmény elvét tarthatják irány­adónak gazdasági ügyeik rendezésénél. Vé­gül is győzedelmeskedett a jobb belátás ha­talmi tényezőinek összeségénél, s diadalmas­kodott az agrárius álláspont, mely szerint különleges gazdasági engedmények, azok privilégiumok követelése a Balkán-államok­tól nemcsak jogtalan, de abszurd követelés, mert ellene az összes, Balkánon gazdaságilag érdemit állarpóK a legtöbb kedvezmény elve alapján tiltakoznának s igy még abszurdabb az osztrák és magyar merkantil körök az a kqvéte'lése, hogy a mezőgazdasági vámvédel­men törjünk rést el nem érhető privilégiu­mok kedvéért. A merkantilistákra egyébként — úgymond Rubinek — igen rossz idő járt. a inujt héten. A kassai nagygyűlés, amely a magyar és osztrák megbontathatlan szoli­daritásáról tett tanúbizonyságot s 30 mjllió gazda nevében foglalt állást a mezőgazdasági vámvédelem megbontására törő merkantilista intrikák ellen, az ott elhangzott kormánynyi­latkozat, amely a gazdák javára dönti el a pörös ügyet s végül a miniszterelnök nagy horderejű külpolitikai nyilatkozata egyéb­ként is' — hát még összességükben —r oiyan tények, amelyek teljesen meghiúsítják azt az aknamunkát, amelynek az osztrák és ma­gyar iparosok szövetkezése a célja s amely nem egyéb, mint a mezőgazdasági vámvé­delem megbontásával magához ragadni a monarchia vámpolitikai irányítását. x Ultimóhalasztás a börzén. A néhány nap óta domináló kedvező diszpozíciót a bőr­zen azzal magyarázták, hogy a kulijjsz, a mely az utóbbi időben igen nagy baisse-ér­dekeltséget vállalt, kénytelen volt lefedezni magát, mert attól tartott, hogy a halasztás­nál darabhiány fog muatkozni. A visszavá­sárlások tegnap délelőtt értek véget és igy, mivel azt hitték, hogy a hausse-engagement is egészen jelentéktelen, a halasztás könnyű lefolyását várták, annál is inkább, mert Bécs­ben tegnap 6 és háromnegyed százalék mel­lett vették kosztba a papírokat. Nálunk azon­ban kitűnt, hogy nem darabhiány, hanem da­rabfölösleg volt, mert a kontremin-pozició minimálisan csekély volt, ezzel szemben a hausse-engagement jelentékenyebb volt, mint előre várták. A bankok report fejében válto­zatlan díjtételeket — 6 és fél-tői 9 százalékot — számítottak, de a kulisszban nehezen le­hetett az érdekeket elhelyezni. x Uj sóárak. A pénzügyminisztérium a sa&giedii maigyair (királyi ipénzüigylgazíga't'óisiáig­hoz uj sóalaldáisii táraikról táblázatot (küldött, mely ,táblásait szerint 1913. évi 'július hó 1-től, 1914. évi íjiurmlus líó 30-áig terjedő időre érvé­nyes isóeladási áraik ta s»e@ecLi m. (kir. sóMva­talira inázrvte .a Ikővetlkezőltoéípiein vaininaik megál­lapítva: Konyhasó száz kilogramm; megálla­pított eladási ára 22 kor. 92 fillér, kedvezmé­nyes ára. 22 korona 60 fillér a kincstári só­raktár,ból, teljes vasúti kocsikban a vasúti ál­lomásról '(ÜVIarosujvár) 22 korona 71 fillér. Markasó 'a sóralktárból métermázsanként 10 korona 86 fiflüér, teljes vasúti Ikoosi rakomány­ban a vasúti állomásról (Parajid) 10 korona 86 fillér. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. aaBBDaaai111 K ülföldi bélyegek, rit­kaságok dús válasz­tékban kaphatók L. Kárász-utca 9. szám. í 2025—1913. végr. szám. Árverési hirdetmény. Aluilirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-.-e. 102. §-a érteimében ezennél fcöizhimié teszi, 'hogy a szegedi kir. járásiMróság 1912. év,i V. 235—2. számú végzése következtében Dr. Retten berg Pál ügyvéd által képviselt Seifimanin (Mór 'és fiai cég javára 1489 korona 88 fillér s jár. erejéig 1912. (évi január Ihé 25-én foganatositott kielégitési végrehajtás utján lefoglalt (és 1388 kor.-r,a becsült következő in­gólsiágdk, u. un.: különféle házi bútorok nyil­vános árvarésen eladatnak. Mely árverésinek a szegedi kir. járásbíró­ság 1912. évi V. ,235—6. számú végzése foly­tán 1489 kor. 88 fiÜk tőkekövetelés, elnneík .1912. évi január hó 1. napjától járó 8 százalék ka­matai és eddig ,összesen 110 kor. 86 fillérben bíróilag már megállapí t ott költségek erejéig Bécsilkönut 31. szám alatt leendő eszközlé­sére 1913. ÉVI JUNIUS HÓ 28-1K NAPJÁNAK DÉLELŐTTI fél 11 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, ihogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöb­bet Ígérőnek, szükség esetén a becsáron alól is elfognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesitésére felhivat­nak, amennyiben az elárverezendő ingéságo­kat mások is le- és felülfoglalták és azokra kielégitési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is el­rendeltetik. Kellt Szegeden, 1913. évi juniius hó 9. FARKAS, kir. hir. végrehajtó. Hiidessen a Délmagyai 01 szagban VASÚTI MENETREND Érvényes 1913. május 1-től. A Szeged állomáson. Indulás: Budapest felé: K. exp. 256. Sz. v. ró. Qy. v. &». Sz. v. 430. Gy. v. 959. Sz. v. 840. Sz. v. 507. Qy. v. 323. Sz. V. 123. Sz. V. 235. Temesvár felé: Sz. v. 926. Gy. v. 1 ró. Sz. v. 257 T. v. sz sz. U9 (Nagykikindáig). Sz. v. 5«. Gy. v. 65 Sz. v. 209. Sz. v. 425. K. exp. 301. Nagy-Becskerek—Károlyháza felé: Sz. v. ró Sz. V. 451. Sz. V. 949. Sz.v. 1146. Sz. V. 229. Sz. V. 615. Arad felé: Sz. v. 35 Motor 610. M. v. 1040. Oy. m. 1234. Sz. v. 156. Sz. v. 322. Motor 506 Mezőhegyesig). Gy. m. M. v. ró (Makóig). Szeged-Rókus felé: Sz. v. 224. Sz. v. 747. Sz. v. 1015. Sz. v. 207. Sz. v. 338. Sz. v. 615. Érkezés: Budapest felől: Sz. v. 1203 Gy. v. 1141. Sz. v. 221. Sz. v. 709. Qy. v. 600. Sz. v. 1029. Sz. v. ró. Oy. v. ró. Gy. v. 737. Sz. v. 537. k. expr. 255. Temesvár felől: K. expr. 25 Sz. v. 1257. Qy. v. 909. Gy. v. 64i. Qy. v. 239. Sz. v. 133. Qy. v. 635. Sz. V. 748. Nagy-Becskerek—Károlyháza felől: Sz. v. 7'5 Sz. v. 941. Sz. v. 1145. Sz. v. 1Í8 (Csókáról). Sz. v. 254. Sz. V. 555. Sz. V. 1234. Arad felől: Gy. m. 95 Sz. v. 1 ró. Motor 125 Motor 340. Qy. m. 242. M. V. 626. Sz. v. 931. M. v. 5]9 Makóról). M. v. 753 (Mezőhegyesről). Szeged-Rókus felől: Sz. v. 1239. Sz. v. 555. Sz. v. 837. Sz. V. 1125. Sz. v. 316. Sz. V. 502. A Szeged-Rókus állomáson, Indulás: Nagyvárad felé: Gy. v. Író. Sz. v. 320. Sz.v. 812. Sz. v. 1059. Sz. v. 244. M. v. 350 (Gyuláig). Sz. v. 75 (H.-M.-Vásárhelyig). V. v. 822- (Békéscsabáig,. Szabadka—Ujdombovár felé: Sz. v. 258. Qy.; v. 545. Sz. v. 619. Sz. v. 814. Sz. v. 1130. Sz. v. 312. Sz. v. 440. Sz. v. 653. Sz. v. 1020. Horgos és Zenta felé: Sz. v. 45 V. v. 120*. Szeged felé: Sz. v. 12®. Sz. v. 55 Sz. v. 820. Sz. v. 1108. Sz. v. 30o. Sz. v. 445, Érkezés: Nagyvárad felől: Gy. v. 5J5. V. v. 740 (Békéscsa­báról.) Sz. v. 946. M. v. 5® (Hódmezővásárhe yr51). Sz. v. 1045. Sz. v. 243. Sz. v. 422. M. v. 758. Sz. v. Író Ujdombovár—Szabadka felől: Sz. v. 355. Sz. v. 725. Sz. V. 1048. Sz. V. 1203 Sz. v. 239. Sz. v. 512. Sz. V. 753. Gy. v. 1120 Sz. v. 1217. Zenta-Horgos felől: V. v. 852. Sz. v. 605. Szeged fe.ől: Sz. v. 2«. Sz. v. 802. Sz. v. 1030. Sz. v. 239. Sz. 344. Sz. v. 629. Közvetlen kocsik közlekednek: Budapest nyugati p. u.—Orsova kőzött 1—II osztály. Budapestről indul 105 Budapest nyugati p. u.—Pancsova között. (Sze­ged—Karlova—Nagybecskereken át). I—II. osztály. Buda­pestről indul 105 Pancsováról indul 301. Szeged—Békéscsaba kőzött: I—III. osztály. Sze­gedről indul 65 Békéscsabáról indul 45 Rövidítések magyarázata: A nagyobb szám az órát, a kisebb a perceket jeienti. Esteli 6 órától reg­geli 6 óráig éjjel van; ezen időszakba eső érkezéseket vagy indulásokat a percszámok aláhúzásával jelöltük Sz. v. = személyvonat, Gy. v. = gyorsvonat, Me.v.=mo torvonat, V. v. — vegyesvonat, K. expr. = kelti expresz tvsz. tehervonat személyszállítással.

Next

/
Thumbnails
Contents